Tudásbázis

Angol megnevezés: Knowledge Base

Történeti modul

• 1994: "A tudásbázis nagyrészt a szakértői ismeretet (egy adott szakterületre vonatkoző tudást, tapasztalatot), továbbá a konkrét alkalmazási szituációt jellemző tényadatokat, illetve a következtetési folyamat közbeeső- és végeredményeit találjuk. A tudásbázis építésénél felhasználható tudásábrázolási módszereknek számos változata létezik, de leginkább elterjedtek a szabály alapú rendszerek, amelyek az ismeretet szabályok formájában ábrázolják."[1]
• 1995: "A tudásbázis a „szakértői rendszer hosszú távú memóriája”, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol: - tényeket, amelyek bizonyos szituációkat írnak le, - és heurisztikákat, amelyek olyan szabályok, módszerek, amelyek a probléma megoldásánál közvetlenül használhatók."[2]
• 1996: "A tudásbázis a szakértői rendszer , azaz olyan mesterséges technológián alapuló szoftverkészlet, specializált, komplex programcsomag része, amelyet jól körülhatárolt, viszonylag szűk szakterület ismeretanyaga alkot (adatok, tények, szabályok, összefüggések, általános és különleges esetek stb.), s amely a felhasználó által szolgáltatott adatok alapján képes viszonylag bonyolult problémákat megoldani, döntéseket hozni, tanácsot adni, válaszolni a felhasználó kérdéseire. Ismeretalapjukat az esetek többségében a szabályalapú leírások képezik."[3]
• 2002: "A tudásbázisok olyan, az adott döntési dilemmával kapcsolatos algoritmusok, melyek a felhasználó által definiált szempontok alapján lehetővé teszik a döntési alternatívák értékelését, az érintettek által birtokolt tudás szabályszerű rendszerét.Ha egy felhasználói program a felkínált , nem felhasználófüggő algoritmust a saját problémájaként alkalmazza, akkor tudásbázisú-rendszernek nevezzük."[4]
• 2005: "A tudásbázis a szakértői rendszer magja, amelyet a rendszer kialakítása során összegyűjtöttek és beépítettek. Kialakításkor a legmagasabb szintű szakértelmet használják. A rendszer újabb ismeretek hozzáadásával fejleszthető, viszont a kulcsemberek távozásával a tudás megmarad,így a gép az új munkatársak kiképzésén is segíthet."[5]
• 2005: "A tárgyköri tudás elkülönített gyűjteményét tudásbázisnak nevezzük, mely a következtető rendszerrel együtt alkotja a szakértői rendszert. A tudásbázisban megkülönböztetünk tényekre vonatkozó konkrét ismereteket és szabályokat, amelyek a tényekkel kombinálva a döntések alapjául szolgálnak."[6]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • mezőgazdasági szaktanácsadás (megvalósulás)
  • no-risk (megvalósulás)
  • MAINFOKA (megvalósulás)
  • MIAU (megvalósulás)
  • ONLINE könyvtári katalógus (megvalósulás)
  • Internetes keresés (megvalósulás)
  • DAINET, ZADI (megvalósulás)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • tények
    • állítások
    • argumentumok
    • logikai értékek
  • szabályok/keretek

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • szakértői rendszer ( tudásbázis, következtető alrendszer, magyarázó alrendszer, felhasználói interfész, ismeretszerző alrendszer )

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A tudásbázis ismeretanyagának folyamatos frissítése, bővítése szükséges ahoz, hogy egy szakértői rendszer hatékonyan tudjon működni.

• Egy y=a*x+b feladat megoldását lehet tudásbázisú rendszerként definiálni, mivel: ha bármely algoritmust felbontunk "bárhol" felhasználható modulokra illetve problémaspecifikusan felhasználható modulokra, akkor tudásbázisú-rendszerről beszélünk. Másként fogalmazva: ha egy felhasználói program a felkínált , nem felhasználófüggő algoritmust a saját problémájaként alkalmazza, akkor tudásbázisú-rendszernek nevezzük.

Definíciós modul

• A tudásbázis, mely a következtető géppel együtt alkotja a szakértői rendszert, anyagát a szakértői rendszer készítői humán szakértőktől szerzik, ezt a programrendszer számára érthetővé teszik, úgy, hogy a rendszerfejlesztő kikérdezi a szakértőt, és ezen interjú alapján tervezik meg, majd töltik fel a tudásbázist.(Ezt követően kerül beprogramozásra a következtető gép)

Tesztkérdések modul

• Mi a különbség a hagyományos programcsomagok és a szakértői rendszerek között? (A hagyományos programcsomag adatot kezel, algoritmust alkalmaz, ismétlődő eljárásokon halad keresztül, nagy adatbázisokra épül. Ezzel szemben a szakértői rendszer tudást kezel, heurisztikát vagy szabályokat alkalmaz, következtetett eljárásokon halad keresztül, tudásbázisokra épül.)

• Mi tette lehetővé a szakértői rendszerek fejlődésének felgyorsulását? (A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezetet, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.)

• Lehetséges-e az, hogy ugyanazon következtető géppel különböző tudásbázisokat is fel lehet dolgozni? (Amíg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Így a feltett kérdésre a válasz igen, azaz lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Borgulya István: Szakértői Rendszerek, Technikák és Alkalmazások [7]
• dr. Kovács Gábor: Gazdasági Informatika Mezőgazdasági Alkalmazásokkal [8]
• Bátri Dénes [9]
• dr Sárközy Ferenc: A GIS és a Szakértői rendszerek[[10]]