A lap jelenlegi, 2012. december 10., 10:11-kori változata

Forrás

méretfüggő-nézet

méretfüggetlen-nézet

Méretfüggő és méretfüggetlen SWOT

Termelési függvény-jellegű megközelítések: hamarosan...

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy vállalkozás piaci pozíciójának változása

Hogyan változott iparágában a Fornetti Kft piaci pozíciója 2006. és 2011. évek között?

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája a Fornetti Kft gazdálkodásának komplex elemzése 2008 és 2012 között. Munkám során nem csak önmagában szeretném vizsgálni a vállalkozás adatait és az időbeli változásokból levonni a következtetéseket, hanem iparági adatokhoz is szeretném hasonlítani a cég adatait, mutatószámait. Jelen feladatban azt szeretném megvizsgálni, hogy hogyan változott a Fornetti Kft piaci pozíciója néhány, általam megválasztott attribútum alapján 2006. és 2011. évek között.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az iparágat képező 101 vállalkozás adatai alapján hat, általam fontosnak tartott, a piaci pozíciót meghatározó tulajdonságot vettem figyelembe, melyeket egy excel táblázatban sorrendbe állítottam és a helyezési sorszámok összege alapján elemeztem a változást (Hagyományos munkalap H3:H476 cellatartomány). Az objektivitás érdekében kiszámítottam a mediánt, az átlagot, a minimum és maximum értékeket (Hagyományos munkalap H478:H481 cellatartomány). A változást, illetve annak trendjét tehát meg tudtam állapítani.

Az iparági verseny első 10 helyezettje az ösztönös pontszámok alapján.

 1	Pek-Snack Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft	                50
 2	P & P Pékárukészítő és Értékesítő Kft	                                65
 3	BAQUETTE PARIS Kenyérgyári Kft	                                        71
 4	D-BACK Sütő- és Hűtőipari Kereskedelmi Kft	                        71
 5	TATÁR PÉKSÉG Sütőipari, Édesipari, Hűtőipari és Kereskedelmi Kft	72
 6	FORNETTI Fagyasztott Pékáru-Termelő és Kereskedelmi Kft	                74
 7	DETKI KEKSZ Édesipari Kft	                                        76
 8	Eredeti Ziegler Ostya Gyártó Kft	                                81
 9	Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet	                84
10	Ágoston Ostyasütő Kft	                                                87

Fontossági és érzékenységi vizsgálatot végeztem az iparágra és a Fornetti Kft-re. Az iparági vizsgálat, nem hozott eredményt (minden tulajdonság ugyanolyan fontos és a pozícióváltozás minden tulajdonságra egyformán érzékeny). Ennek oka, hogy minden tulajdonság tekintetében ugyanazt a 48 helyezési pozíciót lehet megcélozni, az elhanyagolható különbségek csak abból adódnak, hogy nem minden attribútum esetén került kiosztásra mind a 48 helyezés. (Rangsor munkalap M479:R479)

A Fornetti Kft vizsgálatánál megállapítható, hogy a legfontosabb tényezők a likviditás és a költségarányos árbevétel, legkevésbé fontos a nettó árbevétel. A pozíció változás legérzékenyebben az eredmény változásra reagál. Az érzékenység vizsgálat eredményét elfogadhatónak gondolom, hiszen a 2011-es veszteség (emiatt a 2. helyről a 47-re zuhant az adózott eredmény „dobogóján”) a fő oka a vállalkozás pozíció romlásának, hiszen itt a legnagyobb a visszaesés. A fontos tényezőket tekintve azonban jól látható, hogy mindkét mutató az „iparági átlagot” jóval meghaladja, tehát nem lehet oka a pozíció romlásnak.

