„BA3:intézmény” változatai közötti eltérés
(→Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| (47 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
| − | + | http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_vha.xls | |
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe= | ||
| − | + | Egy egészségügyi intézmény több gyógyító osztályán történő betegforgalom becslése. | |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= | ||
| − | Az intézményben hónapról hónapra | + | Az intézményben hónapról hónapra osztályonként keletkeznek betegstatisztikák, melyek több csatornán az osztályokra áramló betegek számát adják meg. Ha előre megbecsülhető a betegek száma az adott osztályokon, akkor a osztályok dolgozóinak munkarendje pontossabban kalkulálható (pl.: csökken a feleselegesen ügyeletbe hívott dolgozók száma= költség csökkentés a cég szempontjából, vagy csökken az ad hoc ügyeletbehívások száma= stresszhelyzet minimalizálása a munkavállalóknál). |
| + | Ha előre tudjuk, hogy a betegségek milyen szezonálisak, akkor könnyen megbecsülhető, hogy egy osztályon a következő hónapban mennyi beteg fogadható, és ezzel a dolgozók beosztása és létszáma is kalkulálható.Ellenkező esetben fel kell készülni a többlet beteg- és dolgozói létszámra, amely költségnövekedéssel jár, de ez elkerülhető a statisztikák felhasználásával történő becsléseknek. | ||
| + | |||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | Eddig a becsléseket az adminisztrátorok által feladott jelentések alapján tudtuk maghatározni a mindenkori döntéshozó intuitív képességeit alapul véve. A döntéshozó intuitív képessége alapján a becslések és a tények együttmozgásának | + | Eddig a becsléseket az adminisztrátorok által feladott jelentések és statisztikák alapján tudtuk maghatározni a mindenkori döntéshozó intuitív képességeit alapul véve. A döntéshozó intuitív képessége alapján a becslések és a tények együttmozgásának eredménye általában megközelítőleg pontos adatot adott. |
| + | A most használt módszer alapja a már meglévő adatokból való, az elkövetkezendő időszakra becsült adatok meghatározása a cél, hogy a döntéshozó munkáját segítsük, és hogy a betegforgalom tervezhetőbbé váljék. Természetesen ez nem mindig valósul meg 100%-ban, hiszen időszakos betegségek jöhetnek, és ilyenkor nem lehet megbecsülni a betegforgalmat, de ha különböző eseteket vizsgálunk, vagyik többféle változót használunk, akkor lehetőség van a forgalom megbecslésére. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| + | Az intézményben fellelhető osztályok adatait mutatja be az egyes hónapokban. | ||
| + | |||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
| − | =A feladat által érintett célcsoportok | + | Az egyes osztályokat és becsült betegforgalmat tartalmazza. |
| − | + | ||
| + | =A feladat által érintett célcsoportok | ||
| + | Elsősorban az intézmény által ellátott betegek, és a gyógyításban részt vevő személyzet, másodsorban az adminisztrátorok és a felettük álló HR munkatársak. | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | + | A hasznossága a feladatnak itt azt jelenti, hogy az adminisztációban részt vevő alanyok az adott hónapra és adott osztályokra vonatkozó megbecsült és tényadatokat minnél nagyobb arányban, minnél pontosabban tudják összevetni. Ennek hasznossága a vezetés és az írányítás részére a minnál pontosabb adat, a minnél pontosabb költségszámításokat eredményezi, amely az intézmény számára a várható finanszírozás számításában is segítséget nyújt, mivel a minnél pontosabb becslések a következő havi finanszírozási szorzószám számítását is befolyásolják. | |
| + | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| + | 1. adatgyűjtés (az osztályok betegforgálmának alapján) | ||
| + | 2. adatok feldolgozása | ||
| + | 3. adatok elemzése ( az adatokból való becslés) | ||
| + | 4. lekérdezések szimulálása | ||
| + | 5. lehetőségek összevetése (az esetek vizsgálatával mi van ha... ???) | ||
| + | 6. eredmények elemzése | ||
| + | |||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
| + | A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok és betegforgalmak alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk adatot szolgáltatni a követekező hónapban váható forgalomról. Ez a mellékelt tábla alapján látható, hogy at eseteket is figyelembe véve, körülbelüli pontosságra mutat. Tehát ha az általunk megbecsült adatot a vezető alap adatnak veszi, akkor a finanszírozásban, a HR vezető pedig a személyzet beosztásában tudja számolni a beosztásokat, a költségadatokat és a finanszírosi pontszámokat, vagyis a támogatásokat. | ||
| + | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | A modell | + | A modell alkalmazásával a személyzetnek több szabadnapot biztosítottunk, több lehetőség adódott a pontszámok megbecsülésében, és ami a legfontosabb az osztályok kihasználtságában. |
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
| + | A még pontosabb arány elérése érdekében át kell alakítani a teljes adatvagyon gazdálkodást(új adatbázis, szerver, lekérdező algoritmusok, elemzési eljárások kb. 1.000.000 Ft, átfutási idő 1 hónap). A módszer programmá fejlesztév | ||
| + | sével az adatok elérésével a havi megtakarítás 100.000Ft. Tehát 1 éven belül a döntéshozó innovatív és fejlesztő képességének köszönhetően az átalakítás következtében megtérülhet. | ||
| + | |||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
| + | |||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
| 28. sor: | 51. sor: | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
| + | [[Kategória:Innovatív HR-modulok]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. május 25., 20:24-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 8 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ba3_vha.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy egészségügyi intézmény több gyógyító osztályán történő betegforgalom becslése.
A feladat előtörténete
Az intézményben hónapról hónapra osztályonként keletkeznek betegstatisztikák, melyek több csatornán az osztályokra áramló betegek számát adják meg. Ha előre megbecsülhető a betegek száma az adott osztályokon, akkor a osztályok dolgozóinak munkarendje pontossabban kalkulálható (pl.: csökken a feleselegesen ügyeletbe hívott dolgozók száma= költség csökkentés a cég szempontjából, vagy csökken az ad hoc ügyeletbehívások száma= stresszhelyzet minimalizálása a munkavállalóknál). Ha előre tudjuk, hogy a betegségek milyen szezonálisak, akkor könnyen megbecsülhető, hogy egy osztályon a következő hónapban mennyi beteg fogadható, és ezzel a dolgozók beosztása és létszáma is kalkulálható.Ellenkező esetben fel kell készülni a többlet beteg- és dolgozói létszámra, amely költségnövekedéssel jár, de ez elkerülhető a statisztikák felhasználásával történő becsléseknek.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Eddig a becsléseket az adminisztrátorok által feladott jelentések és statisztikák alapján tudtuk maghatározni a mindenkori döntéshozó intuitív képességeit alapul véve. A döntéshozó intuitív képessége alapján a becslések és a tények együttmozgásának eredménye általában megközelítőleg pontos adatot adott. A most használt módszer alapja a már meglévő adatokból való, az elkövetkezendő időszakra becsült adatok meghatározása a cél, hogy a döntéshozó munkáját segítsük, és hogy a betegforgalom tervezhetőbbé váljék. Természetesen ez nem mindig valósul meg 100%-ban, hiszen időszakos betegségek jöhetnek, és ilyenkor nem lehet megbecsülni a betegforgalmat, de ha különböző eseteket vizsgálunk, vagyik többféle változót használunk, akkor lehetőség van a forgalom megbecslésére.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Az intézményben fellelhető osztályok adatait mutatja be az egyes hónapokban.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az egyes osztályokat és becsült betegforgalmat tartalmazza.
=A feladat által érintett célcsoportok Elsősorban az intézmény által ellátott betegek, és a gyógyításban részt vevő személyzet, másodsorban az adminisztrátorok és a felettük álló HR munkatársak.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A hasznossága a feladatnak itt azt jelenti, hogy az adminisztációban részt vevő alanyok az adott hónapra és adott osztályokra vonatkozó megbecsült és tényadatokat minnél nagyobb arányban, minnél pontosabban tudják összevetni. Ennek hasznossága a vezetés és az írányítás részére a minnál pontosabb adat, a minnél pontosabb költségszámításokat eredményezi, amely az intézmény számára a várható finanszírozás számításában is segítséget nyújt, mivel a minnél pontosabb becslések a következő havi finanszírozási szorzószám számítását is befolyásolják.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. adatgyűjtés (az osztályok betegforgálmának alapján) 2. adatok feldolgozása 3. adatok elemzése ( az adatokból való becslés) 4. lekérdezések szimulálása 5. lehetőségek összevetése (az esetek vizsgálatával mi van ha... ???) 6. eredmények elemzése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok és betegforgalmak alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk adatot szolgáltatni a követekező hónapban váható forgalomról. Ez a mellékelt tábla alapján látható, hogy at eseteket is figyelembe véve, körülbelüli pontosságra mutat. Tehát ha az általunk megbecsült adatot a vezető alap adatnak veszi, akkor a finanszírozásban, a HR vezető pedig a személyzet beosztásában tudja számolni a beosztásokat, a költségadatokat és a finanszírosi pontszámokat, vagyis a támogatásokat.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A modell alkalmazásával a személyzetnek több szabadnapot biztosítottunk, több lehetőség adódott a pontszámok megbecsülésében, és ami a legfontosabb az osztályok kihasználtságában.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A még pontosabb arány elérése érdekében át kell alakítani a teljes adatvagyon gazdálkodást(új adatbázis, szerver, lekérdező algoritmusok, elemzési eljárások kb. 1.000.000 Ft, átfutási idő 1 hónap). A módszer programmá fejlesztév sével az adatok elérésével a havi megtakarítás 100.000Ft. Tehát 1 éven belül a döntéshozó innovatív és fejlesztő képességének köszönhetően az átalakítás következtében megtérülhet.
