„Attribútum” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Történeti modul) |
|||
(20 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
3. sor: | 3. sor: | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
* '''1974:''' "A szó jelentése ismertetőjegy. A tárgy lényegi elválaszthatatlan tulajdonsága, mely nélkül nem létezhet. Az attribútummal szemben áll az akcidencia, mely a dolgok esetleges tulajdonságait jelenti."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20335] | * '''1974:''' "A szó jelentése ismertetőjegy. A tárgy lényegi elválaszthatatlan tulajdonsága, mely nélkül nem létezhet. Az attribútummal szemben áll az akcidencia, mely a dolgok esetleges tulajdonságait jelenti."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20335] | ||
− | |||
− | |||
* '''1990:''' "Az állapotjellemző értékeket nevezzük attribútumnak."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20337] | * '''1990:''' "Az állapotjellemző értékeket nevezzük attribútumnak."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20337] | ||
11. sor: | 9. sor: | ||
* '''2001:''' | * '''2001:''' | ||
− | #"Az adott probléma, tulajdonságainak, tényezőinek, elemeinek, | + | #"Az adott probléma, tulajdonságainak, tényezőinek, elemeinek, komponenseinek halmaza." |
#"Valamely tárgy, vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, amely nélkül a tárgy vagy jelenség nem létezhet és nem is gondolható el." | #"Valamely tárgy, vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, amely nélkül a tárgy vagy jelenség nem létezhet és nem is gondolható el." | ||
− | #"Valamely dologhoz, adathoz, információhoz kapcsolódó, arra jellemző lényegi, szükségszerű, járulékos információ."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21585] | + | #"Valamely dologhoz, adathoz, információhoz kapcsolódó, arra jellemző lényegi, szükségszerű, járulékos információ."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21585] |
− | * | + | * '''2004:''' |
+ | #"Jellemző." | ||
+ | #"Fájlok esetében egy adott tulajdonságot meghatározó jelölés. Pl. a csak-olvasható (read-only) attribútummal rendelkező fájlok tartalma nem módosítható, míg a rejtett (hidden) attribútummal rendelkező fájlok alapesetben nem kerülnek listázásra a programokban."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21922] | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
23. sor: | 23. sor: | ||
* '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:''' | * '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:''' | ||
− | + | ** érték | |
+ | ** mértékegysége | ||
+ | ** ábrázolási skála | ||
* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | * '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | ||
− | **[[szakértői rendszer]](attribútum, objektum, opció, szabály | + | **[[szakértői rendszer]] (attribútum, objektum, opció, szabály) |
− | |||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
− | * | + | * A történeti modulban leírt fogalmakban, meghatározásokban nem találtam ellentmondásokat. |
− | |||
Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az ábrázolási skálák, a matematikai műveletek, a playometria és az attribútumok között? | Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az ábrázolási skálák, a matematikai műveletek, a playometria és az attribútumok között? | ||
+ | |||
+ | * Ábrázolási skálák: mérési skála, különböző szabályok szerinti megfigyeléseket, méréseket határoz meg, ehhez szükségesek az attribútumok. | ||
+ | |||
+ | * Matematikai műveletek: A szabályok objektum-attribútum-érték komponensekre támaszkodnak és ezek logikai műveletekkel (pl. és, vagy) való összekapcsolását (ha, akkor) jelentik. | ||
+ | |||
+ | * Playometria: Az értékelési tényezők eltérő súlyának figyelmen kívül hagyása az értékelés végeredményét a playometria, azaz "játék a számokkal" szintjére helyezi. ... | ||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
− | * | + | * Az attribútum információ, amely különböző dolgokhoz, adatokhoz kapcsolódik.Az attribútum szó minőséget, tulajdonságot jelent, mely valamely dolognak sajátja. |
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
