|
|
| (32 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) |
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | panelszigetelés
| + | PANELSZIGETELÉS |
| | + | |
| | + | 2011.01.26.18:51, Horváth Niki írta: |
| | | | |
| | == Forrás == | | == Forrás == |
| 12. sor: |
14. sor: |
| | | | |
| | 2006- tól folyamatosan megkezdték az elöregedett panelházak fűtéstechnikai korszerűsítését és a homlokzat rekonstrukcióját . A beruházás célja, hogy az épületek fűtési energiafogyasztását optimalizálják. | | 2006- tól folyamatosan megkezdték az elöregedett panelházak fűtéstechnikai korszerűsítését és a homlokzat rekonstrukcióját . A beruházás célja, hogy az épületek fűtési energiafogyasztását optimalizálják. |
| | + | |
| | Budapest XIII.ker Hajdú utca 22-45 háztömb kezelésével megbízott, Angyalföld 2. számú lakásfenntartó szövetkezetének tulajdonosi közössége úgy határozott, hogy az épület felújításához elkülönített pénzalapot hoz létre, melyből később finanszírozták a folyamatos karbantartási munkákat pl. a hőközpont teljes felújítását valamint a teljes villámhárító rendszer cseréjét, víz és hőszigetelések cseréjét stb. | | Budapest XIII.ker Hajdú utca 22-45 háztömb kezelésével megbízott, Angyalföld 2. számú lakásfenntartó szövetkezetének tulajdonosi közössége úgy határozott, hogy az épület felújításához elkülönített pénzalapot hoz létre, melyből később finanszírozták a folyamatos karbantartási munkákat pl. a hőközpont teljes felújítását valamint a teljes villámhárító rendszer cseréjét, víz és hőszigetelések cseréjét stb. |
| | + | |
| | A szövetkezet 2010 október 22. -én értesült, a Belügy-minisztérium és a XII.ker.i Önkormányzat álltal meghírdetett LKFT- 2010 – 2A – 2 pályázatáról, aminek keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam a panelházak homlokzati hőszigetelésének kivitelezéséhez, melynek célja, hogy korszerű anyagok és technológiák felhasználásával az épületek hőtechnikai paraméterei javuljanak és fűtési energia felhasználásuk pedig csökkenjen. | | A szövetkezet 2010 október 22. -én értesült, a Belügy-minisztérium és a XII.ker.i Önkormányzat álltal meghírdetett LKFT- 2010 – 2A – 2 pályázatáról, aminek keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam a panelházak homlokzati hőszigetelésének kivitelezéséhez, melynek célja, hogy korszerű anyagok és technológiák felhasználásával az épületek hőtechnikai paraméterei javuljanak és fűtési energia felhasználásuk pedig csökkenjen. |
| | + | |
| | A közösség élt a pályázatban kínált lehetőséggel és benyújtotta tervezetét, ami pozitív elbírálást kapott a pályázatot kiíró hivatalok részéről. | | A közösség élt a pályázatban kínált lehetőséggel és benyújtotta tervezetét, ami pozitív elbírálást kapott a pályázatot kiíró hivatalok részéről. |
| | A pályázatban kiírt állami támogatás a teljes költségek 33%-a,az önkormányzat hozzájárulása 33%, a maradék 34%-ot pedig a lakók,mint tulajdonosok megtakarításából és a szövetkezet álltal felvett hitelből biztosították. | | A pályázatban kiírt állami támogatás a teljes költségek 33%-a,az önkormányzat hozzájárulása 33%, a maradék 34%-ot pedig a lakók,mint tulajdonosok megtakarításából és a szövetkezet álltal felvett hitelből biztosították. |
| | + | |
| | Azért választottam e feladatot, mert egyrészt jómagam is érinett vagyok, másrészt érdekesnek találom, hogy a sok piaci résztevevő közül mely paraméterek alapján került kiválasztásra e nagy volumenű projekt kivitelezője. | | Azért választottam e feladatot, mert egyrészt jómagam is érinett vagyok, másrészt érdekesnek találom, hogy a sok piaci résztevevő közül mely paraméterek alapján került kiválasztásra e nagy volumenű projekt kivitelezője. |
| | | | |
| | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == |
| | | | |
| − | A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.
| + | Én azt a céget választottam volna bármely elemzési módszer segítsége nélkül, amely a legjobb felmutatható referenciával rendelkezik. Ez a cég az ÉPKAR ZRT, mely a következő rangsorolás után került előtérbe. A fokozatok számozása az adott cég felmutatott referencia anyagának minőségét osztályozza: |
| | | | |
| − | Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.