Olyan elemzési módszerre van tehát szükség, mely megmutatja az attribútumok tényleges fontosságát, azaz a pozíció változásban játszott szerepüket. Ilyen a tanulmányaim során megismert COCO hasonlóságelemző-módszer.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzés elvégzéséhez szükséges adatok az érintett vállalkozások nyilvános beszámoló adatai, illetve az ezekből a tanult képletek alapján számított mutatók. Az elemzés adatigénye nagynak mondható (viszonylag sok cég és év), ezért egy kft szolgáltatását vettem igénybe a kézi rögzítés helyett. Az adatok ellenőrzése így sem volt kis feladat: nagyon sok volt a hiány és ezzel párhuzamosan (bár kisebb mértékben) a többszöröződés is, illetve a téves adat. Az adatok pótlását, javítását az Elektronikus Beszámoló Portál alapján kézi rögzítéssel végeztem. Igen sokat dolgoztam az excellel, mire konzisztens adatbázishoz jutottam.

EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (részlet)

Egyeztetési folyamat, megállapítások:

• Összesen 202 db (mérleg- és eredmény)kimutatás pótlólagos rögzítése történt
• Cégek listája:
  • rekordszám:
    • eredetileg 142 rekordból állt
    • 36-nak egyáltalán nem volt kimutatása, 5-öt töröltem, mert nem idevaló volt, maradt 101 rekord
  • partner vizsgálat
    • nincs olyan kimutatás, melynek cége nem szerepel a cég listában
    • amelyiknek nem az elvárt 12 kimutatása van (6 év mérlege és eredménykimutatása), ott tudom a hiány okát
• Kimutatás lista
  • nincs olyan kimutatás, melynek cégazonosítója nem szerepel a céglistában
  • nincs olyan kimutatás, melynek nincsen tétele a mérlegsorok között
• Kimutatás ellenőrzés
  • Mérleg
    • eszköz oldali egyeztetés: eszköz oldali sorok belső algoritmusainak egyeztetése (Eszköz-PIVOT, Eszköz egy. munkalapok)
    • forrás oldali egyeztetés: forrás oldali sorok belső algoritmusainak egyeztetése (Forrás-PIVOT, Forrás egy. munkalapok)
    • eszköz forrás egyeztetés: eszköz és forrás összesen összevetése (E-F – PIVOT, E-F egy. munkalapok)
  • Eredmény kimutatás – három részletben egyeztettem
    • üzleti tevékenység egyeztetése: belső algoritmusok egyezősége (EK-ÜE-PIVOT, EK-ÜE egy. munkalapok)
    • adózás előtti eredmény egyeztetése: belső algoritmusok egyezősége (AEE-PIVOT, AEE egy. munkalapok)
    • mérleg szerinti eredmény egyeztetése: belső algoritmusok egyezősége (MSZE-PIVOT, MSZE egy. munkalapok)
  • Kimutatások egyeztetése
    • a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (67. és 52. sor) összevetése (MSZE-k – PIVOT, MSZE-k egy. munkalapok)
• Problémák munkalap tartalma
  • találtam típusuk szerint be nem azonosítható adatokat – töröltem
  • volt néhány forgalmi eljárással készült eredménykimutatás – a bemutatott felosztási technikával egységesítettem a többi adathoz (EFK felosztás munkalap)

Nem vagyok kellően tájékozott az ilyen profilú vállalkozások adatminőségével és áraival kapcsolatban, de (nem túl széleskörű) tapasztalataim szerint az adatvagyon- gazdálkodás, illetve az adatvagyon minőségbiztosítása jelenleg hazánkban finoman fogalmazva még hagy némi kívánni valót maga után.

Objektumok (sorok)

Iparág fogalma: iparágnak tekintek 101 darab, főtevékenységében 1072-es (Tartósított lisztes áru gyártása) TEÁOR besorolású vállalkozást. A cégek 2006. és 2011. évek közötti adatait veszem figyelembe a vizsgálat során.

