„Tudásmenedzsment” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:41-kori változata

Angol megnevezés: ... knowledge management (KM)

Német megnevezés: ... Wissensmanagement (WM)

Történeti modul

• 2003. február 5:"A tudásmenedzsment feladata a rendelkezésre álló IT eszközök olyan módon való felhasználása, amely az adott szervezet részére versenyelőnyt biztosít. Sokan hajlamosak arra, hogy a technológiai oldalra helyezzék a hangsúlyt. Ez azért van, mert a műszaki oldal (Internet, intranet, elektronikus adatbázisok, adatbányászat, szakértői szoftverek, videokonferencia, stb.) a legkönnyebben megragadható része a tudásmenedzsmentnek. Az információ-technológia elsődleges szerepe azonban az, hogy az érdekeltek számára elérhetővé, egymással kombinálhatóvá tegyék a rögzített ismereteket. Az infrastruktúra keretet biztosít, amit az elkötelezett embereknek kell tartalommal megtölteni, hogy ne csak az információt, hanem a tudást is átadják egymásnak. A tudásmenedzsment elsődleges célja, hogy a hallgatag tudást felszínre hozza olyan formában, hogy mások számára is hasznosítható legyen. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek hajlandók legyenek megosztani tudásukat, ne érezzék úgy, hogy a tudás hatalom. Ezt segíthetik a közös célok és az ebből fakadó együttműködés légköre, vagyis a támogató szervezeti kultúra, ezen belül is a bizalom és a kommunikáció. Az emberek akkor dolgoznak leghatékonyabban együtt, ha bíznak egymásban.

Egy tudásmenedzsment-program elemei:

Emberek:

• Tudásmenedzsment tudatosítás megvalósítása (workshop, tréning)
• Felelősök, tudásközpontok kialakítása
• Tudásmegosztás ösztönzése, jutalmazás
• A „gyakorlat közösségének” kialakítása és fejlesztése
• Formális tudásmenedzsment csatornák kialakítása

Folyamat:

• A jelenlegi helyzet elemzése (benchmarking)
• Tudásmenedzsment stratégia elkészítése
• Új rendszerek implementálása a „gyakorlat közösségének”
• Egyéb tudásmenedzsment folyamatok tervezése

Tartalom:

• Tudástérkép létrehozása
• A tudásmenedzselés szabályozási környezetének kialakítása
• A szellemi tőke mérése

Technológia:

• Tudásmenedzsment rendszeraudit vagy felmérés elvégzése
• A legjobb gyakorlat megosztásának támogatása
• Tudásmenedzsment szoftverek használata (Intranet, Groupware …)

Az egyes lépcsőfokok:

• 1.fázis: Tudás kaotikus: 3 vagy kevesebb a fenti elemek közül
• 2.fázis: Tudás felismerő: 4 vagy több elem, legalább 2 területen
• 3.fázis: Tudás támogatott: 6 vagy több elem, legalább 3 területen
• 4.fázis: Tudás menedzselt: több mint 2 elem minden területen
• 5.fázis: Tudás központú: minden elem"[1]

• 2003. április 16:"A vállalkozások gazdálkodása során számos belső (azaz a vállalkozásnál felmerülő, alapvetően a saját állapotokat leíró) adat keletkezik, melyek egy részét a kötelező pénzügyi-számviteli információs rendszerek kezelik. Számos (a döntéshozatalt jelentősen befolyásoló, s kötelezően nem kezelendő) belső adat azonban jórészt csak a döntéshozó noteszében, fejében lapul. Külső adatként (illetve tudásként) értelmezendő minden olyan adat és szolgáltatás, mely a vállalkozás környezetének állapotváltozásait írják le, mégis jelentéssel bírnak a döntéshozatal szempontjából. Ilyen pl. meteorológiai adatok, általános áradatok, műszaki katalógusok, egyéb – az objektumok összehasonlítását célzó – benchmarking adatok, stb.). A külső információs rendszer alapvetően a klasszikus, ill. az adat-vizualizációval kiegészített adattámogatási szintet (Data Support) célozza meg, hiszen nem támaszkodik olyan módszerekre, melyek az adatokból képletszerű (vö. szakértői rendszer, neurális háló) tudást állítanának elő döntéstámogatási (pl. előrejelzési céllal)."[2]

• 2003. május 26:"...a szervezeti tanulás elméletének és perspektívájának pragmatikus továbbfejlődése a tudásmenedzsment. A tudás a piacokról, termékekről, folyamatokról és a versenyről egyre intenzívebb lesz. Egy jövőorientált menedzsmentnek reagálnia kell erre. A tudásmenedzsmentnek az a célja, hogy aktiválja a vállalatnál lévő megosztott, elrejtett tudást. Így gyorsabban és rugalmasabban lehet reagálni a piaci igényekre és a konkurencia lépéseire. A stratégiai tervezés is hatékonyabbá válik és jobb minőséget érhetünk el. Ezzel együtt ösztönözzük az innovációs készséget.

