„Játékelmélet” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 12:54-kori változata

Angol megnevezés: Game theory

Történeti modul

• 1833:A „közlegelő tragédiája” egy XIX. századi matematikus, Lloyd példája amiről G. Hardin biológus 1968-ban tett közzé egy tanulmányt.[1]
• 1960: "A matematika egyik legfiatalabb ága.(...)Az elmélet gyakorlati alkalmazásra talált a matematikai statisztikán kívül a modern polgári közgazdaságtanban, ahol a csere egyes , főképpen a piaci alkuval és a versennyel kapcsolatos problémáinak megoldására próbálják felhasználni."[2]
• 1968: G. Hardin biológus közzé teszi tanulmányát a "közlegelő tragédiáról"[3]
• 1981:"A játék természeti jelenség, mely kezdettôl irányította a világ folyását: az anyag kialakulását, élô struktúrákká szervezôdését, valamint az ember társadalmi magatartását….Minden játéknak megvannak a szabályai. Ezekkel határolja el magát a külvilágtól, a valóságtól és állítja fel saját értékrendjét."[4]
• 2002:"Szinte nincs a társadalmi életnek egyetlen olyan területe sem, ahol a fogolydilemma ne jelentkeznék. Irodalma hatalmas. Már 1965-ben komoly monográfia jelent meg róla [Rapoport–Chammah]. A nyolcvanas években versenyt hirdettek számítógépes programok között, melyeknek ismételt fogolydilemma-játékokat kellett egymással játszaniuk a bajnoki címért, ami a legnagyobb pontszámot elérő programnak jutott [Axelrod]. Az ismételt játék abban különbözik az egylépésestől, hogy itt mód nyílik az ellenfél előző lépéseit az ismételt játék során figyelembe venni és azokra reagálni. A verseny nyomán világossá vált, hogy sikert csak akkor érhetünk el, ha eltérünk a racionalitástól. A versenyek iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy az eredményesnél eredményesebb kétszemélyes dilemma-algoritmusok még ma is egymást követik [Hoffmann].[5]
• 2003:"A bizonytalansági helyzetekben hozható logikai választásokat vizsgáló döntéselmélet egyik legfontosabb, legizgalmasabb részterülete az elsősorban Neumann János nevével fémjelzett, mind gyakrabban alkalmazott játékelmélet (game theory)."[6]
• 2005: "Közgazdasági Nobel-díj a játékelmélet fejlesztéséért.Thomas Schelling amerikai és Robert Aumann izraeli tudós nyerte el az idei közgazdasági Nobel-díjat"[7]
• 2005:"A játékelmélet a matematika egyik, interdiszciplináris jellegű (tudományágak közé egyértelműen nehezen besorolható, leginkább talán a kombinatorika részeként tárgyalható) ága, mely azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális (ésszerű) viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása, vagyis a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete."[8]
• 2005:"Az algoritmusok gyakorlati alkalmazásának egy területe a játékelmélet (aminek és a mesterséges intelligencia kutatásának vannak átfedései)."[9]
• 2005:"A különböző játékelméleti modelleket nagyon sok szempont szerint lehet osztályozni.A játékosok száma szerint (kettő, véges, végtelen), a játékosok számára rendelkezésre álló lehetőségek száma (véges, végtelen),a szembenállás foka (antagonisztikus, nem antagonisztikus),a megengedett kooperáció foka (kooperatív, nem kooperatív),a játék információs struktúrája (teljes, nem teljes, tökéletes, nem tökéletes),az idő szerepe (statikus, dinamikus),a véletlen szerepe (determinisztikus, sztochasztikus),a matematikai megfogalmazás specialitása (normál forma, extenzív forma,karakterisztikus függvény forma) szerint."Különböző játékelméleti modellek:Gyáva nyúl játék, Vezérürü játék,a Fogolydilemma, és a Nemek harca."[10]
• 2005:"Minden pályázati és monitoring rendszer esetében érdemes előzetes vizsgálatokat végezni arra vonatkozóan, hogy a megadott szabályok alapján elvárható-e az érintettektől a szabályok értelemszerű követése, vagy sokkal inkább egy torzult, az eredeti szándékot úm. "kicselezni" akaró magatartást vált ki a szabályrendszer az érintettekből. "[11]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:

-nem kooperatív (jelző)

-interdiszciplináris (jelző)

-Fogolydilemma (alkalmazási példa)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

-célfüggvény

-algoritmus

-szimuláció

-modellezés

• "a címszó része valaminek"(a címszóval egyenrangú fogalmak) kapcsolattípus:

-Informatika (játékelmélet, számítógépes játékok, szimulációk, ...)

-Jövőkutatás (játékelmélet, gazdasági elemzés, Szakértői rendszer, ...)

-fenntartható fejlődés (játékelmélet, Előrejelzés, Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO), ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

A közlegelő problémája: Az alaphelyzet: a falu legelőjének nagy része kiszárad; a gazdák megbeszélik, hogy a maradékra mindenki csak 1 tehenet vihet be. Ezt azonban senki sem tartja be, így a legelő elfogy és minden tehén elpusztul. Ez a klasszikus közjószág-probléma. A probléma az, hogy a gazdák egyenként profitálnak abból, ha eggyel több állatot hajtanak ki a legelöre, de a közösség összesen veszít vele (társadalmi költség vs. egyéni költség). [12] Az ellentmondás kézenfekvő ebben a játékelméleti modellben.Vajon mi dönti el, hogy a szereplők melyik stratégiát választják?A hűséges gazda a biztos haszon mellett dönt, és lojális emellett a közösséghez. A hűtlen gazda tilosban jár, még egy tehénnel többet visz a közlegelőre, és ezzel veszélyezteti a többiek biztos megélhetését.Elcseréli a hűséget a plusz haszon kedvéért.

Definíciós modul

A játékelmélet a matematika interdiszciplináris jellegű, a kombinatorika részeként is tekinthető.Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása,tehát a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete.Magát a játékot szabálysor írja le, míg a stratégia az ellenfél hibái esetén győzelemre, de minimum döntetlenre segítő módszer. A "játék" túlmutat a szó eredeti jelentésén - interakcióink széles skálájára vonatkozó tudományos metaforaként használjuk.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a játékelméleti modellekben résztvevők döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása? (Igaz, mert a modellek szabálysor írja le, és az ellenfél hibái esetén győzelemre, de minimum döntetlenre vezethet a helyes stratégia kiválasztása.)
• Igaz-e, hogy az egyes modelleket csak a szereplők száma szerint lehet csoportosítana? (Nem igaz, mert a különböző játékelméleti modelleket nagyon sok szempont szerint lehet osztályozni.Pl.:játékosok száma szerint, a játékosok számára rendelkezésre álló lehetőségek száma szerint,a szembenállás foka ,a megengedett kooperáció foka szerint,a játék információs struktúrája szerint, az idő szerepe szerint,a véletlen szerepe, szerint,a matematikai megfogalmazás specialitása szerint is csoportosíthatóak az egyes modellek.

Esszé kérdések modul

• Mire alkalmas a játékelmélet?(Azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi a racionális viselkedés olyan helyzetekben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása,tehát a játékelmélet a stratégiai problémák elmélete.)
• Milyen játékelméleti modelleket tud felsorolni?(Pl.: Közlegelő tragédiája,Fogolydilemma, Gyáva nyúl játék, Vezérürü modell.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Gibbons, ROBERT :Bevezetés a Játékelméletbe[13]
• MÉSZÁROS JÓZSEF:Játékelmélet [14]
• Új Magyar Lexikon [15]
• Hankiss Elemér:Társadalmi csapdák, Diagnózisok 1983. p.24[16]