| + | 1, Épkar Zrt. - fokozat: 5 |
| | | | |
| − | Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat.
| + | 2, Baurek ép. Ipari és Szolg. Kft. – fokozat 4 |
| − | Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.
| |
| | | | |
| − | Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.
| + | 2, Ablak Centrum Kft. – fokozat: 4 |
| | | | |
| − | Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.
| + | 2, Skytec Kft – fokozat 4 |
| | | | |
| − | Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)
| + | 3, Revcolor Kft. – fokozat 3 |
| | | | |
| − | Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre.
| + | 3, Specialpin Bt. – fokozat 3 |
| − | Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb.
| |
| − | Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:
| |
| | | | |
| − | • A versenytársakhoz képest, az egyes '''vállalati jellemzők''' mentén milyen az '''információ ráfordításunk''', mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?
| + | 3, Alpin Ház Kft. – fokozat 3 |
| | | | |
| − | • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a '''döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők''' (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során '''milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra''' nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján '''költséghatékonyan költenek-e az információra''', vagy sem?
| |
| | | | |
| − | • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.
| + | == A tervezettmegoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)== |
| | | | |
| − | Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez.
| + | Az elemzésem során valós adatokkal dolgoztam. A megoldás során olyan attribútumokat állítottam fel, mely az adott kivitelezés a pályázat elbírálás szempontjából szerintem döntő fontossággal bírnak. |
| − | Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: '''1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők.'''
| |
| − | Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.
| |
| | | | |
| − | A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...
| |
| | | | |
| | + | Objektumok (sorok): |
| | | | |
| − | MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!
| |
| | | | |
| | + | -ABLAK CENTRUM KFT |
| | | | |
| − | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
| + | -ÉPKAR ZRT |
| | | | |
| − | ''Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor''
| + | -REVCOLOR KFT |
| | | | |
| − | Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.
| + | -BAUREK Építítőipari és Szolgáltató KFT |
| | | | |
| − | Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.
| + | -SPECIALPIN BT |
| | | | |
| − | Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és "teljesítményének" mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek.
| + | -SKYTEC KFT |
| | | | |
| − | További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit "húzza a szét" a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.
| + | -ALPIN-HÁZ KFT |
| | | | |
| | | | |
| − | ''A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése''
| + | Attribútumok (X, Y oszlopok): |
| | | | |
| − | Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.
| |
| | | | |
| | + | • alapítás éve: 1, minél régebb óta működik a cég, annál előrébb van a rangsorban |
| | | | |
| − | ''Kiindulási adatok''
| + | • jegyzett tőke: 0, minél nagyobb a jegyzett tőke, annál megfelelőbb a cég |
| | | | |
| − | A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.
| + | • forgalom: 0, minél nagyobb a forgalom, annál esélyesebb a cég |
| | | | |
| | + | • határidő: 1, minél gyorsabb a munkavégzés, annál esélyesebb a cég |
| | | | |
| | + | • referencia: 0, minél jobb a referencia, annál jobbak az esélyei |
| | | | |
| − | '''Objektumok'''
| + | • garancia: 0, minél hosszabb a garancia, annál megfelelőbb a cég |
| | | | |
| − | 30. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| | | | |
| − | 34. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| + | == A feladat által érintett célcsoportok == |
| − | | |
| − | 35. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 74. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| − | | |
| − | 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat
| |
| | | | |
| | + | Az érintett lakásszövetkezet és a felújítandó panelház lakói, akik arra törekednek, hogy a meglévő ingatlanjuk működtetése a leggazdaságosabb, költséghatékonyabb legyen. |
| | | | |
| − | '''Attribútumok'''
| |
| − |
| |
| − | A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:
| |
| − |
| |
| − | {||rules=cols border=1
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | !attribútum megnevezése
| |
| − | !mértékegység
| |
| − | !irány
| |
| − |
| |
| − | |-
| |
| − | | I. Internet használat első éve
| |
| − | | align="center" | év
| |
| − | | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − |
| |
| − | |-
| |
| − | | II. Vállalkozás mérete
| |
| − | | align="center" | fő
| |
| − | | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − |
| |
| − | |-
| |
| − | | III. E-innovátor attitűd
| |
| − | | align="center" | fokozat
| |
| − | | a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − |
| |
| − | |-
| |
| − | | IV. Elektronikus értékesítés aránya
| |
| − | | align="center" | %
| |
| − | | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − |
| |
| − | |-
| |
| − | | V. Elektronikus beszerzés aránya
| |
| − | | align="center" | %
| |
| − | | a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | |}
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Az első, hogy '''melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre'''. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.