Mivel nem minden gazdasági szereplő működött a vizsgált időszak egészében, így a lehetséges 606 helyett 472 darab objektummal dolgozom.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok: (Rangsor munkalap M, N, O, P, Q, R oszlopok 3:476 cellatartomány)

• adózott eredmény (eFt): a vállalat eredményességének egyik mérőszáma. Az eredménykategória választásom oka, hogy a mérleg szerinti eredmény nem tükrözi megfelelően a gazdálkodás minőségét (hiszen a kifizetett osztalékkal csökkentett), illetve az adózási kötelezettség olyan speciális cégtulajdonság, melyet a gazdálkodása során figyelembe kell vennie a vállalkozásnak, így az adózás előtti eredmény is torzítaná az összehasonlítást. Minél nagyobb egy vállalkozás adózott eredménye, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
• befektetett eszközök aránya (%): termelő vállalkozásokat érint a vizsgálat, ezért fontosnak tartom a termelés stabilitásának vizsgálatát, melyet ez a mutató fejez ki. (Befektetett eszközök/Összes eszköz). Minél nagyobb egy vállalkozás befektetett eszközeinek aránya, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
• értékesítés nettó árbevétele (eFt): az adatot elsősorban a piaci részarány megítélése érdekében választottam. Minél nagyobb egy vállalkozás nettó árbevétele, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
• költségarányos árbevétel (%): az egyik legfontosabb hatékonysági mutató. Önmagában nem sokat jelent, ha egy vállalkozás árbevétele emelkedik, ha emellett költségei jobban, vagy azonos mértékben szintén emelkednek. Kiemelkedő szerepét gondolom a fenntarthatóságban, ezért választottam a tulajdonságok közé. (Értékesítés nettó árbevétele/Összes költség) Minél nagyobb egy vállalkozás költségarányos árbevétele, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
• likviditási mutató (%): a legáltalánosabb fizetőképességi mutatót választottam, hogy az összehasonlításnál ne torzítson a kötelezettségek eltérő összetétele (rövid-, hosszú lejáratú, illetve hátrasorolt kötelezettségek). A precizitás megkívánná az összetétel vizsgálatot is, hiszen az „elvárt” érték is változik e tulajdonság alapján, de ez túlmutat a jelenlegi feladaton. (Forgóeszközök/Kötelezettségek) Minél nagyobb egy vállalkozás likviditása, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
• tőkeellátottság (%): a vállalkozás külső finanszírozottságát, függését, eladósodottságát fejezi ki. A 2008-as válság óta a mutató elvárt mértéke szigorodott, napjainkban az elfogadható a minimum 60%. Természetesen ez a mutató sem önmagában vizsgálandó, de a pozíció megítélésénél fontos tulajdonságnak tartom. (Saját tőke/Összes forrás) Minél nagyobb egy vállalkozás tőkeellátottsága, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.

Y oszlop: modellkonstans - fiktív idealista pontszám. (Rangsor munkalap S oszlop 3:476 cellatartomány)

Irányok meghatározása:

• 1, minél kisebb, annál jobb,
• 0, minél nagyobb, annál jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban a Fornetti Kft, illetve az iparágban érintett cégek.

Emellett a módszer újdonsága miatt figyelmébe ajánlom a vállalkozások üzletviteli menedzsereinek, kontrollerjeinek, valamint a jövő szakembereinek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés során a piaci pozíciót befolyásoló tényezők számszerűsítésre kerülnek, illetve fontosságuk és a pozícióra gyakorolt hatásuk is megállapítható. Ezek az adatok nagyban segítik a vállalkozás vezetését abban, hogy milyen döntéseket hozzon – milyen tényezőkre fókuszáljon - a piaci pozíció leghatékonyabb javítása érdekében.

Saját elemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes)
• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
  • Költsége: 3.000 Ft/óra
  • Ráfordított idő: 2 óra.
• Adatok összehasonlítása
  • Költsége: 3.000 Ft/óra
  • Ráfordított idő: 3 óra.

Összköltség: 15.000 Ft.

Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet (érdemes) értékesíteni az elemzést elsősorban nem a minőség, hanem a befektetett munka alapján.