A tudásmenedzsment hat alapfolyamata:

• a tudás azonosítása(célok meghatározása, mely lehet:normatív,startégiai, operatív)
• a tudás megszerzése
• a tudás fejlesztése
• a tudás (el)osztása
• a tudás hasznosítása
• a tudás megőrzése.

A Management by Objectives (MbO) filozófiája itt is érvényes: először a célokat határozzuk meg, azután tervezzük, döntöttünk és megvalósítunk,az elért eredményeket feedback folyamatokkal felülvizsgáljuk, hogy ellenőrizhessük a tudást és ismét célokat határozhassuk meg. A tudásmenedzsment pénzbe kerül és menedzsmentforrásokat igényel. Nem lehet öncélú, hanem bizonyítania kell hozzájárulását a vállalati célok eléréséhez. Ezért folyamatosan ellenőrizni kell, hogy elérte-e a célokat, hogy ezek értelmesek és hatékonyak-e, hol vannak hibák és mit lehetne jobban csinálni." [3]

• 2004. október 12:"A tudás hatalmi bázisként való vizsgálata fontos feladat. A tudás jelentőségét felismerve sok vállalat kezdett bele különféle tudásmenedzsment programokba, és az egyéb projektekben (pl. vezetői információs rendszer fejlesztése, ügyfélkapcsolatok menedzsmentje) is gyakran találunk tudásmenedzsment-elemeket és vonatkozásokat. A tudást persze mindig is menedzselték (fejlesztették, rögzítették, terjesztették stb.), amióta világ a világ, a gazdaság fejlődése azonban szükségessé, a modern technológia pedig lehetővé tette, hogy ezt egyre tudatosabban és módszeresebben csinálják. A tudásmenedzsmentnek azonban van egy sokkal nehezebben kezelhető szociológiai, kulturális, hatalmi vetülete is, és a projektek hajója éppen itt szokott gyakran zátonyra futni."[4]

• 2004. november 19:"A megszerzett vállalati és szervezeti tudásvagyon kiaknázása létfontosságú jelentőségű minden olyan szervezet számára, amely valamilyen tudásbázist hasznosít működése során. A kiaknázás módszertana, szemlélete alkalmazó szervezetenként eltérő. Egy lehetséges informatikai alternatíva pl.:a ConOrg tudásmenedzsment rendszer. A különböző tudásfajták tulajdonságaikból eredően más-más megközelítést igényelnek a tudásmenedzsment részéről:

• Kodifikációs (rendszerező):a tudás adatbázisokban, rendszerezett formában mindenki által hozzáférhető és felhasználható formában áll rendelkezésre

• Perszonalizációs (kapcsolati):a tudás szorosan kapcsolódik annak hordozójához, a fő prioritás ezen tudás kommunikálása a különböző csatornákon keresztül, az egyének együttműködésének és hatékony kommunikációjának támogatása."[5]

• 2004:"...a tudásmenedzsment az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések összessége. Könyvtári megvalósulásában a feladatok abban állnak, hogy tudatosítsák saját munkatársaik és a közvélemény számára, hogy milyen információkat birtokolnak és képesek szolgáltatni; szervezzék meg a könyvtári munka tanulságainak és tapasztalatainak megosztását a munkatársak között; adatbázis-szolgáltatásaikat összefogott, rendezett szervezeti és technikai keretek között kínálják fel; csökkentsék használóiknak azokat a nehézségeit, melyet a nagy tömegű, emészthetetlen keretek között áradó információ okoz, és ugyanakkor tegyék lehetővé, hogy az olvasók ismerethiányaikat célzott és támogatott formában feloldhassák. Mindehhez szükség van ún. tudástérképre. A tudástérkép annak ismerete, hogy adott intézményen belül mikor és hova (kikhez) érdemes fordulni. A legegyszerűbb tudástérkép az intézmény szervezeti felépítése. Az egyik legjelentősebb fejlemény a könyvtári eredmények sikeres „menedzselésében” az ún. digitális referensz. Egyik fajtája az elektronikus levelezésen, másik, rohamosan fejlődő fajtája az online „csevegésen” (chat), a „csevegőszobán” (chat-room) alapul."[6]

• 2005. február 8:"Ha a szervezetek igazi értéke a tudása, akkor a tudatos tudásmenedzsment, vagyis a kollektív tudás és közös intelligencia megszerzésének folyamata, valamint azok felhasználása az állandó szervezeti tanuláson keresztül a versenyelőny alapja. A tudásmenedzsment előtt rendkívül izgalmas kihívások állnak, így például a szervezet számára ténylegesen lényeges, fontos információs és tudásigények felderítése és azonosítása."[7]

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus

• vállalati (jelző, ill. alkalmazási terület)
• könyvtári (jelző, ill. alkalmazási terület)
• agrár (jelző, ill. alkalmazási terület)
• logisztikai (jelző, ill. alkalmazási terület)
• egészségügyi (jelző, ill. alkalmazási terület)
• tudásbázisú keretrendszer (DoctuS - Baracskai Zoltán-BME )
• immateriális vagyon figyelő (IAM - Intangible Asset Monitor)
• láthatatlan tőkeelemek figyelése balanced scorecard módszertan felhasználásával (BSC modell-Norton és Kaplan féle módszertan)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus

• adatbányászat
• benchmarking
• E-Learning
• Kategorizálás
• Szakértői keresés
• Dokumentumkezelés
• Kollaboráció
• Tudáscontrolling
• Tudásbázis
• Tudásbázisú rendszer
• Tudásáramlás
• Tudáspiac
• Menedzsment információs rendszer
• Tudásábrázolás
• Objektív tudás
• spontaneitás (jellemző)

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus

• Vállalati tudástőke (tudásmenedzsment, intuitív képességek, heurisztikák, modellek, szoftverek, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

2003. február 5:"A tudásmenedzsment feladata a rendelkezésre álló IT eszközök olyan módon való felhasználása, amely az adott szervezet részére versenyelőnyt biztosít."- idézet értelmezési kettősséget tartalmaz, mivel a tudásmenedzsment elsődlegesen az emberek kognitív kompetenciáit menedzseli és nem az IT eszközeit.

Szerkesztői javaslat: Milyen kapcsolatban áll egymással a tudásmenedzsment, a szakértői tudás, a szakértői rendszer, a szaktanácsadó/szakértő informatikai felelőssége, az objektív tudás?

Definíciós modul

• A tudásmenedzsment a már megszerzett széleskörű információtömeg megosztása, mások számára is hasznosíthatóvá tétele. A tudásmenedzsment-program megvalósítását legtöbbször az információdömping és az ebből fakadó időhiány akadályozza, illetve a számítógépes rendszerek bonyolult használata. A tudásmenedzsmenthez szükséges legfontosabb tulajdonságok a magunk világos kifejezése; kapcsolatfelévteli, közlési szándék megléte; elegendő idő feláldozása az információ átadásra; azonos nyelven való kommunikáció.
• A tudásmenedzsment-programok számos feladatán az összes munkatárs osztozik egy vállalat, cég esetében, hiszen nem személyes érdek ez, hanem az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések összessége. Az intézmények nagyon gyakran nincsenek tudatában annak, milyen információkat birtokolnak. A rendelkezésre álló információk halmaza széteső, rendezetlen, nincs szerkezete, nem összpontosul célok köré. Az emberek egyszerre szenvednek az információk tömegétől és az ismeretek hiányától. Szakmai jártasság, szakértői tudás, értékes tapasztalatok és munkakapcsolatok semmivé válnak, amint a dolgozó elhagyja az intézményt.
• A tudásmenedzsment ugyanakkor egy olyan céltudatos vezetési folyamat is, amely során sikerül megragadni és a cég érdekében hasznosítani a gyakran személyes és a szövegösszefüggésekben rejtező tudást. A személyiségbe burkolt kimondatlan tudás a megfogalmazás, kimondás által válik a másik ember számára információvá, amit aztán újra és újra hasznosítani lehet.
• A minél jobb vállalati tudásmenedzsment gyakorlai megvalósulásához folyamatosan szükség van a reális helyzet felmérésére, a tudásvagyonunk feltérképezésére, hogy valójában tudjuk, mire vagyunk képesek. Az intézményi tudást, a cég közös elhatározásait minden érdekelt számára könnyen elérhetővé és motiválóvá kell tenni, ez által is bátorítani a visszahúzódott természetű személyeket is a tudásuk megosztására, a kimondatlan tudásuk kifejezésére, és új tudás létrehozására, mellyel a szellemi tőke jobban kihasználttá válik.

Tesztkérdések modul

• 1, Csak az IT-eszközök jó felhasználása szükséges a tudásmenedzsmenthez?

      ( Nem )(A tudás is nélkülözhetetlen, sőt elsődlegesen ez.)

• 2, Igaz-e, hogy egy tudástérkép létrehozása az első feladatok közé tartozik egy tudatos tudásmenedzsment program kialakításakor?

      (Igaz)

• 3, Igaz-e, hogy csak egyetlen tudásmenedzsment rendszer van?

      (Hamis)(Cégenként is változhat, pl.: ConOrg, DoctuS, IAM, BSC-modell ...)

• 4, Igaz-e, hogy a benchmarking nem része a tudásmenedzsmentnek?

      (Hamis)(A benchmarking, a jelen helyzet felmérése, ezen alapszik a tudásmenedzsment.)

• 5, Egy cégen belül a tudásmenedzsment programon egy ember dolgozik?

      (Hamis)

Ajánlott irodalmak modulja

[8] [9] [10] [11] [12] [13] [14]