| |
| − |
| |
| − | A '''cég mérete''' mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.
| |
| − |
| |
| − | Az '''e-innovátor attitűd''' azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.
| |
| − |
| |
| − | Az '''elektronikus tranzakciós''' jellemzők – '''beszerzés''' és '''értékesítés''' – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.
| |
| − |
| |
| − | Az '''üzleti információ vásárlására fordított összeg''' célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
| |
| − |
| |
| − | == A feladat által érintett célcsoportok ==
| |
| − |
| |
| − | Minden olyan '''vállalkozás döntéshozói''', akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az '''e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.'''
| |
| | | | |
| | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == | | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság == |
| | | | |
| − | Jelenleg az '''információ költséghatékonyságának''' mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.
| + | Egy új beruházás elindítása során nagyon fontos, hogy ki tudjuk választani a pályázók közül a leg megfelelőbb vállalkozást, hogy az elvárt igényeket legjobban teljesítő cég kaphassa meg a megbízást. A feladat hasznossága ezúttal ott mutatkozik meg, hogy az elvégzett munka hosszú távon, minőségi követelményeknek megfeleljen és a kiválasztott kivitelező megbízhatósága lehetővé tegye az esetlegesen később jelentkező garanciális problémák megoldását is. |
| − | | |
| − | A feladat és annak megoldása egyfelől '''mintát''' próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez.
| |
| − | Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.
| |
| − | | |
| − | Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek '''információ ráfordítás költséghatékonysága''' az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.
| |
| − | | |
| − | Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.
| |
| − | | |
| − | A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás ''információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb'' a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.
| |
| | | | |
| − | | + | A pályázatot megnyerő vállalat 137.000 eFt-ért vállalta a munka kivitelezését egy év garanciavállalással, ezáltal megtakarítottunk 41.000 eFt-ot, valamint az egy év garanciával további körülbelül 10.000 eFt-ot, mely az esetleges kivitelezési hibák kijavításakor jelentkezik megtakarításként. |
| − | '''Összefoglalva:''' Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:
| |
| − | | |
| − | - vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása | |
| − | | |
| − | - az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján | |
| − | | |
| − | - a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei) | |
| − | | |
| − | == A válaszokat befolyásoló tényezők ==
| |
| − | | |
| − | Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
| |
| | | | |
| | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == |
| | | | |
| − | 1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)
| + | - Az alaptáblázat létrehozása – ez a kiindulópont. Tartalmazza a 7 jelöltet és a hozzájuk rendelt 7 attribútumot, ezek a kiválasztás alapszempontjai. |
| − | | |
| − | 2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)
| |
| − | | |
| − | 3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása
| |
| − | | |
| − | 4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.
| |
| | | | |
| − | 5. Pivot tábla elkészítése.
| + | - Metaadatbázis elkészítése – ez az alaptáblázat rendezése |
| | | | |
| − | 6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
| + | - Kimutatás érték / összegre – kimutatásvarázsló alkalmazásával |
| | | | |
| − | 7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
| + | - Rangsortábla felállítása – itt adtam meg az irányadatokat amik 0 ill. 1 volt |
| | | | |
| − | 8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
| + | - Coco elemzés – ami alapján megszületett a választás |
| | | | |
| − | 9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.
