„Robotika” változatai közötti eltérés
(→Ajánlott irodalmak modulja) |
|||
54. sor: | 54. sor: | ||
* Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] | * Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21441]] | ||
+ | * Dr. Mester Gyula: Intelligens rendszerek [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21837] | ||
* Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]] | * Lemaradásban az európai robotika [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21454]] |
A lap 2005. december 31., 15:15-kori változata
Angol megnevezés: Robotics
Tartalomjegyzék
Történeti modul
i.e.III.századtól i.sz. I. századig:Politika I. című művében Arisztotelész már megfogalmazta koncepcióját olyan eszközökről, amelyek képesek automatikusan, a saját erejükből tevékenykedni. Az ókor első működő automatáját valószínűleg az ókori Alexandriában építette Archimédész kortársa, Kteszibiosz, az időszámításunk előtti III. században, igaz, puszta szórakoztatás céljából. [[1]]
641:Alexandria arab bevétele (641) után is tovább élt az automaták építésének hagyománya, bár főleg vallásos célokat használt. [[2]]
1738-1775:A XVIII. században az egyre bonyolultabb és tökéletesebb automaták konstruktőrei között Jacques Vaucansont és Pierre Jacquet-Drozt érdemes megemlíteni: ez utóbbi nevéhez fűződik a legfontosabb életfunkciókat (beleértve az anyagcserét!) imitálni képes mechanikus kacsa (1738) és a ma is működőképes három remekmű: az író, a rajzoló és az orgonista (1775). [[3]]
1928:Csak a XX. század második felében válnak az automaták és robotok kulturális objektumokból egyre inkább technológiai objektumokká. 1928-ban a londoni gépipari kiállítást egy "mesterséges ember" nyitja meg rövid beszéddel és udvarias gesztusokkal. [[4]]
1960-1990:Az első mai szemmel is iparinak nevezhető robot az amerikai Unimation cég "PUMÁ"-ja volt a 60-as évek közepén. 1987-ben Nyugatnémet országban több, mint száz cég 250 különböző robotot kínált. A nagyvilágban 1990.-ben már kb. 200 000 robot működött. [[5]]
1970:Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű tudományterület.[[6]]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- "van neki, része a szócikknek:"
- "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- Az átolvasott szakirodalmakban ellentmondást nem találtam
Definíciós modul
- Az automata: az autómata a matematikai modellje egy véges állapotokkal rendelkező gépnek. Az automata egy olyan gép, mely a bemenetét végigolvasva végighalad valamiféle állapotokon egy állapotátmeneti függvénynek megfelelően, ami megmondja, hogy az aktuális állapotból a bemenetttől függően milyen állapotba kerüljön a gép legközelebb. Az állapotátmeneti függvényt táblázat formájában kényelmesen meg lehet adni. A bemenetet a gép elolvassa betűről betűre, amíg az teljesen el nem fogy. (Gondoljunk egy szalagra, amire egy szó van felírva. A szalag felett az automata olvasófeje mozog, betűnként beolvasva azt.) Amikor a szalag elfogy, azt mondjuk, hogy az automata megáll. Az állapottól függően, amelyben az automata megállt, azt mondjuk, hogy elfogadja, vagy elutasítja az olvasott szót. Ha e végállapot egy elfogadó állapot, akkor a szót elfogadta, ha egy elutasító állapotban állt meg, akkor a szót elutasította a gép. Azon szavak halmazát, melyet az automata elfogad, az automata által elfogadott nyelvnek nevezünk.
- Kinematika: helyzetek, irányok, sebességek és gyorsulások vizsgálata. A pillanatnyi kinematikai paraméterek pontos és hatékony beállítása a robotika egyik legfontosabb feladata.
- Statika: emelők, hajlító és forgatónyomatékok, szilárdság, torziós jelenségek.
- Dinamika: Erők (Coriolis-, súrlódási, stb.) és hatásaik (tehetetlenség, csavarodás, rezgések).
- Szenzortechnológia: Erők és nyomatékok érzékelése (kontakt szenzorok); vizuális, mágneses, kapacitív, induktív és lézerszenzorok (nem-kontakt szenzorok). Kísérleti stádiumában gyors fejlődés tapasztalható; ipari alkalmazásai egyelőre csak a lézeres és vizuális szenzoroknak vannak. A modern szenzorok feladata a vezérlő számítógép "modell-világának" folyamatos adatellátása, ezáltal a robot és környezete közötti kapcsolat lehetővé tétele. (Ld. még "Model World".)
Tesztkérdések modul
- Mikre kell figyelni, ha a robotot szállítani kívánjuk?
(A robotot még kikapcsolt állapotban sem szabad kézzel megmozdítani, mert a mechanikája károsodhat. Ha szállítható állapotba szeretnénk hozni, állítsuk ROB3-at a S1=128, S2=164, S3=140, S4=182, S5=14, S6=128 pozícióba!)
Ajánlott irodalmak modulja
- Bagoly Zsolt, Csákány Antal, Hevesi László, Kiss György, Mag Pál és Vella Péter: ELTE jegyzet, 1999-2001 [[7]]