„Szerkesztő:Hn” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
(Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA))
 
(27 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
panelszigetelés
+
PANELSZIGETELÉS
 +
 
 +
2011.01.26.18:51, Horváth Niki írta:
  
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
12. sor: 14. sor:
  
 
2006- tól folyamatosan megkezdték az elöregedett panelházak fűtéstechnikai korszerűsítését  és a homlokzat rekonstrukcióját . A beruházás célja, hogy az épületek fűtési energiafogyasztását  optimalizálják.
 
2006- tól folyamatosan megkezdték az elöregedett panelházak fűtéstechnikai korszerűsítését  és a homlokzat rekonstrukcióját . A beruházás célja, hogy az épületek fűtési energiafogyasztását  optimalizálják.
 +
 
Budapest XIII.ker Hajdú utca 22-45 háztömb kezelésével megbízott, Angyalföld 2. számú lakásfenntartó szövetkezetének tulajdonosi közössége úgy határozott, hogy az épület felújításához elkülönített pénzalapot hoz létre, melyből később finanszírozták a folyamatos karbantartási munkákat pl. a hőközpont teljes felújítását valamint a teljes villámhárító rendszer cseréjét, víz és hőszigetelések cseréjét stb.
 
Budapest XIII.ker Hajdú utca 22-45 háztömb kezelésével megbízott, Angyalföld 2. számú lakásfenntartó szövetkezetének tulajdonosi közössége úgy határozott, hogy az épület felújításához elkülönített pénzalapot hoz létre, melyből később finanszírozták a folyamatos karbantartási munkákat pl. a hőközpont teljes felújítását valamint a teljes villámhárító rendszer cseréjét, víz és hőszigetelések cseréjét stb.
 +
 
A szövetkezet  2010 október 22. -én értesült, a Belügy-minisztérium és a XII.ker.i Önkormányzat álltal meghírdetett  LKFT- 2010 – 2A – 2 pályázatáról, aminek keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam a panelházak homlokzati hőszigetelésének kivitelezéséhez, melynek célja, hogy korszerű anyagok és technológiák felhasználásával az épületek hőtechnikai paraméterei javuljanak és fűtési energia felhasználásuk pedig csökkenjen.
 
A szövetkezet  2010 október 22. -én értesült, a Belügy-minisztérium és a XII.ker.i Önkormányzat álltal meghírdetett  LKFT- 2010 – 2A – 2 pályázatáról, aminek keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam a panelházak homlokzati hőszigetelésének kivitelezéséhez, melynek célja, hogy korszerű anyagok és technológiák felhasználásával az épületek hőtechnikai paraméterei javuljanak és fűtési energia felhasználásuk pedig csökkenjen.
 +
 
A közösség élt a pályázatban kínált lehetőséggel és benyújtotta tervezetét, ami pozitív elbírálást kapott a pályázatot kiíró hivatalok részéről.
 
A közösség élt a pályázatban kínált lehetőséggel és benyújtotta tervezetét, ami pozitív elbírálást kapott a pályázatot kiíró hivatalok részéről.
 
A pályázatban kiírt állami támogatás a teljes költségek 33%-a,az önkormányzat hozzájárulása 33%, a maradék 34%-ot pedig a lakók,mint tulajdonosok megtakarításából és a szövetkezet álltal felvett hitelből biztosították.
 
A pályázatban kiírt állami támogatás a teljes költségek 33%-a,az önkormányzat hozzájárulása 33%, a maradék 34%-ot pedig a lakók,mint tulajdonosok megtakarításából és a szövetkezet álltal felvett hitelből biztosították.
 +
 
Azért választottam e feladatot, mert egyrészt jómagam is érinett vagyok, másrészt érdekesnek találom, hogy a sok piaci résztevevő közül mely paraméterek alapján került kiválasztásra e nagy volumenű projekt kivitelezője.
 
Azért választottam e feladatot, mert egyrészt jómagam is érinett vagyok, másrészt érdekesnek találom, hogy a sok piaci résztevevő közül mely paraméterek alapján került kiválasztásra e nagy volumenű projekt kivitelezője.
  
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
 
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
A kivitelezési munkálatokra kiírt tenderre a következő cégek adták be ajánlatukat:
+
Én azt a céget választottam volna bármely elemzési módszer segítsége nélkül, amely a legjobb felmutatható referenciával rendelkezik. Ez a cég az ÉPKAR ZRT, mely a következő rangsorolás után került előtérbe. A fokozatok számozása az adott cég felmutatott referencia anyagának minőségét osztályozza:
-ABLAK CENTRUM KFT
 
-ÉPKAR ZRT
 
-REVCOLOR KFT
 
-BAUREK Építítőipari és Szolgáltató KFT
 
-SPECIALPIN BT
 
-SKYTEC KFT
 
-ALPIN-HÁZ KFT
 
A fent említett cégek közül dönthettünk volna személyes benyomás alapján megtekintve a cégek referenciáit és a benyújtott terveket, vagy a döntést meghozhatjuk a COCO- elemzés segítségével, mely objektív képet ad a helyes döntésről.  
 
A pályazaton résztevevő cégeket a döntéshozók számára legfontosabb szempontok alapján hasonlítottuk össze.
 
A következő attribútumok kerültek vizsgálatra:
 
• alapítás éve
 
• jegyzett tőke
 
• forgalom
 
• munkavégzés díja
 
• határidő
 
• referencia
 
• garancia
 
  
 +
1, Épkar Zrt. -  fokozat: 5
  
 +
2, Baurek ép. Ipari és Szolg.  Kft. – fokozat 4
  
== A feladat által érintett célcsoportok ==
+
2, Ablak Centrum Kft. – fokozat: 4
  
Az érintett lakásszövetkezet és a felújítandó panelház lakói, akik arra törekednek, hogy a meglévő ingatlanjuk működtetése a leggazdaságosabb, költséghatékonyabb legyen.
+
2, Skytec Kft – fokozat 4
  
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
+
3, Revcolor Kft. – fokozat 3
  
Remélhetőleg a COCO módszer a BEST PRICE módszer szubjektivitását felülmúlva objektív módon ad segítséget a döntés meghozásához.
+
3, Specialpin Bt. – fokozat 3
  
== A válaszokat befolyásoló tényezők ==
+
3, Alpin Ház Kft. – fokozat 3
  
Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.
 
  
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
+
== A tervezettmegoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==
  
1. Objektumok meghatározása
+
Az elemzésem során valós adatokkal dolgoztam. A megoldás során olyan attribútumokat állítottam fel, mely az adott kivitelezés a pályázat elbírálás szempontjából szerintem döntő fontossággal bírnak.  
2. Attribútumok megadása
 
3. A cél kijelölése
 
4. Az adtok összegyűjtése a pályázók által megadott adatok alapján
 
5. PIVOT tábla készítése
 
6. Helyezés tábla elkészítése sorszám képlet segítségével
 
7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása
 
8. Solver, becslés készítése és at eredmények értékelése
 
9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)
 
Először a pályázatok beérkezése, rendszerezése történt meg excel tábla segítségével.
 
  
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
  
A számítások a következő eredményekre vezetnek:
+
Objektumok (sorok):
  
- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)
 
  
- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban
+
-ABLAK CENTRUM KFT
  
- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora
+
-ÉPKAR ZRT
  
- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora
+
-REVCOLOR KFT
  
 +
-BAUREK Építítőipari és Szolgáltató KFT
  
 +
-SPECIALPIN BT
  
'''SOLVER  eredménye'''
+
-SKYTEC KFT
  
A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:
+
-ALPIN-HÁZ KFT
  
  
{||rules=cols border=1
+
Attribútumok (X, Y oszlopok):
  
  
!cég sorszáma
+
• alapítás éve: 1, minél régebb óta működik a cég, annál előrébb van a rangsorban
!üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)
 
!COCO becslés (Y*)
 
!Különbség
 
!Ítélet (10%-os határ)
 
!% (eltérés)
 
  
|-
+
• jegyzett tőke: 0, minél nagyobb a jegyzett tőke, annál megfelelőbb a cég
| 30
 
| align="right" | 9 900 000
 
| align="right" | 18 999 999
 
| align="right"| -8 999 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -47,62%
 
  
|-
+
• forgalom:  0, minél nagyobb a forgalom, annál esélyesebb a cég
| 34
 
| align="right"| 19 800 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 900 001
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 4,76%
 
  
|-
+
• határidő: 1, minél gyorsabb a munkavégzés, annál esélyesebb a cég
| 35
 
| align="right"| 27 000 000
 
| align="right"| 18 899 999
 
| align="right"| 8 100 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 42,86%
 
  
|-
+
• referencia: 0, minél jobb a referencia, annál jobbak az esélyei
|bgcolor="#FF8C00"| 58
 
| align="right"| 2 500 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| -33 249 999
 
| keveset költ
 
| align="right"| -93,01%
 
  
|-
+
• garancia: 0, minél hosszabb a garancia, annál megfelelőbb a cég
| 74
 
| align="right"| 69 800 000
 
| align="right"| 35 749 999
 
| align="right"| 35 250 001
 
| sokat költ
 
| align="right"| 93,01%
 
  
|-
 
| 97
 
| align="right"| 30 630 000
 
| align="right"| 30 629 998
 
| align="right"| 2
 
| arányos ráfordítás
 
| align="right"| 0,00%
 
  
|}
+
== A feladat által érintett célcsoportok ==
  
 +
Az érintett lakásszövetkezet és a felújítandó panelház lakói, akik arra törekednek, hogy a meglévő ingatlanjuk működtetése a leggazdaságosabb, költséghatékonyabb legyen.
  
A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak.
 
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:
 
  
• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)
+
== A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
  
• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke:  A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"
+
Egy új beruházás elindítása során nagyon fontos, hogy ki tudjuk választani a pályázók közül a leg megfelelőbb vállalkozást, hogy az elvárt igényeket legjobban teljesítő cég kaphassa meg a megbízást. A feladat hasznossága ezúttal ott mutatkozik meg, hogy az elvégzett munka hosszú távon, minőségi követelményeknek megfeleljen és a kiválasztott kivitelező megbízhatósága lehetővé tegye az esetlegesen később jelentkező garanciális problémák megoldását is.
  
 +
A pályázatot megnyerő vállalat 137.000 eFt-ért vállalta a munka kivitelezését egy év garanciavállalással, ezáltal megtakarítottunk 41.000 eFt-ot, valamint az egy év garanciával további körülbelül 10.000 eFt-ot, mely az esetleges kivitelezési hibák kijavításakor jelentkezik megtakarításként.
  
A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt '''58. számú objektum''' a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.
+
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
  
 +
- Az alaptáblázat létrehozása – ez a kiindulópont. Tartalmazza a 7 jelöltet és a hozzájuk rendelt 7 attribútumot, ezek a kiválasztás alapszempontjai.
  
'''Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása'''
+
- Metaadatbázis elkészítése – ez az alaptáblázat rendezése
  
Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják.
+
- Kimutatás érték / összegre – kimutatásvarázsló alkalmazásával
A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez
 
  
az internet használat első éve  13,23%,
+
- Rangsortábla felállítása – itt adtam meg az irányadatokat amik 0 ill. 1 volt
  
a cég mérete                    36,60%,
+
- Coco elemzés – ami alapján megszületett a választás
  
az e-innovátor attitűd          15,01%,
 
  
az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,
+
== Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  8,79%
 
 
 
arányban járultak hozzá.
 
 
 
 
 
Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:
 
 
 
az internet használat első éve  25,94%,
 
 
 
az elektronikus értékesítés aránya  25,94%.
 
 
 
 
 
Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának ''jelentős eltérése esetén'' is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor'''
 
  
A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.)
+
A hasonlóságelemzés alapján a sorrend a következő / e. Ft / :
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
  
1. cég mérete
+
Épkar Zrt – becslés – 161142.-
  
2. az internet használat első éve
+
Ablak Centrum Kft. – becslés – 153285.-
  
3. az elektronikus beszerzés aránya
+
Specialpin Bt – becslés – 152999.-
  
4. az elektronikus értékesítés aránya
+
Baurek Kft – becslés – 169999.-
  
5. az e-innovátor attitűd.
+
Alpin Ház Kft – becslés – 152714.-
  
 +
Skytec Kft – becslés – 161714.-
  
 +
Rev Color kft -  becslés – 161142.-
  
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor'''
+
A választás az Épkar Zrt –re esett, mert a becsült kerethez képest jóval alacsonyabb értéken végzi el a munkát, míg a többi versenytárs a becsült érték környékére adott ajánlatot.
  
Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.)
 
Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.
 
  
A rangsor a következő lett így az attribútumok között:
 
 
1. elektronikus értékesítés aránya
 
 
2. internet használatának első éve
 
 
3. e-innovátor attitűd
 
  
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
 
== Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
  
Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.
+
A számításunk alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van a beruházás költségére a cégek közötti összehasonlításban.
  
Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.
+
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a munkavégzés díjának számított aránya számszerűsítésre került, melyek alapján 3 kategóriába sorolhatók a vállalatok:
  
A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.
+
1. alul becsüli a munkadíjait:  1-es és a 3-as cégek azok, amelyek jobb költséghatékonysággal rendelkeznek, ezáltal többet értek el az összehasonlított attribútumok tekintetében
  
Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.
+
2. arányosan becsüli a munkadíját:  4-es és a 7-es vállalatok azok, melyek a táblázat alapján kiszámított összeget kalkulálták a beruházás kivitelezésére
  
Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:
+
3. túl becsüli a munkadíjait: 2-es, 5-ös és a 6-os cégek pedig azok, amelyek a gyengébb költséghatékonysági mutatókkal rendelkeznek
  
  
I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.
+
Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasonlóságelemzés segítségével egyértelműen az Épkar Zrt a legjobb választás
 
 
II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.
 
 
 
III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.
 
 
 
 
 
Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal '''költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál''', ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.
 
 
 
Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek.
 
Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben?
 
Ha ''igen'', akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat.
 
Ha ''nem'' tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?
 
 
 
 
 
'''FONTOSSÁGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.
 
 
 
 
 
'''ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése'''
 
 
 
Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)
 
 
 
A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.
 
 
 
A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb.
 
Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az '''Internet bevezetésének éve''' attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.
 
 
 
 
 
'''GYŐZTES hirdetése'''
 
 
 
Az összesített győztes cég (objektum): '''58. számú kérdőívet kitöltő vállalat'''.
 
  
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.
+
A korábban levezetett számítások alapján a döntéshozónak az egyes attribútumok változtatásával a Solver többszöri lefuttatatásával lehetősége nyílik arra, hogy újraértékelje a változások hatását. Ezek alapján a végső döntés előtt lehetőség nyílik a pályázók jellemzőinek a pontosabb feltérképezésére és a mutatók korrigálására. Úgy gondolom, hogy ezzel a módszerrel sikerült leszűkíteni a pályázók körét és a lehető legjobb eredményt kapni. A kiválasztási módszer kidolgozásának költségét a pályázat kiírója állja (100 eFt). Az, hogy a megfelelő pályázó került e kiválasztásra a gyakorlatban, az a tényleges kivitelezés után derül majd ki.
 
 
Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.
 
Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.
 
 
 
Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: ''versenyelőnyhöz jutás''.
 
 
 
Itt megemlíteném újra, hogy a '''COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik'''. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.
 
 
 
Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:
 
 
 
 
 
1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?
 
 
 
2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?
 
 
 
3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?
 
 
 
 
 
Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.
 
 
 
Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).
 
 
 
Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.
 
 
 
== Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==
 
 
 
Fejlesztés alatt...
 
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
 
 
 
1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
 
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
 
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
 
 
'''Felhasznált irodalom'''
 
 
 
Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.
 
 
 
Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.
 
 
 
Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés
 
 
 
Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.
 
 
 
Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.
 
 
 
Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
 
Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.
 
 
 
Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.
 
 
 
''Elektronikus:''
 
 
 
Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)
 
 
 
Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)
 
 
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
 
 
  
 +
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok =
  
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]
 
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]

A lap jelenlegi, 2011. január 30., 18:23-kori változata

PANELSZIGETELÉS

2011.01.26.18:51, Horváth Niki írta:

Forrás

 A letölthető excel URL-je: [1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A panelfelújítási programban résztevevő cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel ár-érték arány alapján.

A feladat előtörténete

2006- tól folyamatosan megkezdték az elöregedett panelházak fűtéstechnikai korszerűsítését és a homlokzat rekonstrukcióját . A beruházás célja, hogy az épületek fűtési energiafogyasztását optimalizálják.

Budapest XIII.ker Hajdú utca 22-45 háztömb kezelésével megbízott, Angyalföld 2. számú lakásfenntartó szövetkezetének tulajdonosi közössége úgy határozott, hogy az épület felújításához elkülönített pénzalapot hoz létre, melyből később finanszírozták a folyamatos karbantartási munkákat pl. a hőközpont teljes felújítását valamint a teljes villámhárító rendszer cseréjét, víz és hőszigetelések cseréjét stb.

A szövetkezet 2010 október 22. -én értesült, a Belügy-minisztérium és a XII.ker.i Önkormányzat álltal meghírdetett LKFT- 2010 – 2A – 2 pályázatáról, aminek keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az állam a panelházak homlokzati hőszigetelésének kivitelezéséhez, melynek célja, hogy korszerű anyagok és technológiák felhasználásával az épületek hőtechnikai paraméterei javuljanak és fűtési energia felhasználásuk pedig csökkenjen.

A közösség élt a pályázatban kínált lehetőséggel és benyújtotta tervezetét, ami pozitív elbírálást kapott a pályázatot kiíró hivatalok részéről. A pályázatban kiírt állami támogatás a teljes költségek 33%-a,az önkormányzat hozzájárulása 33%, a maradék 34%-ot pedig a lakók,mint tulajdonosok megtakarításából és a szövetkezet álltal felvett hitelből biztosították.

Azért választottam e feladatot, mert egyrészt jómagam is érinett vagyok, másrészt érdekesnek találom, hogy a sok piaci résztevevő közül mely paraméterek alapján került kiválasztásra e nagy volumenű projekt kivitelezője.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Én azt a céget választottam volna bármely elemzési módszer segítsége nélkül, amely a legjobb felmutatható referenciával rendelkezik. Ez a cég az ÉPKAR ZRT, mely a következő rangsorolás után került előtérbe. A fokozatok számozása az adott cég felmutatott referencia anyagának minőségét osztályozza:

1, Épkar Zrt. - fokozat: 5

2, Baurek ép. Ipari és Szolg. Kft. – fokozat 4

2, Ablak Centrum Kft. – fokozat: 4

2, Skytec Kft – fokozat 4

3, Revcolor Kft. – fokozat 3

3, Specialpin Bt. – fokozat 3

3, Alpin Ház Kft. – fokozat 3


A tervezettmegoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzésem során valós adatokkal dolgoztam. A megoldás során olyan attribútumokat állítottam fel, mely az adott kivitelezés a pályázat elbírálás szempontjából szerintem döntő fontossággal bírnak.


Objektumok (sorok):


-ABLAK CENTRUM KFT

-ÉPKAR ZRT

-REVCOLOR KFT

-BAUREK Építítőipari és Szolgáltató KFT

-SPECIALPIN BT

-SKYTEC KFT

-ALPIN-HÁZ KFT


Attribútumok (X, Y oszlopok):


• alapítás éve: 1, minél régebb óta működik a cég, annál előrébb van a rangsorban

• jegyzett tőke: 0, minél nagyobb a jegyzett tőke, annál megfelelőbb a cég

• forgalom: 0, minél nagyobb a forgalom, annál esélyesebb a cég

• határidő: 1, minél gyorsabb a munkavégzés, annál esélyesebb a cég

• referencia: 0, minél jobb a referencia, annál jobbak az esélyei

• garancia: 0, minél hosszabb a garancia, annál megfelelőbb a cég


A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett lakásszövetkezet és a felújítandó panelház lakói, akik arra törekednek, hogy a meglévő ingatlanjuk működtetése a leggazdaságosabb, költséghatékonyabb legyen.


A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Egy új beruházás elindítása során nagyon fontos, hogy ki tudjuk választani a pályázók közül a leg megfelelőbb vállalkozást, hogy az elvárt igényeket legjobban teljesítő cég kaphassa meg a megbízást. A feladat hasznossága ezúttal ott mutatkozik meg, hogy az elvégzett munka hosszú távon, minőségi követelményeknek megfeleljen és a kiválasztott kivitelező megbízhatósága lehetővé tegye az esetlegesen később jelentkező garanciális problémák megoldását is.

A pályázatot megnyerő vállalat 137.000 eFt-ért vállalta a munka kivitelezését egy év garanciavállalással, ezáltal megtakarítottunk 41.000 eFt-ot, valamint az egy év garanciával további körülbelül 10.000 eFt-ot, mely az esetleges kivitelezési hibák kijavításakor jelentkezik megtakarításként.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

- Az alaptáblázat létrehozása – ez a kiindulópont. Tartalmazza a 7 jelöltet és a hozzájuk rendelt 7 attribútumot, ezek a kiválasztás alapszempontjai.

- Metaadatbázis elkészítése – ez az alaptáblázat rendezése

- Kimutatás érték / összegre – kimutatásvarázsló alkalmazásával

- Rangsortábla felállítása – itt adtam meg az irányadatokat amik 0 ill. 1 volt

- Coco elemzés – ami alapján megszületett a választás


Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A hasonlóságelemzés alapján a sorrend a következő / e. Ft / :

Épkar Zrt – becslés – 161142.-

Ablak Centrum Kft. – becslés – 153285.-

Specialpin Bt – becslés – 152999.-

Baurek Kft – becslés – 169999.-

Alpin Ház Kft – becslés – 152714.-

Skytec Kft – becslés – 161714.-

Rev Color kft - becslés – 161142.-

A választás az Épkar Zrt –re esett, mert a becsült kerethez képest jóval alacsonyabb értéken végzi el a munkát, míg a többi versenytárs a becsült érték környékére adott ajánlatot.


Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A számításunk alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van a beruházás költségére a cégek közötti összehasonlításban.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a munkavégzés díjának számított aránya számszerűsítésre került, melyek alapján 3 kategóriába sorolhatók a vállalatok:

1. alul becsüli a munkadíjait: 1-es és a 3-as cégek azok, amelyek jobb költséghatékonysággal rendelkeznek, ezáltal többet értek el az összehasonlított attribútumok tekintetében

2. arányosan becsüli a munkadíját: 4-es és a 7-es vállalatok azok, melyek a táblázat alapján kiszámított összeget kalkulálták a beruházás kivitelezésére

3. túl becsüli a munkadíjait: 2-es, 5-ös és a 6-os cégek pedig azok, amelyek a gyengébb költséghatékonysági mutatókkal rendelkeznek


Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasonlóságelemzés segítségével egyértelműen az Épkar Zrt a legjobb választás

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A korábban levezetett számítások alapján a döntéshozónak az egyes attribútumok változtatásával a Solver többszöri lefuttatatásával lehetősége nyílik arra, hogy újraértékelje a változások hatását. Ezek alapján a végső döntés előtt lehetőség nyílik a pályázók jellemzőinek a pontosabb feltérképezésére és a mutatók korrigálására. Úgy gondolom, hogy ezzel a módszerrel sikerült leszűkíteni a pályázók körét és a lehető legjobb eredményt kapni. A kiválasztási módszer kidolgozásának költségét a pályázat kiírója állja (100 eFt). Az, hogy a megfelelő pályázó került e kiválasztásra a gyakorlatban, az a tényleges kivitelezés után derül majd ki.

= Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok