„Php” változatai közötti eltérés
(7 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
== PHP == | == PHP == | ||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
+ | |||
'''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is. | '''(Personal HomePage – személyes honlap)''' egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is. | ||
60. sor: | 64. sor: | ||
− | == | + | == Alkalmazása == |
66. sor: | 70. sor: | ||
• fórumok létrehozására (phpBB) | • fórumok létrehozására (phpBB) | ||
+ | |||
• adatbázis-kezelésre | • adatbázis-kezelésre | ||
+ | |||
• HTML oldalak előállítására | • HTML oldalak előállítására | ||
+ | |||
• űrlapok feldolgozására | • űrlapok feldolgozására | ||
+ | |||
• XML, képek, PDF kimenet előállítására | • XML, képek, PDF kimenet előállítására | ||
+ | |||
• File Kezelésre | • File Kezelésre | ||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
− | |||
== Szintaktika és típuskezelés == | == Szintaktika és típuskezelés == | ||
85. sor: | 89. sor: | ||
Ezek lehetnek | Ezek lehetnek | ||
− | Kezdő | + | Kezdő és Záró tag-ek. |
− | <? PHP ?> //alapértelmezés szerinti | + | <? PHP ?> //alapértelmezés szerinti |
− | <? ?> | + | <? ?> |
− | <% %> | + | <% %> |
95. sor: | 99. sor: | ||
Íme egy példa: | Íme egy példa: | ||
− | <?php | + | <?php |
− | print 'Hello World!'; | + | print 'Hello World!'; |
− | ?> | + | ?> |
105. sor: | 109. sor: | ||
Változó: | Változó: | ||
− | $x=5; | + | $x=5; |
Konstans: | Konstans: | ||
− | define("konstans","55555"); | + | define("konstans","55555"); |
117. sor: | 121. sor: | ||
A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak. | A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | == Külső hivatkozások == | ||
+ | [http://www.php.net PHP.net] | ||
+ | [http://www.zend.com Zend.com] | ||
+ | [[Kategória:Lexikon_(classic)]] |
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:45-kori változata
Tartalomjegyzék
PHP
(Personal HomePage – személyes honlap) egy, eredeitleg dinamikus weboldalak készítésre készült kidolgozott programozási nyelv. Általában szerver-oldali alkalmazásként használják, de használható parancssori programozásra illetve ablakozós-vizuális alkalmazások írására is.
Népszerűsége a VB és C++ népszerűségével vetekszik, ehhez nagyban hozzájárul hogy a PHP ingyenes, nyílt forráskódú programnyelv. Ma több millió weboldalon van PHP telepítve.
Története
1994: Rasmus Lerdorf, dán-kanadai programozó, saját weboldalához készít egy PERL szkriptgyűjteményt készít. Az ehhez később írt egy Form Interpreter nevű eszközt.
1995: PHP/FI, a PHP és a Form Interpreterrel egyesítésével megjelenik.
1997: Zeev Suraski és Andi Gutmans csaknem teljes egészében újraírja PHP parancsértelemzőjét most már egy 'külső' motorban Zend Engine néven és elnevezik PHP: Hypertext Precprocessor –nak. Ekkora már a PHPról elmondható, hogy: • Több százezer webhelyen telepítve • Objektum orientált nyelvi elemek, kiterjeszthetőség • Óriási mértékű ingyenes forráskód, PHP-ben írt alkalmazások terjedése a világhálón
1999: A PHP-t ismét újraírja Zeev Suraski és and Gutmans, egy nyílt forráskódú(Open Source) alkalmazásan.
2000: Stig Bakken elindítja a PHP-t kiegészítő kódokat rendszerező PEAR-t
• PEAR: PHP Extensions and Application Repository. Részei a PFC (PHP Foundation Classes) és a PECL (PHP Extension Code Library) • Mára egy komplett, telepítővel is rendelkező objektumorientált eszközkészlet
2004: Megjelenik a PHP 5, ami egy nagy volumenű fejlesztés eredménye, számos új funkcióval rendelkezik:
• Kibővített és továbbfejlesztett MySQL támogatás.
• Jelentős sebességnövekedés.
• Kibővített hiba-kezelés.
Használata
PHP általában egy HTML oldalba van beleépítve, felfoghatjuk a HTML egyfajta kiterjesztésének. Bár, a HTML-t legfeljebb mint formai elemet szokták használni.
Legtöbbször egy Webszerver alatt futt, ami egy PHP kódból generál egy weboldalt, ez a használati módszer a legelterjedtebb.
Létezik még:
Parancssoros programozás: PHP rendelkezik egy parancssori funkcióval is, ez azonban a HTLMtől független, általában olyan feladatatok elvégzésre használják, amit korábban PERL-ben vagy hasonló nyelveken írtak.
Kliensoldali vizuális alkalmazások: A PHP segítségével írhatók a Windows ablakozós rendszerére emlékeztető alkalmazások is.
A PHP használható a legfontosabb operációs rendszereken, beleértve a Linuxot, sok Unix változatot (beleértve a HP-UX, Solaris és OpenBSD rendszereket), a Microsoft Windows-t, a Mac OS X rendszert, a RISC OS-t, és másokat.
A PHP a legtöbb webszervert is támogatja, beleértve az Apache, Microsoft IIS, Personal Web Server, Netscape és iPlanet szervereket, az Oreilly Website Pro, Xitami, OmniHTTPd, és más szervereket. A legtöbb szerverhez a PHP modul szintű támogatást nyújt, de más a CGI szabványt támogató szerverekkel is együtt tud működni CGI feldolgozóként.
Összességében a PHP használatakor szabadon választhathatunk operációs rendszert és webszervert. Ráadásul a függvény-alapú és objektum orientált programozás, vagy ezek keveréke közötti választás is rajtad áll. Bár nem minden szokásos OOP szolgáltatás került megvalósításra a PHP 4-es változatában, sok eljáráskönytár és nagyobb alkalmazás is az OOP-t használja, például a PEAR könyvtár. A PHP 5-ös változata helyreteszi a PHP 4 OOP terén mutatott gyengeségeit, teljes objektum modell áll rendelkezésünkre.
Alkalmazása
A PHP egy hagyományos weboldalt olyan funkciókkal bővít ki, amelyre kliensoldali szkriptek nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek. Használható
• fórumok létrehozására (phpBB)
• adatbázis-kezelésre
• HTML oldalak előállítására
• űrlapok feldolgozására
• XML, képek, PDF kimenet előállítására
• File Kezelésre
Szintaktika és típuskezelés
A PHP szintaktikailag egy viszonylag egyszerű nyelv. Gyengén típusos nyelv, ugyanis a legtöbb esetben nem is kell törődnük változók típusdefiniálásával.
A szkripteket minding egy, PHP.ini-ben definiált paranccsal kell kezdeni és lezárni. Ezek lehetnek
Kezdő és Záró tag-ek.
<? PHP ?> //alapértelmezés szerinti <? ?> <% %>
A PHP parancs értelmezője csak a kezdő és lezáró tag közötti utasításokat fogja figyelembe venni.
Íme egy példa:
<?php print 'Hello World!'; ?>
A C nyelvhez hasonlóan az utasításokat pontosvessző pontosvessző zárja.
A változókat $ jellel kell kezdeni, konstansok kivételével.
Változó:
$x=5;
Konstans:
define("konstans","55555");
Támogatás
A PHP hivatalos dokumentációját és használati útmutatóját a PHP-t használók közössége napról napra bővíti és fejleszti. Ezenkívül a legtöbb problémára egy egyszerű internetes keresés útján könnyedén megoldást találhatunk. A PHP közösség tagjai különböző fórumokon és csevegő-oldalakon, illetve a fejlesztői weboldalakon segítik egymást és oldanak meg problémákat, vagy állnak elő új ötletekkel. Cserébe a PHP fejlesztő csapata aktív együttműködik a PHP közöséggel. Ennek köszönhetően számos segítsége van egy kezdő PHP programozónak.