„Benchmarking 2” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Történeti modul) |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
* 1. Legmagasabb szintű teljesítmény eléréséhez vezető legjobb üzleti gyakorlatok kutatása. Gyakorlatilag egy olyan vezetési eszköz, amely más cégek és a saját szervezet által felhalmozott tudást használja fel a tevékenységek fejlesztéséhez, nem egyszerű másolással, hanem kreatív adaptációval, ahol a bevált módszereket a saját vállalati környezethez alakítják. Benchmark szó jelentése szintjelző, alappont. (qualinfo) lsd. bővebben Eszközök, módszerekmenüpont. | * 1. Legmagasabb szintű teljesítmény eléréséhez vezető legjobb üzleti gyakorlatok kutatása. Gyakorlatilag egy olyan vezetési eszköz, amely más cégek és a saját szervezet által felhalmozott tudást használja fel a tevékenységek fejlesztéséhez, nem egyszerű másolással, hanem kreatív adaptációval, ahol a bevált módszereket a saját vállalati környezethez alakítják. Benchmark szó jelentése szintjelző, alappont. (qualinfo) lsd. bővebben Eszközök, módszerekmenüpont. | ||
| − | 2. A fogalom tartalmi jelentése: Szó szerinti fordításban “Benchmark” annyit jelent, mint trigonometrikus pont, azaz egy állandó viszonyítási alap felmérésekhez ill. összehasonlításokhoz. A “Benchmarking” kifejezést a 80-as években Charles Christ alkotta, aki akkor a Xerox Reprographics Manufakturing Group elnöke volt. Egy szakemberekbõl álló csoportot küldött az egzisztenciálisan veszélyben lévõ japán konkurenciát látván ezzel a jelszóval: “Szükségem van egy trigonometrikus pontra amihez mérhetem magam, hogy megértsem, innét hova kell mennünk” (Leibfried-McNair, 1993). Az elsõ, konkurenciaharc szülte Benchmarking-projektnek nagy sikere volt. A hatékonyság több vonatkozásban is nõtt. A hibás gépek aránya 85 %-, az elõállítási költségek 50 %- és a fejlesztési idõ 66 %-kal csökkent (Leibfried-McNair, 1993). Ez a tapasztalat simává tette a Benchmarking managementet támogató eszközként való széleskörû bevezetésének útját. | + | * 2. A fogalom tartalmi jelentése: Szó szerinti fordításban “Benchmark” annyit jelent, mint trigonometrikus pont, azaz egy állandó viszonyítási alap felmérésekhez ill. összehasonlításokhoz. A “Benchmarking” kifejezést a 80-as években Charles Christ alkotta, aki akkor a Xerox Reprographics Manufakturing Group elnöke volt. Egy szakemberekbõl álló csoportot küldött az egzisztenciálisan veszélyben lévõ japán konkurenciát látván ezzel a jelszóval: “Szükségem van egy trigonometrikus pontra amihez mérhetem magam, hogy megértsem, innét hova kell mennünk” (Leibfried-McNair, 1993). Az elsõ, konkurenciaharc szülte Benchmarking-projektnek nagy sikere volt. A hatékonyság több vonatkozásban is nõtt. A hibás gépek aránya 85 %-, az elõállítási költségek 50 %- és a fejlesztési idõ 66 %-kal csökkent (Leibfried-McNair, 1993). Ez a tapasztalat simává tette a Benchmarking managementet támogató eszközként való széleskörû bevezetésének útját. |
| − | 3. A benchmarking mint menedzsment-módszer a szervezeti viselkedés, a termelési, az irányítási és szolgáltatási folyamatok jellemzőinek felmérését, a szervezetek és szervezeti egységek közötti információcserét jelenti abból a célból, hogy definiálják a "legjobb gyakorlatot", megértsék, és az adott cég adott szerkezeti egységéhez adaptálva reprodukálják ennek alapfeltételeit. | + | * 3. A benchmarking mint menedzsment-módszer a szervezeti viselkedés, a termelési, az irányítási és szolgáltatási folyamatok jellemzőinek felmérését, a szervezetek és szervezeti egységek közötti információcserét jelenti abból a célból, hogy definiálják a "legjobb gyakorlatot", megértsék, és az adott cég adott szerkezeti egységéhez adaptálva reprodukálják ennek alapfeltételeit. |