COCO hasonlóságelemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes).
• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
  • Költsége: 3.000 Ft/óra
  • Ráfordított idő: 2 óra
• Speciális program (COCO)használata (ingyenes).
• A szakértői munka:
  • Költsége: 3.000Ft/óra
  • Ráfordított idő: 1 óra

Összköltség: 9.000 Ft.

Az elemzés piaci értéke 22.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést megalapozottsága és minősége alapján.

Hasznosság-különbözet a két megoldás között:

Költségkülönbözet: 15.000-9.000 = 6.000 Ft – ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás

Megoldások értékkülönbözete: 22.000-20.000 = 2.000 Ft – ennyivel drágábban értékesíthető a COCO elemzés. Értéktöbblet forrása: a COCO elemzésnél az attribútumok számszerűsítettek, a sok tapasztalat miatt a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről a piaci pozíció elérésében.

Összes haszon: 8.000 Ft. – E 8.000 Ft reményében kezdem el a tanultak alkalmazását.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• A „Feladat” munkalapon a feladat és az elemzés során figyelembe vett objektumok és tulajdonságok (attribútumok) leírása szerepel.
• Az „Alapadatok” munkalap egy értékoszlopos adatbázist tartalmaz.
• A „PIVOT-ok” munkalap tartalma egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek nélkül és egy OAM darabnézetben, sor- és oszlopösszegekkel.
• „Rangsor” munkalap
  • az elemzés alapadatai: A3:H476
  • az elemzés konstans y értéke: I3:I476
  • az elemzési adatok rangsorolása: L3:R476 – a „helyezések” száma a tizedükre lettek csökkentve, mert az online futtatási környezet memória-használata limitált, így a nagyméretű feladatok esetén a lépcsők számának csökkentésén keresztül lehet elérni a számítási igények jelentős csökkentését, de az arányok nem változnak
  • a rangsornál figyelembe vett irányok: B1:H1
• „Hagyományos” munkalap
  • az elemzési adatok rangsorolása: A3:G476
  • a „hagyományos megoldás” eredményei, az ösztönös pontszámok (H3:H476) a Fornetti Kft-re szűrve, valamint az elemzéshez szükséges mutatók (H478:H481)
  • az iparág és a Fornetti Kft fontosság/érzékenység mutatói és azok rangsora (A492:G497; A512:G517)
• A „COCO” munkalap a COCO elemzést tartalmazza, melynek részei:
  • rangsor (A3:H479): amely az egyes tényezők értékeit rangsorolja az irányultságok szerint, Az utolsó oszlop a konstans Y mutató (10000 pont)
  • a lépcsők (A481:G529), melyet a megoldás során a COCO tölt fel,
  • a segédtáblázat (A531:G579),
  • COCO elemzés (A581:K1053) a Fornetti Kft-re szűrve
  • hitelesség ellenőrzése (L581:L1053): a Fornetti Kft 2011-es adatsorának hiteltelenségét technikai probléma okozza, hitelesnek tekinthető
  • az iparág és a Fornetti Kft fontosság/érzékenység mutatói és azok rangsora (A1069:G1074; A1089:G1094)
  • Fontosság/Érzékenység számítási adatai (A1113: G1585): a fontosság/érzékenység mutatóknál a lépcsőértékekből az attribútumonkénti MINIMUM kivonandó, mert különben az Y0 konstansa miatt torzítás lép fel.
• „Inverz (Rangsor(2))” munkalap
  • létrehozása: a „Rangsor” munkalap másolataként
  • célja: az irányok megváltoztatásával a hitelesség vizsgálat adatainak létrehozása
• A "COCO Inverz" munkalap: az Inverz munkalap adataival lefuttatott COCO elemzés, melynek részei az „Direkt” munkalappal egyezőek, tartalma azzal ellentétes irányú.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

„Hagyományos” elemzés

A Fornetti Kft 2006-ban egyértelműen piacvezető volt, majd kisebb változások után 2011-re drasztikusan romlott pozíciója. Ennek fő oka, hogy gazdálkodása veszteségessé vált (helyezési száma nagymértékben nőtt). Az elemzés szerint pozícióját leginkább a likviditás és a költségarányos árbevétel befolyásolja. A pozíció változás az eredmény változására a legérzékenyebb.

COCO elemzés

A piaci pozíció változás tényét és annak trendjét figyelembe véve hasonló eredményre jutunk, mint a „hagyományos” megoldás esetén. A COCO elemzés ismeretében megállapítható, hogy a Fornetti Kft-nek:

• az ipari átlaghoz képest az értékesítési árbevétele relatíve erős, adózott eredménye és likviditása kevésbé előnyös, többi tulajdonságában átlagos
• piaci pozíciójának megtartásában, javításában legnagyobb szerepe az adózott eredménynek és a likviditásnak van – azaz pont a gyengeségeinek
• a pozíció változás az adózott eredmény, illetve a költségarányos árbevétel változására a legérzékenyebb.

Látható tehát, hogy a két elemzés eredménye lényegesen eltér egymástól. Ennek oka, hogy a COCO elemzési módszer olyan eljárás, mely sok száz tapasztalat alapján keresi az attribútumok leginkább racionális lépcsőértékeit. Ez nem lehetséges egy egyszerű rangsor alapján, de még akkor sem, ha a rangsor kialakításánál súlyozunk (a súlyok még inkább rontják az elemzés objektivitását). A fentiek jól bizonyítják, hogy érdemes igénybe venni az informatika „segítségét”, különben könnyen téves következtetésekre, döntésekre juthatunk.

Idősoros jóságértékek összevonása hasonlóságelemzéssel: 100 cég, 6-6 éve

SWOT-értelmezések grafikai támogatással:

méretfüggő

méretfüggetlen

animáció-variánsok

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A COCO elemzés megismerése több dologról győzött meg. Egyrészt, hogy MINDEN SZÁMSZERŰSÍTHETŐ. Másrészt, hogy a módszer használatával olyan információk birtokába jutunk, melyet a megfelelő tudás, ismeret, tapasztalat birtokában sem tudhatunk magunkénak. És mint tudjuk, az INFORMÁCIÓ HATALOM. A mai (de úgy gondolom, a mindenkori) gazdasági helyzet kikényszeríti a vállalkozásokból a lehető legaktuálisabb információk alapján kidolgozott leghatékonyabb gazdálkodást, mert csak így maradhatnak talpon. Az informatika és a módszerek fejlődése jó eszközt ad ehhez a vállalkozások számára.

A Fornetti Kft piaci pozíciójának javításához az eredményességére és a fizetőképességére kell koncentrálnia.

Eredményességét kétféle képpen javíthatja: árbevételét jelentősen növeli, vagy költségeit csökkenti, azaz hatékonyságát javítja. Az árbevétele az ipari átlaghoz képest erős, kérdés, mennyire tudja ezt még tovább javítani. A költségek optimalizálása azonban mindenképpen kívánatos, mert ellenkező esetben kisebb, vagy nagyobb mértékű eredménykiesést szenved.

Likviditását is kétféleképpen javíthatja: forgóeszközértékét növeli, vagy kötelezettségeit csökkenti. A forgóeszközérték növelés módja a hatékonyabb termelés, mely nagyobb készletértéket eredményez. Rövid- és hosszútávú fizetőképességét egyaránt javítja, ha kintlévőségeit kellő hatékonysággal hajtja be. Kötelezettségeit elsősorban szállító partnereivel történő tárgyalások útján – engedmények, kedvezmények elérése – csökkentheti.

Mindenképpen kívánatos lenne a tulajdonságok vizsgálata a COCO által nyújtott SWOT elemzéssel is, mely segítséget adhatna a követendő stratégiához.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb.

• A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 40%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 10%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot.

• Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot.

• Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között:
  • Tényeken alapuló költségkülönbözet: 6.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 15.000 – 9.000 Ft
  • Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 2.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 20.000 – 22.000 Ft
  • Tényeken alapuló összes különbözet: 8.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (20.000 – 15.000) - (22.000 – 9.000)

• Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet