„HR:foglalkoztatás” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
 
(4 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
=Forrás=
+
>
−
[http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/go1.xls XLS]
+
>
 +
> A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
 +
>
 +
> 
 +
>
 +
> A foglalkoztatás atipikus formái – a részmunkaidős foglalkoztatás, a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás, a határozott (projekt) időtartamra történő foglalkoztatás stb.  – napjainkban az Európai Unióban és hazánkban egyaránt a foglalkoztatáspolitika egyik folyamatosan erősödő, a foglalkoztathatóságot javító eszközévé vált, noha Magyarországon ezen foglalkoztatási formák még mindig nem annyira elterjedtek . A munkaerőpiac makroökonómiai jellemzésére számos mutatószám szolgál; pl. foglalkoztatottak száma, gazdaságilag aktívak száma, munkanélküliek száma. A makroökonómia fontos következtetése, hogy a foglalkoztatás általában együtt hullámzik a gazdaság teljesítményével (amit például a GDP segítségével mérhetünk). Ezt az állítást látszik igazolni, hogy a munkanélküliség mértéke a gazdasági válságok idején a legnagyobb.
 +
>
 +
> A GDP-t a fejlettség mérésére használjuk, de nem ad elég átfogó képet, mert a gazdaság és társadalom struktúrájában bekövetkezett változások miatt önmagában alkalmatlan a valódi jólét (és így a foglalkoztatás) jellemzésére. Ezért én inkább a GDP PPP-t használom, ami a vásárlóerő paritást méri és az életszínvonal összehasonlításához használják általában, illetve az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktívitás százalékos értékeit. Feladatomban egy "mi lenne, ha..." szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket és a GDP volumenindexet illetve GDP PPP és a gazdasági aktívitást.
 +
>
 +
>
 +
A FENTI RESZ SAJNOS NEM AD VALASZT, HISZEN NEM ARROL SZOL, HOGYAN SZAMOLNA KI A LENTEBB LATHATO KERDOJELEK HELYERE A SAJAT BECSLESEIT, HA SOHA NEM TALALKOZTUNK VOLNA.
 +
A JELENLEGI HELYZET ERTEKELESE CSAK MULT IDOT  TARTALMAZHAT: PL. MIELOTT EZT A FELADATOT HASONLOSAGELEMZES KERETEBEN MEGOLDASRA KIVALASZTOTTAM, A KOVETKEZOKEPPEN OLDOTTAM MEG: ...............................
  
−
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
+
VAGY CSAK ENNYI: A KIVALASZOTT FELADATOT AZ EDDIG TANULTAK ES A SZAKIRODALMI UTALASOK ALAPJAN NEM TUDTAM MEGOLDANI.
−
A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.
+
TEHAT A KOVETKEZOKBEN BEMUTATANDO HASONLOSAGELEMZEST NEM TUDOM MAS EREDMENYEKHEZ VISZONYITANI.
  
−
=A feladat előtörténete=
+
-----------------------------------
−
A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.
+
> A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
 +
>
 +
> Sajnos Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák nem annyira elterjedtek mint az USA-ban vagy Nyugat- Európában, ezért az összefüggések vizsgálata sem elsősorban erre a területre koncentrált. Emellett az is közrejátszhat, hogy a valósághűbb és hatékonyabb vizsgálatok elvégezéséhez még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését. Természetesen ezen problémákat én sem tudom leküzdeni ezzel az elemzéssel, de nem is a világmegváltás a célom. Feladatomban egy "mi lenne, ha..." szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket.
 +
>
 +
>
 +
>> A fenti mondatok tehat azt jelentik, hogy
 +
>> A. nincs GDP előrejelzés sehol a világon.
 +
>> B. nincs a munkaerőpiaci adatok és a GDP kölcsönhatásait vizsgáló
 +
>> szimulációs rendszer sehol a világon
 +
>> vagyis nincs best practice?
 +
>> Ha ezt kimeri jelenteni, akkor ezt igy kell szo szerint leirni...
 +
>>
 +
>> Ha megsem, akkor valamilyen kiindulasi szintet be kell loni, vagyis hogyan
 +
>> oldana meg a feladatot, ha soha nem talalkoztunk volna...
  
−
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
+
-----------------------------------------------------------
−
Néhány évvel ezelőtt a munkaügyi kormányzat javítani kívánta a munkaerő-piaci előrejelzések rendszerét. Ezt a munkáltatók nagy része szkeptikusan fogadta, mivel úgy vélték a vállalati foglalkoztatás tervezésében nem hozna nagy változást. Ahhoz, hogy valósághű és hatékonyabb előrejelzést tudjanak produkálni, még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok. A foglalkoztatási prognózisok készítése önmagában nem elégséges, ha az nem kapcsolódik össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítse a munkaerőpiac fejlődését.
+
AZ ALABBI SZAMOK SZERKESZTESI NEZETBEN TABLAZATKENT ERTELMEZHETOK:
 +
-----------------------------------------------------------
  
−
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
 
−
Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.
 
  
−
==Objektumok (sorok)==
+
Magyarország/ezer fő x x x x x x x x y Az Ön becslése
−
Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.
+
Év Teljes munkaidős foglalkoztatás változás  Részmunka változás  Határozott idejű változás  Határozatlan idejű változás  Foglalkoztatottak száma változás  Munkanélküliek változás  Bruttó átlag kereset változás  Minimálbér változás  GDP volumenindex változás
 +
  % % % % % % % % %
 +
2008 -1.43 6.57 -1.81 -1.29 -1.09 7.09 -0.50 0.54 -2.50 ???
 +
2007 -1.12 5.96 11.19 -2.55 -0.82 -5.85 -0.20 -4.85 -2.80 ???
 +
2006 0.51 4.74 -6.03 1.82 0.67 -15.88 -0.60 2.10 0.10 ???
 +
2005 0.81 -4.54 14.04 1.15 0.61 16.89 2.80 1.55 -0.80 ???
 +
2004 -1.17 -18.78 -15.46 -2.35 -1.88 0.75 -6.00 6.00 0.40 ???
 +
2003 0.61 17.31 6.53 0.64 1.24 0.37 -6.30 -25.00 -0.10 ???
 +
2002 -0.20 -1.58 -8.05 0.19 -0.23 13.50 0.30 -31.86 0.30 ???
 +
2001 0.30 0.66 -11.24 -0.07 -0.92 -4.00 4.50 43.53 -1.10 ???
  
−
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
+
Probalom a fejezet lenyeget atfogalmazni: A kerdojelek helyere kell becslest keszitenie, mintha sosem talalkoztunk volna!
−
A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.
+
Az a jelenlegi helyzet (=best practice), amit a valasztott feladat kapcsan a Hallgato a mas targyak soran tanultakat felhasznalva ert. Ezt kell leirni a szoban forgo fejezetbe, s persze ennek kritikajat!!!
  
−
=A feladat által érintett célcsoportok=
+
-------------------------------------------------------------------------------
−
A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.
+
[[Kategória:Innovatív HR-modulok]]
−
 
 
−
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
−
A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.
 
−
 
 
−
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
−
Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam.
 
−
Vizsgálatomban legfőképp arra voltam kiváncsi, hogy a rugalmas (atipikus), illetve a rugalmatlan (tipikus)foglalkoztatái formák hogyan viszonyulnak egymáshoz és a GDP alakulásához.
 
−
 
 
−
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
−
A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.
 
−
 
 
−
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
−
A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás előrejelzésében, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb előrejelzést nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.
 
−
 
 
−
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
−
Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.
 
−
 
 
−
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
−
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
 
−
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s
 
−
http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf
 
−
 
 
−
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]
 
−
[[Kategória:Szakértői rendszerek]]
 
−
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
 
−
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 

A lap jelenlegi, 2011. április 14., 00:41-kori változata

> > > A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése > > > > A foglalkoztatás atipikus formái – a részmunkaidős foglalkoztatás, a megosztott munkaidőben történő foglalkoztatás, a határozott (projekt) időtartamra történő foglalkoztatás stb. – napjainkban az Európai Unióban és hazánkban egyaránt a foglalkoztatáspolitika egyik folyamatosan erősödő, a foglalkoztathatóságot javító eszközévé vált, noha Magyarországon ezen foglalkoztatási formák még mindig nem annyira elterjedtek . A munkaerőpiac makroökonómiai jellemzésére számos mutatószám szolgál; pl. foglalkoztatottak száma, gazdaságilag aktívak száma, munkanélküliek száma. A makroökonómia fontos következtetése, hogy a foglalkoztatás általában együtt hullámzik a gazdaság teljesítményével (amit például a GDP segítségével mérhetünk). Ezt az állítást látszik igazolni, hogy a munkanélküliség mértéke a gazdasági válságok idején a legnagyobb. > > A GDP-t a fejlettség mérésére használjuk, de nem ad elég átfogó képet, mert a gazdaság és társadalom struktúrájában bekövetkezett változások miatt önmagában alkalmatlan a valódi jólét (és így a foglalkoztatás) jellemzésére. Ezért én inkább a GDP PPP-t használom, ami a vásárlóerő paritást méri és az életszínvonal összehasonlításához használják általában, illetve az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktívitás százalékos értékeit. Feladatomban egy "mi lenne, ha..." szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket és a GDP volumenindexet illetve GDP PPP és a gazdasági aktívitást. > > A FENTI RESZ SAJNOS NEM AD VALASZT, HISZEN NEM ARROL SZOL, HOGYAN SZAMOLNA KI A LENTEBB LATHATO KERDOJELEK HELYERE A SAJAT BECSLESEIT, HA SOHA NEM TALALKOZTUNK VOLNA. A JELENLEGI HELYZET ERTEKELESE CSAK MULT IDOT TARTALMAZHAT: PL. MIELOTT EZT A FELADATOT HASONLOSAGELEMZES KERETEBEN MEGOLDASRA KIVALASZTOTTAM, A KOVETKEZOKEPPEN OLDOTTAM MEG: ...............................

VAGY CSAK ENNYI: A KIVALASZOTT FELADATOT AZ EDDIG TANULTAK ES A SZAKIRODALMI UTALASOK ALAPJAN NEM TUDTAM MEGOLDANI. TEHAT A KOVETKEZOKBEN BEMUTATANDO HASONLOSAGELEMZEST NEM TUDOM MAS EREDMENYEKHEZ VISZONYITANI.

> A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése > > Sajnos Magyarországon az atipikus foglalkoztatási formák nem annyira elterjedtek mint az USA-ban vagy Nyugat- Európában, ezért az összefüggések vizsgálata sem elsősorban erre a területre koncentrált. Emellett az is közrejátszhat, hogy a valósághűbb és hatékonyabb vizsgálatok elvégezéséhez még mindig hiányzik a statisztikai felmérések teljes körűsége, egy pontos adatbázis a foglalkoztatókról, átfogóbb tanulmányok stb. De önmagukban ezek sem elégségesek, ha nem kapcsolódnak össze az átképzéssel, illetve felnőttképzéssel, hogy ezáltal segítsék a munkaerőpiac fejlődését. Természetesen ezen problémákat én sem tudom leküzdeni ezzel az elemzéssel, de nem is a világmegváltás a célom. Feladatomban egy "mi lenne, ha..." szituációt járok körbe: a számomra érdekes foglalkoztatási attribútumokat hasonlítom össze; hogy milyen eredményekre juthatunk , miket állapíthatunk meg, ha egymással összehasonlítom, összevetem őket. > > >> A fenti mondatok tehat azt jelentik, hogy >> A. nincs GDP előrejelzés sehol a világon. >> B. nincs a munkaerőpiaci adatok és a GDP kölcsönhatásait vizsgáló >> szimulációs rendszer sehol a világon >> vagyis nincs best practice? >> Ha ezt kimeri jelenteni, akkor ezt igy kell szo szerint leirni... >> >> Ha megsem, akkor valamilyen kiindulasi szintet be kell loni, vagyis hogyan >> oldana meg a feladatot, ha soha nem talalkoztunk volna...

AZ ALABBI SZAMOK SZERKESZTESI NEZETBEN TABLAZATKENT ERTELMEZHETOK:


Magyarország/ezer fő x x x x x x x x y Az Ön becslése Év Teljes munkaidős foglalkoztatás változás Részmunka változás Határozott idejű változás Határozatlan idejű változás Foglalkoztatottak száma változás Munkanélküliek változás Bruttó átlag kereset változás Minimálbér változás GDP volumenindex változás 

 	% 	% 	% 	% 	% 	% 	% 	% 	%

2008 -1.43 6.57 -1.81 -1.29 -1.09 7.09 -0.50 0.54 -2.50 ??? 2007 -1.12 5.96 11.19 -2.55 -0.82 -5.85 -0.20 -4.85 -2.80 ??? 2006 0.51 4.74 -6.03 1.82 0.67 -15.88 -0.60 2.10 0.10 ??? 2005 0.81 -4.54 14.04 1.15 0.61 16.89 2.80 1.55 -0.80 ??? 2004 -1.17 -18.78 -15.46 -2.35 -1.88 0.75 -6.00 6.00 0.40 ??? 2003 0.61 17.31 6.53 0.64 1.24 0.37 -6.30 -25.00 -0.10 ??? 2002 -0.20 -1.58 -8.05 0.19 -0.23 13.50 0.30 -31.86 0.30 ??? 2001 0.30 0.66 -11.24 -0.07 -0.92 -4.00 4.50 43.53 -1.10 ???

Probalom a fejezet lenyeget atfogalmazni: A kerdojelek helyere kell becslest keszitenie, mintha sosem talalkoztunk volna! Az a jelenlegi helyzet (=best practice), amit a valasztott feladat kapcsan a Hallgato a mas targyak soran tanultakat felhasznalva ert. Ezt kell leirni a szoban forgo fejezetbe, s persze ennek kritikajat!!!

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=HR:foglalkoztatás&oldid=47091”