„Public Private Partnership” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 4., 23:37-kori változata

Magyar megnevezés: privát-és közszféra együttműködése

Történeti modul

• a 90-es évek első harmadára tehetők a PPP "kezdetei, amikor is először Anglia, majd Írország, Hollandia, Portugália, Dánia napirendre tűzte a privát szféra bevonását a közcélú beruházások megvalósításába. E különleges beruházási forma kérdését és eredményességét 1995 nyarán Londonban már vizsgálta az Euroconstruct.Magyarországon ennek a finanszírozási formának vannak már előzményei. Az első lépésnek számítottak például a kilencvenes években kezdődött autópálya-építések - az M l -M 15, az M5 -, illetve az új Nemzeti Színház, de ilyen módon épülnek majd fel a Millenniumi Városrész további kulturális létesítményei - a Modern Magyar Művészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, a Magyar Filharmónia -, sőt hasonló példa a Budapest Aréna megvalósulási konstrukciója is.[1]

• 2000: "A PPP az állami és a magán szektor közötti társulás, melynek célja olyan projektek létrehozása vagy olyan szolgáltatások nyújtása, amelyeket hagyományosan az állami szektor végez. A PPP különböző formákban jöhet létre, de minden sikeres projekt lényege az az elv, hogy a magán szektor kompetenciájából adódóan ugyanazért a pénzért több értéket tud létrehozni és a PPP segítségével elérhető, hogy a kockázatot az a fél viseli, amely azt a legjobban képes kezelni."( PPP politikai irányvonalak, Környezetvédelem és Önkormányzatok Minisztériuma, Írország)

[2]

• 2003: " A gazdaság-, valamint a technológiafejlesztés érdekében létrehozott, a közösségi és a magánszféra közötti társulások"[3]

• 2003: "A PPP a legegyszerűbben megfogalmazva egy olyan együttműködése a privát és a közszférának, ahol a befektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat valamint az adott beruházásban megvalósított eszközök üzemeltetését és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét.Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely szolgáltatási díj magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztő részleteket valamint a befektető által befektetett tőkére számított elvárt hozamot."
  A PPP megvalósítására alapvetően négy modellt dolgoztak ki az évek során annak függvényében, hogy az egyes feladatokból mennyit vállal magára a magán befektető:
  

1. tervezés és megépítés (DB - design and build)
   
2. tervezés, megépítés és üzemeltetés (DBO - design, build and operate)
   
3. tervezés, megépítés, üzemeltetés és finanszírozás (DBFO - design, build, finance and operate)
   
4. koncesszió
   

Meg kell még említeni a közös vállalkozás (joint venture) létrehozásának lehetőségét is, amely szintén jelen van az állami és magán szektor együttműködésében, de ez az együttműködési forma nem tartozik a klasszikus PPP konstrukciók közé.[4]

• 2004: PPP (Public Private Partnership) a közfeladatok ellátásának az a módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam részére, átvállalja az állam feladatait és ezért a szolgáltatásért az állam és/vagy a szolgáltatások tényleges igénybe vevője szolgáltatási díjat fizet. A konstrukció keretében az állam, mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást, milyen minőségben és mennyi ideig - jellemzően 20-30 év - kíván igénybe venni, tehát a szolgáltatás nyújtását a magánszektor végzi, az állam monitoring szerepet tölt be. Az EU tagállamokban a PPP konstrukciók alkalmazása mára elterjedt Az EUROSTAT ez év februárban határozatban fogalmazta meg a PPP-projektek nemzetgazdasági elszámolásának irányelveit. Az ajánlás szerint a fő szempont a kockázatallokáció. Így egy PPP-projekt keretében épülő eszköz kormányzati szektoron kívüli eszköznek minősül, ha a magántársaság viseli az építési kockázatot (construction risk), valamint az eszköz rendelkezésre állási kockázatának (availability risk) vagy keresleti kockázatának (demand risk) legalább egyikét. [5]
• 2004:A PPP-együttmûködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.Említést kell tenni a PPP alkalmazásáról a nagy növekedési képességû vállalkozások inkubációját segítõ programok és az innováció megvalósításában, valamint a K+F konstrukciók hatékony elterjesztésében is. Eltérõen az infrastrukturális beruházásoktól, amelyek esetében a PPP alkalmazása a fejlesztés nagy költségigénye miatt kézenfekvõ megoldás, a technológiaintenzív vállalkozások esetében részben a fejlesztés kockázata az, ami miatt a vállalkozások kezdeti, ún. magvetõ szakaszában indokolt az állam szerepvállalása. Ennél is fontosabb azonban, hogy a PPP nemcsak finanszírozási szempontból jelent kölcsönös érdekeken alapuló,hatékony együttmûködést, hanem az inkubáció szakmai feladatainak megoldása szempontjából is. A köz- és magánszféra együttmûködése tehát a finanszírozási források bõvítésén és a kihasználatlan erõforrások bevonásán túl jelentõs hozadékot biztosít azáltal is, hogy a fejlesztéseket a magánszféra mobilizálásával és érdekei érvényre juttatásával valósítja meg.

[6]

• 2004:Demján Sándor szerint a PPP a közszféra és a magántőke együttműködése kizárólag közcélú állami feladatok, szolgáltatások nyújtására, ellátására a magántőke által.Kovács Árpád úr, a Számvevőszék elnöke nagyon találó módon PPP-t a privatizáció negyedik fázisának nevezte, ahol privatizálásra kerülnek bizonyos állami közfeladatok. Annak felismerése, hogy a magángazdaság hatékonyabb és gazdaságosabb szolgáltató, mint az állam, nem új keletű, de állami szolgáltatások magánkézbe adása szokatlanul újszerű. A PPP számtalan ágazatban alkalmazható, többek között az ingatlanfejlesztésben is. Nemcsak az állami szféra számára szükséges ingatlanok, mint például irodák, iskolák, kórházak, kollégiumok, börtönök létesítésére alkalmas, hanem új városrészek kialakítására, régiek szanálására is.

[7]

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

• "ez egy" kapcsolattípus:
  
  
  • M5-ös autópálya építése(alkalmazási példa)
  • alacsony kockázatú, költséghatékony,gyors(jelző)
  • SZIE kollégium építése(alkalmazász példa)
  • folyamat, megoldás, közös vállalkozás(keretrendszer)
  • szponzoráció(keretrendszer)
  • kooperáció(keretrendszer)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  
  
  • Outsourcing
  • Modell
  • Beszerzés
  • Minőségbiztosítás
  • Innováció
  • Private Finance Initiative
  • koncesszió
  • projekt
  • szerződés
  • kockázati mátrix
  • partner
  • futamidő
  • üzleti terv
  • pályázat
  • versenyfelhívás

"a címszó része valaminek ( a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  
  
  • finanszírozási mód( Public Private Partnership,lízing,konzorcium, faktoring,banki finanszírozás,közbeszerzés)
  • együttműködés(Public Private Partnership,EU, Visegrádi Együttműködés,kutatási projekt,cross-domain együttműködés)
  • forrásteremtés(Public Private Partnership,pályázat, hitel, adománygyűjtés)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A köz- és magánszféra együttműködésének (PPP – private-public partnership) a nemzetközi forgalomban több meghatározása is fellelhető. Általánosan: közszolgáltatások nyújtása magánúton; de például a brit számvevőszék idesorolja a koncessziókat, sőt a privatizációt is.[8]

Definíciós modul

• A Public Private Partnership (PPP) az állam közfeladatainak az az ellátási módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. Egy hagyományos állami beruházástól alapvetően abban különbözik, hogy a beruházáshoz kapcsolódó feladatokat (pl. építés, üzemeltetés stb.) a magánszféra végzi az állam által fizetett szolgáltatási díj fejében, hosszú időtávon (jellemzően 20-30 évig). A PPP struktúrák Európában az Egyesült Királyságon, Írországon, Németországon kívül meglehetősen elterjedtek spanyol és portugál területeken is.A fogalom mögött megjelenő rendszer alkalmazásával lehetővé válik a költségvetési források kímélése, a beruházásfinanszírozás területén magántőke bevonásával és banki hitellel történő kiváltással.

Tesztkérdések modul

• A Public Private Partnership Magyarországon már a múlt század eleje óta alkalmazott finanszírozási megoldás.( HAMIS, csak néhány éve kezd ismertté válni)
• Igaz-e, hogy ez az eljárás az állam számára kevesebb költséget jelent? IGAZ
• A Public Private Partnership futamideje általában kevesebb,mint 5 év. HAMIS, általában 20-30 éves,mert így tervezhetőbb a futamidő költsége
• A PPP brit változata a Private Financial Initiative, a magánberuházási kezdeményezés.IGAZ
• Ez a megoldási mód nagyobb beruházások,pl. hidak,kórházak,iskolák építésénél jelent előnyt.IGAZ
• Igaz-e, hogy a PPP a privát és közszféra olyan együttműködése,ahol az állam átvállalja a magánszektor innovatív ötleteinek a finanszírozását és a megvalósított eszközök üzemeltetését? HAMIS, épp az ellenkezője az igaz
• Igaz-e,hogy az állam a befektetőnek kifizetett szolgáltatási díjba beleszámítja a befektető által befektetett tőkére számított elvárt hozamot is? IGAZ
• Igaz-e,hogy a beruházással kapcsolatos kockázatok jelentős mértékben az államra hárulnak?HAMIS, a magánszféra viseli a kocázatok nagy részét
• A PPP projekt megvalósításához kötelező-e versenyfelhívást közzétenni?IGEN

Ajánlott irodalmak modulja

• Marcin Tomasewski (EC Harris):A közszféra és a magántőke sikeres együttműködése nemzetközi tapasztalatok alapján. (ppt)(fogalmak, előnyök, hátrányok, konstrukciók, európai trendek) [9]
• Dr Soós János:Mi is az a PPP?[10]
• Pitlik László, Orosz Erika, Pető István (SZIE GTK GMI Gazdasági Informatika Tanszék) Public and Private Partnership in Infomation Logistics for Agriculture[11]
• MÁV:PPP projekt lehetőségek a vasút fejlesztésében [12]
• Österreichische Krankenhaus Zeitung:Magántőke bevonása az állami feladatok megoldásába [13]
• Balázs Gusztáv:Teljes felújításra törekszünk - beszélgetés Németh Zoltán beruházási igazgatóval[14]