− | * Igaz-e, hogy az attribútum tágabb értelemben tulajdonságot jelent? ('''Igaz'''-Hamis: Az attribútum és a tulajdonság között a rokonság; hogy mind a két fogalom hordoz egy adott objektumra, jelenségre vonakozóan információt, a különbség; hogy míg az attribútum csak lényegi információkból áll, addig a tulajdonság kevésbé lényeges információkat tartalmaz és csak objektíven léteznek. Az attribútum nélkül elképzelhetetlen az adott dolog, jelenség, de egy tulajdonság megszerzése, vagy elvesztése csak az objektum, lény minőségi változását eredményezik. | + | * Igaz-e, hogy az attribútum tágabb értelemben tulajdonságot jelent? ('''Igaz'''-Hamis: Az attribútum és a tulajdonság között a rokonság; hogy mind a két fogalom hordoz egy adott objektumra, jelenségre vonakozóan információt, a különbség; hogy míg az attribútum csak lényegi információkból áll, addig a tulajdonság kevésbé lényeges információkat tartalmaz és csak objektíven léteznek. Az attribútum nélkül elképzelhetetlen az adott dolog, jelenség, de egy tulajdonság megszerzése, vagy elvesztése csak az objektum, lény minőségi változását eredményezik.) |
− | + | * Igaz-e, hogy egyetlen komponens elegendő, hogy attribútumot alkosson? (Igaz'''-Hamis''': Az attribútum komponensekből épül fel, és az adott objektumra jellemző komponensek halmaza, vagyis önmagában egy komponens nem tekinthető attribútumnak. A komponens-halmaz és az attribútum lényeges információk összességéből áll.) | |
− | * Igaz-e, hogy egyetlen komponens elegendő, hogy attribútumot alkosson? (Igaz'''-Hamis''') | ||
* Igaz-e, hogy a szabályok objektum-attribútum-érték komponensekre támaszkodnak, és az objektum-attribútum-érték hármasok OAA hármasoknak is nevezünk? A(mind a két állítás igaz), '''B'''(az első állítás igaz, a második hamis), C(az első állítás hamis, a második igaz), D(mind a két állítás hamis) | * Igaz-e, hogy a szabályok objektum-attribútum-érték komponensekre támaszkodnak, és az objektum-attribútum-érték hármasok OAA hármasoknak is nevezünk? A(mind a két állítás igaz), '''B'''(az első állítás igaz, a második hamis), C(az első állítás hamis, a második igaz), D(mind a két állítás hamis) | ||
* Igaz-e, hogy a mesterséges intelligencia és a szakértői rendszerek szorosan összekapcsolódó fogalmak, melyen belül megtalálhatjuk a szabályrendszereket, ( ahol az objektum-attribútum-érték összetevőket vesznek alapul és ezek a logika törvényeinek megfelelő művletekkel történő összekapcsolását jelenti? ('''Igaz'''-Hamis) | * Igaz-e, hogy a mesterséges intelligencia és a szakértői rendszerek szorosan összekapcsolódó fogalmak, melyen belül megtalálhatjuk a szabályrendszereket, ( ahol az objektum-attribútum-érték összetevőket vesznek alapul és ezek a logika törvényeinek megfelelő művletekkel történő összekapcsolását jelenti? ('''Igaz'''-Hamis) | ||
55. sor: | 60. sor: | ||
* Információmenedzsment (474 - 499. oldal), Gábor András, 1997, Aula Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20523] | * Információmenedzsment (474 - 499. oldal), Gábor András, 1997, Aula Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20523] | ||
* Mesterséges intelligencia - Alapelvek alkamazások (14 - 94. oldal), Yoshiaki Shirai - Jun-ichi Tsujii, 1987, Novotrade Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20524] | * Mesterséges intelligencia - Alapelvek alkamazások (14 - 94. oldal), Yoshiaki Shirai - Jun-ichi Tsujii, 1987, Novotrade Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20524] | ||
+ | [[Kategória:Lexikon_(special)]] |
A lap jelenlegi, 2008. január 30., 12:04-kori változata
Angol megnevezés: attribute
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1974: "A szó jelentése ismertetőjegy. A tárgy lényegi elválaszthatatlan tulajdonsága, mely nélkül nem létezhet. Az attribútummal szemben áll az akcidencia, mely a dolgok esetleges tulajdonságait jelenti."[1]
- 1990: "Az állapotjellemző értékeket nevezzük attribútumnak."[2]
- 1996: "Az adott probléma jellemzõinek, tulajdonságainak, tényezõinek, elemeinek, komponenseinek halmaza.Következésképpen minden mérhetõ, megfigyelhetõ, észlelhetõ jelenség egy-egy tényezõ (attribútum)."[3]
- 2001:
- "Az adott probléma, tulajdonságainak, tényezőinek, elemeinek, komponenseinek halmaza."
- "Valamely tárgy, vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, amely nélkül a tárgy vagy jelenség nem létezhet és nem is gondolható el."
- "Valamely dologhoz, adathoz, információhoz kapcsolódó, arra jellemző lényegi, szükségszerű, járulékos információ."[4]
- 2004:
- "Jellemző."
- "Fájlok esetében egy adott tulajdonságot meghatározó jelölés. Pl. a csak-olvasható (read-only) attribútummal rendelkező fájlok tartalma nem módosítható, míg a rejtett (hidden) attribútummal rendelkező fájlok alapesetben nem kerülnek listázásra a programokban."[5]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- primer (mérés, megfigyelés eredményeként)
- szekunder (származtatott, mutatószám jellegű)
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- érték
- mértékegysége
- ábrázolási skála
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- szakértői rendszer (attribútum, objektum, opció, szabály)
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- A történeti modulban leírt fogalmakban, meghatározásokban nem találtam ellentmondásokat.
Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az ábrázolási skálák, a matematikai műveletek, a playometria és az attribútumok között?
- Ábrázolási skálák: mérési skála, különböző szabályok szerinti megfigyeléseket, méréseket határoz meg, ehhez szükségesek az attribútumok.
- Matematikai műveletek: A szabályok objektum-attribútum-érték komponensekre támaszkodnak és ezek logikai műveletekkel (pl. és, vagy) való összekapcsolását (ha, akkor) jelentik.
- Playometria: Az értékelési tényezők eltérő súlyának figyelmen kívül hagyása az értékelés végeredményét a playometria, azaz "játék a számokkal" szintjére helyezi. ...
Definíciós modul
- Az attribútum információ, amely különböző dolgokhoz, adatokhoz kapcsolódik.Az attribútum szó minőséget, tulajdonságot jelent, mely valamely dolognak sajátja.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e, hogy az attribútum tágabb értelemben tulajdonságot jelent? (Igaz-Hamis: Az attribútum és a tulajdonság között a rokonság; hogy mind a két fogalom hordoz egy adott objektumra, jelenségre vonakozóan információt, a különbség; hogy míg az attribútum csak lényegi információkból áll, addig a tulajdonság kevésbé lényeges információkat tartalmaz és csak objektíven léteznek. Az attribútum nélkül elképzelhetetlen az adott dolog, jelenség, de egy tulajdonság megszerzése, vagy elvesztése csak az objektum, lény minőségi változását eredményezik.)
- Igaz-e, hogy egyetlen komponens elegendő, hogy attribútumot alkosson? (Igaz-Hamis: Az attribútum komponensekből épül fel, és az adott objektumra jellemző komponensek halmaza, vagyis önmagában egy komponens nem tekinthető attribútumnak. A komponens-halmaz és az attribútum lényeges információk összességéből áll.)
- Igaz-e, hogy a szabályok objektum-attribútum-érték komponensekre támaszkodnak, és az objektum-attribútum-érték hármasok OAA hármasoknak is nevezünk? A(mind a két állítás igaz), B(az első állítás igaz, a második hamis), C(az első állítás hamis, a második igaz), D(mind a két állítás hamis)
- Igaz-e, hogy a mesterséges intelligencia és a szakértői rendszerek szorosan összekapcsolódó fogalmak, melyen belül megtalálhatjuk a szabályrendszereket, ( ahol az objektum-attribútum-érték összetevőket vesznek alapul és ezek a logika törvényeinek megfelelő művletekkel történő összekapcsolását jelenti? (Igaz-Hamis)
Ajánlott irodalmak modulja
- Online:
- Szerző: Dr. Pitlik László, cím: Rendhagyó gondolatok az előrejelzések módszertanáról[6]
- Szerzők: Dr. Pitlik László, Bunkóczi László, cím: DEA (Data Envelopment Analysis) módszer alkalmazási lehetősége üzemhatékonyság méréséhez[7]
- Szerző: Dr. Pitlik László, GATE, Gazdasági Informatika Tanszék - Bunkóczi László, GATE, PhD-hallgató, cím: Mesterséges intelligencia alapú prognosztikai modulok adaptálása - A EU/SPEL-Hungary rendszerhez - Az alapadatbázisok kozisztenciájának egyidejű ellenőrzésével[8]
- Szerző: Dr. Sárközy Ferenc, cím: A GIS és a szakértői rendszerek[9]
- Papír alapúak:
- Szakértői rendszerek '88 - Ismeretalapú információ feldogozás Magyaroszágon (233-256. oldal), Gábor András, Számalk Kiadó, Kiadási hely: Budapest[10]
- Információmenedzsment (474 - 499. oldal), Gábor András, 1997, Aula Kiadó[11]
- Mesterséges intelligencia - Alapelvek alkamazások (14 - 94. oldal), Yoshiaki Shirai - Jun-ichi Tsujii, 1987, Novotrade Kiadó[12]