A lap 2013. január 16., 12:00-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/ceg_szakaszok.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az Ökobau Kft. életszakaszainak értékelése, összehasonlítása hasonlóságelemzéssel

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája az Ökobau Kft. életútjának elemzése. A szakirodalmakat olvasva megállapítottam, hogy szinte minden könyv azt hangsúlyozza, hogy az egyes életszakaszok milyen fontosak a vállalkozás növekedése, fejlődése szempontjából. Ezek alapján felmerült bennem a kérdés, hogy ezek szerint mindegyik életciklus egyformán fontos? Vagy van esetleg egy olyan ciklus a vállalat életében, amely jelentősebb a többihez képest? Beadandóm megoldása során erre a kérdésre szeretnék választ kapni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Abban az esetben, ha laikusként úgy kellene megállapítanom, hogy mely életciklus határozta meg legjelentősebb mértékben a vállalkozás életét, hogy nem tanultam ezt a tárgyat, akkor valószínűleg rangsorolást alkalmaztam volna. Az egyes életciklusokat (objektumok) a jellemzésnél használt mutatók (attribútumok) alapján külön-külön sorba rendezném. Minél nagyobb egy mutató értéke, annál előrébb kerül a sorrendben. (best practice munkalap B12:H15). Ezek után az attribútumok szerinti rangsor értékeket összesítve minden életszakaszhoz (objektum) kapunk egy „összpontszámot”. (best practice munkalap I12:I15) Ezeket rangsorolva megkapjuk az életszakaszok végső sorrendjét. (best practice munkalap J12:J15) Minél kisebb az „összpontszám” értéke, annál előrébb van a sorrendben.

A rangsorolás eredményeként azt kaptuk, hogy az első helyen azonos „összpontszámmal” az irányítás és a delegálás életszakasz áll, harmadik helyen a kreativitás életszakasz, utolsó helyen pedig az elindulás életszakasz. A módszer problémája, hogy további szempontok figyelembe vétele nélkül nem tudjuk megállapítani, hogy a két első helyen álló életszakasz közül melyik a jelentősebb. Tehát egy olyan módszerre van szükségünk, amely teljes objektivitás mellett, és további adatok, tényezők nélkül képes különbséget tenni az egyes életszakaszok között.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat adatvagyonával kapcsolatos legnagyobb nehézséget, az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtése jelentette azokban az években, amelyek nem elérhetőek az e-beszámoló alapján (2001 előtti évek adatai). Ezek összegyűjtéséhez a vállalkozás információszolgáltatása szükségeltetik, amelyet sajnos nem tudtam megszerezni. Ezért a korábban kapott körülbelüli adatok alapján fiktív adatokkal egészítettem ki.

A másik problémát az jelentette, hogy a vállalkozás egyes életszakaszai különböző számú éveket ölelnek fel (2 év, 10 év, 4 év, 6 év). Emiatt szükség van, hogy az egyes évek értékei helyett, az életszakasz átlagértékével végezzük el az elemzést (méretfüggetlenítés).

A harmadik, kisebb nehézséget az jelentette, hogy egyes attribútumokhoz (szervezeti struktúra, stratégia, szabályok) nem számadatok tartoznak. Az elemzés elvégzéséhez azonban szükség van ezen adatok számadatokká alakítására. A szervezeti struktúra számadattá alakítása a vízszintes és függőleges tagoltság alapján történt. Míg a szabályok és a stratégia értékeinek átalakításához azt a logikai menetet használtam fel, hogy amennyiben van kialakított stratégia vagy kialakított szabályrendszer, akkor 1, ha nincs akkor 0.

Objektumok (sorok)

• Elindulás
• Kreativitás
• Irányítás
• Delegálás

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Alkalmazottak száma: (fő)

Az egyes objektumok esetén az alkalmazottak számát úgy mérjük, hogy a folyamatosan vezetett személyügyi nyilvántartásból kikeressük az egyes életciklusokban eltöltött évek alkalmazotti létszámát évenként. Vagy a vállalat éves beszámolója részeként készített kiegészítő mellékletből kigyűjtjük az alkalmazotti létszámot évenként. Majd ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző alkalmazottak számát.

• Árbevétel: (eFt)

Az egyes objektumok esetén az árbevételt úgy mérjük, hogy a vállalat éves beszámolója részeként készített eredménykimutatásból meghatározzuk az egyes életciklusban eltöltött évek árbevételeit (Eredménykimutatás, A főcsoport – Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, I. csoport - Értékesítés nettó árbevétele). Majd ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző árbevétel összegét ezer Forintban.

• Profit: (eFt)

Az egyes objektumok esetén a profitot úgy mérjük, hogy a vállalat éves beszámolója részeként készített eredménykimutatásból, vagy mérlegből meghatározzuk az egyes életciklusban eltöltött évek mérleg szerinti eredményeit (Eredménykimutatás, G főcsoport – Mérleg szerinti eredmény, vagy Mérleg, D főcsoport – Saját tőke, VII. csoport - Mérleg szerinti eredmény) évenként. Majd ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző profitot ezer Forintban.

• Likviditás: (-)

Az egyes objektumok esetén a likviditást úgy mérjük, hogy a vállalat éves beszámolója részeként készített mérlegekből kikeressük az egyes életciklusban eltöltött évek forgóeszközeinek (Mérleg, Eszköz oldal, B főcsoport – Forgó eszközök) és rövid lejáratú kötelezettségeinek (Mérleg, Forrás oldal, F főcsoport – Kötelezettségek, III. csoport - Rövid lejáratú kötelezettségek) értékét évenként. Majd meghatározzuk az egyes évek likviditásainak mértékét (forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek). Végül ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző likviditást.

• Szervezeti struktúra: (-)

Az egyes objektumok esetén a szervezeti struktúrát úgy mérjük, hogy megvizsgáljuk a vállalatnál kialakított szervezeti egységeket, a hatásköröket és felelősségi köröket, az utasítási rendszert a személyügyi nyilvántartások alapján az egyes életciklusban eltöltött években. Majd ezek alapján meghatározzuk, hogy a szervezet vízszintesen és függőlegesen hány egymástól elhatárolható egységre oszlik.

• Stratégia: (-)

Az egyes objektumok esetén a stratégiát úgy mérjük, hogy megnézzük, hogy az egyes életciklusokban a vállalat készített-e hosszabb távú stratégiai tervet.

• Szabályok: (-)

Az egyes objektumok esetén a szabályokat úgy mérjük, hogy megnézzük, hogy az egyes életciklusokban a vállalat készített-e szabályrendszert.

• Y0: Fiktív idealítási pontszám.
• Irányok:
  • 0 – minél nagyobb, annál jobb
  • 1 – minél kisebb, annál jobb
  • Árbevétel attribútum esetén: az irány 0. Minél nagyobb az árbevétel, annál jobb.
  • Profit attribútum esetén: az irány 0. Minél nagyobb a profit, annál jobb.
  • Likviditás attribútum esetén: az irány 0. Minél nagyobb a likviditás, annál jobb.
  • Alkalmazottak száma attribútum esetén: az irány 0. Minél több alkalmazottat foglalkoztat, annál jobb.
  • Szervezeti struktúra attribútum esetén: az irány 0. Minél strukturáltabb a szervezet, annál jobb.
  • Stratégia attribútum esetén: az irány 0. Ha van kialakított stratégia, akkor „fejlettebb”, akkor jobb.
  • Szabályok attribútum esetén: az irány 0. Ha van kialakított szabályrendszer, akkor „fejlettebb”, akkor jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet