|
|
2. sor: |
2. sor: |
| __TOC__ | | __TOC__ |
| == Történeti modul == | | == Történeti modul == |
− | Több mint egy évszázados történelemre tekint vissza, melynek során a számvitelen belül fokozatosan kialakult a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős, a menedzsment információigényét mind jobban kielégítő vezetői számvitel.
| + | * 1960-as években Robert N. Anthony által kidolgozott elméleti keret a |
− | | + | ** management control: Alapvetően vezetési funkcióként értelmezett. Az a folyamat amely által a vezetők biztosítják az erőforrások eredmányes és hatékony elosztását és felhasználását a szervezet céljainak elérése érdekében. |
− | * '''A vezetői számvitel kezdetei:'''
| |
− | ** A német vállalat-gazdaságtani iskolának kiemelkedő szerepe volt a számvitel elméleti alapjainak megteremtésében., így a megfelelő mérlegbeszámoló modell, valamint a létrehozott új érték, ill. annak érdekében tett felhasználások , költségek mérését , egységes vállalati számviteli modellbe illesztésében.
| |
− | ** A 20. század első felének költség számítási módszeréről az amerikai vállalattörténetből kaphatunk képet.
| |
− | :A nagyüzemek vezetői úttörő szerepet játszottak a könyvelésből származó adatok koordinációs, controll célokra való felhasználásában. A közvetlen előállítási költségek számbavételére, ill. a termelékenységi mutatók alkalmazására koncentráltak.
| |
− | | |
− | * '''Felelősség elvű vezetői számvitel:'''
| |
− | ** Az 1920-as, 30-as években a növekvő vállalati méretek, diverzifikáció és a területi széttagoltság vezettet a felelősség elvű számvitel kialakulásához. A cél egy irányítási rendszer létrehozása volt, amely lehetővé tette a nagy önállósággal működő egységek összhangba hozását egymással és az összvállalati céllal. Az egységekből felelősségi és elszámolási egységeket hoztak létre.
| |
− | :A II. világháborút követő újjáépítéstől számolják a mai értelemben vett controlling kezdetét.
| |
− | | |
− | * '''Controlling mint vezetési funkció:'''
| |
− | ** 1960-as években Robert N. Anthony által kidolgozott elméleti keret. Vezetési funkcióként értelmezett tervezés és kontroll.
| |
− | ** management control: alapvetően vezetési funkció, melynek legfontosabb tartalmi elemei: | |
− | :programozás, kerettervezés, végrehajtás, valamint értékelés.
| |
− | :Három tervezési és kontroll szint választható el az időtávot, irányultságot és szisztemetikusságot tekintve: stratégiai alkotás, management control, feladat-kontroll
| |
− | | |
− | * '''A stratégia szemlélet megjelenése a controllingban:'''
| |
− | ** A 80-as évek közepétől egyre nagyobb teret nyert, hogy a stratégiai irányítás szintjén is szükség van egyfajta controllingra.
| |
− | :A sratégiai kontrolling keretében több egymáshoz is kapcsolódó fejlődési irány alakult ki.
| |
− | | |
− | * '''Stratégiai vezetői számvitel:'''
| |
− | ** Eszközei újfajta irányultságot tükröztek:
| |
− | ::: Az értéklánc szemlélet
| |
− | ::: Életciklus irányultság
| |
− | ::: Költségokozók stratégiai szempontú felülvizsgálata
| |
− | ::: Tevékenység alapú költségszámítás
| |
− | ::: Folyamatköltség-számítás
| |
− | ::: Célköltség számítás
| |
− | | |
− | * '''Controlling a stratégiai menedzsment szolgálatában:'''
| |
− | **A controlling mint a stratégia kialakításának, lefordításának, követésének, ill. a visszacsatolás elvégzésének komplex eszközeként jelenik meg.
| |
− | ** Balanced Scorecard koncepció: Kiegyensúlyozott szervezeti teljesítmény, ahol a kiegyensúlyozottság az időszakról időszakra elért pénzügyi eredmény vizsgálatán túlmás dimenziókat is bevon: Pl.: Vevők ítélete, működési folyamatok milyensége
| |
− | ** Értékközpontú vezetés- irányítási koncepció: a szervezetek irányítása során adódó döntési helyzetekben mindig a tulajdonosok számára teremtett (többlet) érték kell, hogy vezéreljen.
| |
− | | |
− | * '''Beyond Budgeting- a hagyományos keretgazdálkodási folyamat modernizálása:'''
| |
− | ** 1998 óta foglalkoznak a sajátos irányítási modellek vizsgálatával, melynek eredménye, hogy két nagy változtatási területen hat-hat követendő elvet fogalmaztak meg:
| |
− | ** A vállalatvezetés kérdésköre
| |
− | ** A teljesítmény kontroll rendszere
| |
− | ** A stratégia megvalósítása megjelenik a vállalat mindennapjaiban: kultúra, célok, döntések, felelősség szintjén.
| |
− | ** A tervezés is új értelmet nyer: folytonos reagálás, a versenytársaknál gyorsabban a piacváltozásaira
| |
− | | |
− | * '''A controlling jövője:'''
| |
− | **A controlling elmélete és gyakorlata ma egymást támogatva, párhuzamosan fejlődik. Folytatódik az üzleti szférán túli terjedése: közszolgálat és non-profit szektor irányába. Az informatika szállította új megoldások folytonos fejlődést tesznek lehetővé és igényelnek. A fokozódó piaci verseny növeli jelentőségét. Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb, rugalmasabb tervezési és beszámolási rendszerekre van szükség.
| |
− | | |
− | * '''Controlling Magyarországon:'''
| |
− | **Kialakulása a 80-as évek végétől figyelhető meg, alapvetően a német irányzathoz áll közelebb. Ebbe nagy szerepe volt a magyar származású Horváth Péter professzor munkásságának.
| |
− | :Az óriási vállalati méretek megkívánták az egységek fokozott koordinációját.
| |
− | :A jelenleg is működő vállalati kontroll rendszerek többféleképpen jöhettek létre. A szocialista nagyvállalatok átalakításakor a meglévő apparátusra támaszkodtak, mikor – sokszor csak „ átnevezéssel”- létrehozták ezeket az egységeket. Másik módja a külföldi vállalatok, nemzetközi tanácsadócégek révén érkező tudástranszfer.
| |
− | A renszer kialakítása előtt nem történtek meg a szükséges előkészületek, amelyek a hatékony működtetés gátjává váltak.
| |
− | A magyarországi kialakulásban nagy szerepet játszottak a vezetési, számviteli szakértők, akik munkájukkal segítették a külföldi szakirodalomban megjelenő tapasztalatok átvételét. És sokszor tanácsadóként is közreműködtek vállalati átszervezéseknél.
| |
| | | |
| == Ontológiai modul == | | == Ontológiai modul == |