| |
| | | | |
| | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == | | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) == |
| | | | |
| − | A számítások a következő eredményekre vezetnek: | + | A hasonlóságelemzés alapján a sorrend a következő / e. Ft / : |
| − | | |
| − | - SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
| |
| − | | |
| − | - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
| |
| − | | |
| − | - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
| |
| − | | |
| − | - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
| |
| − | | |
| − | | |
| − | | |
| − | '''SOLVER eredménye'''
| |
| − | | |
| − | A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
| |
| − | | |
| − | | |
| − | {||rules=cols border=1
| |
| − | | |
| − | | |
| − | !cég sorszáma
| |
| − | !üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
| |
| − | !COCO becslés (Y*)
| |
| − | !Különbség
| |
| − | !Ítélet (10%-os határ)
| |
| − | !% (eltérés)
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 30
| |
| − | | align="right" | 9 900 000
| |
| − | | align="right" | 18 999 999
| |
| − | | align="right"| -8 999 999
| |
| − | | keveset költ
| |
| − | | align="right"| -47,62%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 34
| |
| − | | align="right"| 19 800 000
| |
| − | | align="right"| 18 899 999
| |
| − | | align="right"| 900 001
| |
| − | | arányos ráfordítás
| |
| − | | align="right"| 4,76%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 35
| |
| − | | align="right"| 27 000 000
| |
| − | | align="right"| 18 899 999
| |
| − | | align="right"| 8 100 001
| |
| − | | sokat költ
| |
| − | | align="right"| 42,86%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | |bgcolor="#FF8C00"| 58
| |
| − | | align="right"| 2 500 000
| |
| − | | align="right"| 35 749 999
| |
| − | | align="right"| -33 249 999
| |
| − | | keveset költ
| |
| − | | align="right"| -93,01%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 74
| |
| − | | align="right"| 69 800 000
| |
| − | | align="right"| 35 749 999
| |
| − | | align="right"| 35 250 001
| |
| − | | sokat költ
| |
| − | | align="right"| 93,01%
| |
| − | | |
| − | |-
| |
| − | | 97
| |
| − | | align="right"| 30 630 000
| |
| − | | align="right"| 30 629 998
| |
| − | | align="right"| 2
| |
| − | | arányos ráfordítás
| |
| − | | align="right"| 0,00%
| |
| − | | |
| − | |}
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
| |
| − | A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
| |
| − | | |
| − | • 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
| |
| − | | |
| − | • 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
| |
| − | | |
| − | | |
| − | A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
| |
| − | | |
| − | Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
| |
| − | A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
| |
| − | | |
| − | az internet használat első éve 13,23%,
| |
| − | | |
| − | a cég mérete 36,60%,
| |
| − | | |
| − | az e-innovátor attitűd 15,01%,
| |
| − | | |
| − | az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
| |
| − | | |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 8,79%
| |
| | | | |
| − | arányban járultak hozzá.
| + | Épkar Zrt – becslés – 161142.- |
| | | | |
| | + | Ablak Centrum Kft. – becslés – 153285.- |
| | | | |
| − | Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
| + | Specialpin Bt – becslés – 152999.- |
| | | | |
| − | az internet használat első éve 25,94%,
| + | Baurek Kft – becslés – 169999.- |
| | | | |
| − | az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.
| + | Alpin Ház Kft – becslés – 152714.- |
| | | | |
| | + | Skytec Kft – becslés – 161714.- |
| | | | |
| − | Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
| + | Rev Color kft - becslés – 161142.- |
| | | | |
| | + | A választás az Épkar Zrt –re esett, mert a becsült kerethez képest jóval alacsonyabb értéken végzi el a munkát, míg a többi versenytárs a becsült érték környékére adott ajánlatot. |
| | | | |
| − | '''FONTOSSÁGI rangsor'''
| |
| | | | |
| − | A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
| |
| − | A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
| |
| − |
| |
| − | 1. cég mérete
| |
| − |
| |
| − | 2. az internet használat első éve
| |
| − |
| |
| − | 3. az elektronikus beszerzés aránya
| |
| − |
| |
| − | 4. az elektronikus értékesítés aránya
| |
| − |
| |
| − | 5. az e-innovátor attitűd.
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − |
| |
| − | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
| |
| − |
| |
| − | Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
| |
| − | Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
| |
| − |
| |
| − | A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
| |
| − |
| |
| − | 1. elektronikus értékesítés aránya
| |
| − |
| |
| − | 2. internet használatának első éve
| |
| − |
| |
| − | 3. e-innovátor attitűd
| |
| | | | |
| | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == | | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) == |
| | | | |
| − | Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
| + | A számításunk alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van a beruházás költségére a cégek közötti összehasonlításban. |
| − | | |
| − | Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
| |
| − | | |
| − | A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban. | |
| − | | |
| − | Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
| |
| − | | |
| − | Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
| |
| − | | |
| − | | |
| − | I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
| |
| − | | |
| − | II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
| |
| − | | |
| − | III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
| |
| − | | |
| − | Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
| |
| − | | |
| − | Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
| |
| − | Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
| |
| − | Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
| |
| − | Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
| |
| − | | |
| | | | |
| − | '''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
| + | Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a munkavégzés díjának számított aránya számszerűsítésre került, melyek alapján 3 kategóriába sorolhatók a vállalatok: |
| | | | |
| − | Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
| + | 1. alul becsüli a munkadíjait: 1-es és a 3-as cégek azok, amelyek jobb költséghatékonysággal rendelkeznek, ezáltal többet értek el az összehasonlított attribútumok tekintetében |
| | | | |
| | + | 2. arányosan becsüli a munkadíját: 4-es és a 7-es vállalatok azok, melyek a táblázat alapján kiszámított összeget kalkulálták a beruházás kivitelezésére |
| | | | |
| − | '''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
| + | 3. túl becsüli a munkadíjait: 2-es, 5-ös és a 6-os cégek pedig azok, amelyek a gyengébb költséghatékonysági mutatókkal rendelkeznek |
| | | | |
| − | Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
| |
| | | | |
| − | A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
| + | Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasonlóságelemzés segítségével egyértelműen az Épkar Zrt a legjobb választás |
| − | | |
| − | A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
| |
| − | Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | '''GYŐZTES hirdetése'''
| |
| − | | |
| − | Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
| |
| | | | |
| | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == | | == Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) == |
| | | | |
| − | A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja. | + | A korábban levezetett számítások alapján a döntéshozónak az egyes attribútumok változtatásával a Solver többszöri lefuttatatásával lehetősége nyílik arra, hogy újraértékelje a változások hatását. Ezek alapján a végső döntés előtt lehetőség nyílik a pályázók jellemzőinek a pontosabb feltérképezésére és a mutatók korrigálására. Úgy gondolom, hogy ezzel a módszerrel sikerült leszűkíteni a pályázók körét és a lehető legjobb eredményt kapni. A kiválasztási módszer kidolgozásának költségét a pályázat kiírója állja (100 eFt). Az, hogy a megfelelő pályázó került e kiválasztásra a gyakorlatban, az a tényleges kivitelezés után derül majd ki. |
| − | | |
| − | Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. | |
| − | Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
| |
| − | | |
| − | Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
| |
| − | | |
| − | Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
| |
| − | | |
| − | Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
| |
| − | | |
| − | | |
| − | 1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
| |
| − | | |
| − | 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
| |
| − | | |
| − | 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
| |
| − | | |
| − | Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
| |
| − | | |
| − | Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
| |
| − | | |
| − | == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==
| |
| − | | |
| − | Fejlesztés alatt...
| |
| − | Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
| |
| − | | |
| − | 1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
| |
| − | 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
| |
| − | 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
| |
| − | 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
| |
| − | 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
| |
| − | | |
| − | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
| |
| − | | |
| − | '''Felhasznált irodalom'''
| |
| − | | |
| − | Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
| |
| − | | |
| − | Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
| |
| − | | |
| − | Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
| |
| − | | |
| − | Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
| |
| − | | |
| − | Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
| |
| − | | |
| − | Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
| |
| − | | |
| − | Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
| |
| − | | |
| − | Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
| |
| − | | |
| − | ''Elektronikus:''
| |
| − | | |
| − | Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
| |
| − | | |
| − | Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
| |
| − | | |
| − | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
| |
| − | | |
| | | | |
| | + | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok = |
| | | | |
| | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] |
A panelfelújítási programban résztevevő cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel ár-érték arány alapján.
2006- tól folyamatosan megkezdték az elöregedett panelházak fűtéstechnikai korszerűsítését és a homlokzat rekonstrukcióját . A beruházás célja, hogy az épületek fűtési energiafogyasztását optimalizálják.
Budapest XIII.ker Hajdú utca 22-45 háztömb kezelésével megbízott, Angyalföld 2. számú lakásfenntartó szövetkezetének tulajdonosi közössége úgy határozott, hogy az épület felújításához elkülönített pénzalapot hoz létre, melyből később finanszírozták a folyamatos karbantartási munkákat pl. a hőközpont teljes felújítását valamint a teljes villámhárító rendszer cseréjét, víz és hőszigetelések cseréjét stb.
A szövetkezet 2010 október 22. -én értesült, a Belügy-minisztérium és a XII.ker.i Önkormányzat álltal meghírdetett LKFT- 2010 – 2A – 2 pályázatáról, aminek keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam a panelházak homlokzati hőszigetelésének kivitelezéséhez, melynek célja, hogy korszerű anyagok és technológiák felhasználásával az épületek hőtechnikai paraméterei javuljanak és fűtési energia felhasználásuk pedig csökkenjen.
A közösség élt a pályázatban kínált lehetőséggel és benyújtotta tervezetét, ami pozitív elbírálást kapott a pályázatot kiíró hivatalok részéről.
A pályázatban kiírt állami támogatás a teljes költségek 33%-a,az önkormányzat hozzájárulása 33%, a maradék 34%-ot pedig a lakók,mint tulajdonosok megtakarításából és a szövetkezet álltal felvett hitelből biztosították.
Azért választottam e feladatot, mert egyrészt jómagam is érinett vagyok, másrészt érdekesnek találom, hogy a sok piaci résztevevő közül mely paraméterek alapján került kiválasztásra e nagy volumenű projekt kivitelezője.
Én azt a céget választottam volna bármely elemzési módszer segítsége nélkül, amely a legjobb felmutatható referenciával rendelkezik. Ez a cég az ÉPKAR ZRT, mely a következő rangsorolás után került előtérbe. A fokozatok számozása az adott cég felmutatott referencia anyagának minőségét osztályozza:
1, Épkar Zrt. - fokozat: 5
2, Baurek ép. Ipari és Szolg. Kft. – fokozat 4
2, Ablak Centrum Kft. – fokozat: 4
3, Revcolor Kft. – fokozat 3
3, Specialpin Bt. – fokozat 3
3, Alpin Ház Kft. – fokozat 3
Az elemzésem során valós adatokkal dolgoztam. A megoldás során olyan attribútumokat állítottam fel, mely az adott kivitelezés a pályázat elbírálás szempontjából szerintem döntő fontossággal bírnak.
Az érintett lakásszövetkezet és a felújítandó panelház lakói, akik arra törekednek, hogy a meglévő ingatlanjuk működtetése a leggazdaságosabb, költséghatékonyabb legyen.
Egy új beruházás elindítása során nagyon fontos, hogy ki tudjuk választani a pályázók közül a leg megfelelőbb vállalkozást, hogy az elvárt igényeket legjobban teljesítő cég kaphassa meg a megbízást. A feladat hasznossága ezúttal ott mutatkozik meg, hogy az elvégzett munka hosszú távon, minőségi követelményeknek megfeleljen és a kiválasztott kivitelező megbízhatósága lehetővé tegye az esetlegesen később jelentkező garanciális problémák megoldását is.
A pályázatot megnyerő vállalat 137.000 eFt-ért vállalta a munka kivitelezését egy év garanciavállalással, ezáltal megtakarítottunk 41.000 eFt-ot, valamint az egy év garanciával további körülbelül 10.000 eFt-ot, mely az esetleges kivitelezési hibák kijavításakor jelentkezik megtakarításként.
- Az alaptáblázat létrehozása – ez a kiindulópont. Tartalmazza a 7 jelöltet és a hozzájuk rendelt 7 attribútumot, ezek a kiválasztás alapszempontjai.
- Rangsortábla felállítása – itt adtam meg az irányadatokat amik 0 ill. 1 volt
A hasonlóságelemzés alapján a sorrend a következő / e. Ft / :
Ablak Centrum Kft. – becslés – 153285.-
A választás az Épkar Zrt –re esett, mert a becsült kerethez képest jóval alacsonyabb értéken végzi el a munkát, míg a többi versenytárs a becsült érték környékére adott ajánlatot.
A számításunk alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van a beruházás költségére a cégek közötti összehasonlításban.
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a munkavégzés díjának számított aránya számszerűsítésre került, melyek alapján 3 kategóriába sorolhatók a vállalatok:
1. alul becsüli a munkadíjait: 1-es és a 3-as cégek azok, amelyek jobb költséghatékonysággal rendelkeznek, ezáltal többet értek el az összehasonlított attribútumok tekintetében
2. arányosan becsüli a munkadíját: 4-es és a 7-es vállalatok azok, melyek a táblázat alapján kiszámított összeget kalkulálták a beruházás kivitelezésére
3. túl becsüli a munkadíjait: 2-es, 5-ös és a 6-os cégek pedig azok, amelyek a gyengébb költséghatékonysági mutatókkal rendelkeznek
A korábban levezetett számítások alapján a döntéshozónak az egyes attribútumok változtatásával a Solver többszöri lefuttatatásával lehetősége nyílik arra, hogy újraértékelje a változások hatását. Ezek alapján a végső döntés előtt lehetőség nyílik a pályázók jellemzőinek a pontosabb feltérképezésére és a mutatók korrigálására. Úgy gondolom, hogy ezzel a módszerrel sikerült leszűkíteni a pályázók körét és a lehető legjobb eredményt kapni. A kiválasztási módszer kidolgozásának költségét a pályázat kiírója állja (100 eFt). Az, hogy a megfelelő pályázó került e kiválasztásra a gyakorlatban, az a tényleges kivitelezés után derül majd ki.
