„Termelésirányítás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 14:02-kori változata

Angol megnevezés: ... Production-Control

Történeti modul

• 1880-1916: A termelésirányítás és -szervezés tapasztalatainak felhasználásával nagy figyelmet fordítottak a gazdálkodási szférára, így a kereskedelmi, beszerzési és elszámolási funkciók szervezésére, a vállalatvezetés racionalizálására.[1]

• 1960-as évek: Az egzakt matematikai módszerek mind a szervezeti döntésekben, mind a szervezetelemzésben nagy népszerűségre tettek szert. A számítógépek széles körű alkalmazása egyre jobb lehetőséget teremtett e módszerek terjedéséhez.[2]

• 1970-es évek: A társadalmi- gazdasági változások és az új technológiák megjelenése szükségessé tették mind az elméleti tételek, mind a gyakorlatban alkalmazott megoldások továbbfejlesztését, újakkal való felváltását.[3]

• 1980: Megalakult a Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottság.[4]

• 1982: Az operációkutatás a racionális döntéshozatal koncepciójára épült. Herbert Simon megrengette a racionalitás védőbástyáit, s új utakat nyitott a vezetői döntések tanulmányozásához.[5]

• 2001: Az ERP egy olyan szoftver amely egyetlen információs rendszerbe integrálja az összes vállalati funkciót és szervezeti egységet. A termelésirányítási rendszerek olyan szoftverek melyek a vállalat termelésének folyamatát irányítják. A termelésirányítási rendszer funkciói mára már teljesen a vállalatirányítási rendszer funkciói alá tartoznak. [6]

• 2002: Az első alkalommal bemutatott iScala kollaboratív ERPrendszert úgy építették fel, hogy a világ bármely pontján működő vállalat számára is teljes körű vállalatirányítási funkciókat nyújtson.[7]

• 2002: Az elsőként megjelent, "Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon" című kötet a CA-ACCPAC, Baan IV, BPCS, IFS Applications, J.D.Edwards, Libra4GA, MFG/Pro, Movex, Oracle Applications, Ross Reaissance, SAP, Scala, SchwAr System, SunSystems rendszerek funkcióit, számítástechnikai környezetüket, vállalati bevezetésük módszereit, eszközeit és referenciamegoldásaikat mutatja be.[8]

• ...

Ontológiai modul

• 'Ez egy' kapcsolattípus:
  • INFOR:CORVEX ERP-modul (példa)
  • Kritikus út tervezése, tervezési eljárás (példa)
  • Hálótervezés (alkalmazási terület)

• 'Van neki' kapcsolattípus:
  • Folyamatirányítás
  • Kapacitástervezés
  • Szabályok
  • Technológiák
  • Minőségellenőrzés

• 'a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak' kapcsolattípus:
  • ERP (termelésirányítás, főkönyv, Beszerzés, Értékesítés, pénzügyi tervezés, Customer Relationship Management, HR, Vállalati külső információs rendszer, Logisztika, Készletgazdálkodás, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Az adott szócikkel kapcsolatban a felhasznált irodalom alapján nem találtam ellentmondásokat. Számomra vitatott kérdést azonban igen. Az olvasott irodalmakban feltűnt, hogy 1980- as évekig feltűnően intenzív fejlődés következett be a termelésirányítás terén. Az ezt követő időszakban inkább csak a termelésirányítás informatikai terén történt fejlődés, ugyanis több rendszert alkottak meg. Az elméleti részén azonban nagyobb volumenű változás nem következett be. Ez érdekesnek mondható, hiszen elképzelésem szerint a termelésirányítás informatikai fejlődése ezt magával kellett volna, hogy vonja.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az automatizáció, a céltalanság tétele, az információs társadalom és a robotika között?

Az utóbbi 40 évben kirajzolódott egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az "információs társadalom" kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. [9] Az információs társadalom ideális egyede (döntéshozója) az az ember, aki intuitív és tanult képességei alapján optimálisan tudja kombinálni az automatizálható - mások által létrehozott és algoritmusokban konzervált - tudást (ami emberi döntési pontoktól lehetôség szerint független) ill. saját heurisztikus, asszociatív belső emberi erőforrásait. Csak azt tudjuk valóban, csak azt tudjuk veszteségmentesen átadni-felhalmozni egyedről egyedre, generációról generációra, amit forráskóddá tudunk átalakítani. A tudomány akkor hatékony, ha értelmezni tudja a jó, jobb, legjobb fokozatokat, vagyis mérni tudja a tudás felhalmozását.[10] Ez azonban szemben áll a céltalanság tételével, mely szerint a jó, jobb és legjobb modell definíciója egyszerűen már matematikai szinten nem létezhet, (nem beszélve ezek dinamikusan változó társadalmi értékéről), s ennek következtében a választás két koncepció között lényegében véletlenszerűnek tekinthető. [11]Másrészt matematikai értelemben sem lehet eldönteni két szakértőről, vagy két modellről, melyik a jobb. Azt, hogy melyik volt a jobb, azt még körül lehet írni, de azt, hogy tetszőleges helyességi mutatók idősoros alakulása után melyiknek szabad hinni a következő döntés előkészítésekor, azt már egyszerűen lehetetlen megválaszolni. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb előrejelzés esetében nem is lehet vizsgálni kinek is lett volna igaza, mert csak egy valóságfolyam vizsgálható, az alternatív döntések következményei nem. [12]Robotikáról , mint a robotok kifejlesztésének és felhasználásának tudományáról a 70-es évek végétől lehet beszélni, korábban ez a terület a matematikához (kibernetika), a számítástudományhoz (programozás) és az automatizálás technológiájához (szabályozástechnológia) volt kapcsolható. Jelenleg a robotika önálló - bár erősen interdiszciplináris jellegű - tudományterület, így része az információs társadalomnak és persze az automatizációnak. [13]

• ...

Definíciós modul

• A termelésirányítás tulajdonképpen beavatkozás a termelési folyamatokba (munkatevékenység és állapotváltozások sorozata) abból a célból, hogy azokat a megfelelő helyeken és időpontokban megindítsuk, megváltoztassuk és megállítsuk.
• ...

Tesztkérdések modul

• Igaz- e, hogy a termelésirányítás operatív ellenőrzést is végez?

IGAZ, végzi ezt a tevékenységet.

• Igaz-e, hogy nem fontos, hogy a hiteles gazdasági információk napra készek legyenek a termelésirányításban?

HAMIS, mert fontos.

• Igaz-e, hogy a Scala teljes mértékben integrált nemzetközi ügyviteli és vállalatirányítási rendszer?

IGAZ, amely a pénzügy, a logisztika, a termelésirányítás, a szerviz és projektmenedzsment feladatait ellátó modulokból áll.

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

Vállalatok életciklusai [14]

Teljeskörű Minőségmenedzsment [15]

Scala rendszer[16]

Vállalatirányítási Információs Rendszerek Magyarországon [17]

Kisvállalati gazdálkodás [18]

Termelésprogramozás és készletgazdálkodás [19]

• ...