| − | 4. Evans 1994-es definíciója szerint "a benchmarking jó kezdet az üzleti gyakorlat megújításához". A benchmarking olyan speciális elemző-értékelő gyakorlat, amely a hasonló terméket gyártó, illetve hasonló vásárlói réteggel rendelkező cégekkel történő összehasonlításon alapul. A mérések középpontjában általában az idő, a költség és a minőség áll, de egyéb szempontok széles skálájából lehet még tényezőket választani. | + | * 4. Evans 1994-es definíciója szerint "a benchmarking jó kezdet az üzleti gyakorlat megújításához". A benchmarking olyan speciális elemző-értékelő gyakorlat, amely a hasonló terméket gyártó, illetve hasonló vásárlói réteggel rendelkező cégekkel történő összehasonlításon alapul. A mérések középpontjában általában az idő, a költség és a minőség áll, de egyéb szempontok széles skálájából lehet még tényezőket választani. |
| − | 5. “A benchmarking általános összehasonlítás: mások eredményeinek kritikus értékelése, önmagunk erényeinek és erős pontjainak keresése, ami nyitottsággal, őszinteséggel és a folyamatos, alkotó tanulás szándékával és gyakorlatával párosul." | + | * 5. “A benchmarking általános összehasonlítás: mások eredményeinek kritikus értékelése, önmagunk erényeinek és erős pontjainak keresése, ami nyitottsággal, őszinteséggel és a folyamatos, alkotó tanulás szándékával és gyakorlatával párosul." |
A benchmarking tehát egy mérési, tanulási és hasznosítási folyamat, ennek egyik lépése az összehasonlítás, a vizsgált vállalat helyének, pozíciójának (bázisértékeinek) a meghatározása. | A benchmarking tehát egy mérési, tanulási és hasznosítási folyamat, ennek egyik lépése az összehasonlítás, a vizsgált vállalat helyének, pozíciójának (bázisértékeinek) a meghatározása. | ||
| − | 6. Szervezetek közötti (gyártási, szolgáltatási stb.) információcsere a „leghatékonyabb megoldások” megtalálása érdekében. Vállalati filozófia, amely kölcsönös segítségnyújtás révén kíván üzleti előnyöket elérni. | + | * 6. Szervezetek közötti (gyártási, szolgáltatási stb.) információcsere a „leghatékonyabb megoldások” megtalálása érdekében. Vállalati filozófia, amely kölcsönös segítségnyújtás révén kíván üzleti előnyöket elérni. |
| − | 7. "A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában." | + | * 7. "A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában." |
| − | 8. (Pantall, 2001) ,,a legjobb teljesítmény eléréséhez vezetõ legjobb gyakorlat folytonos, szisztematikus felkutatása és alkalmazása". | + | * 8. (Pantall, 2001) ,,a legjobb teljesítmény eléréséhez vezetõ legjobb gyakorlat folytonos, szisztematikus felkutatása és alkalmazása". |
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
A lap 2006. január 5., 16:24-kori változata
Magyar megnevezés: versenytárs elemzés
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1. Legmagasabb szintű teljesítmény eléréséhez vezető legjobb üzleti gyakorlatok kutatása. Gyakorlatilag egy olyan vezetési eszköz, amely más cégek és a saját szervezet által felhalmozott tudást használja fel a tevékenységek fejlesztéséhez, nem egyszerű másolással, hanem kreatív adaptációval, ahol a bevált módszereket a saját vállalati környezethez alakítják. Benchmark szó jelentése szintjelző, alappont. (qualinfo) lsd. bővebben Eszközök, módszerekmenüpont.
- 2. A fogalom tartalmi jelentése: Szó szerinti fordításban “Benchmark” annyit jelent, mint trigonometrikus pont, azaz egy állandó viszonyítási alap felmérésekhez ill. összehasonlításokhoz. A “Benchmarking” kifejezést a 80-as években Charles Christ alkotta, aki akkor a Xerox Reprographics Manufakturing Group elnöke volt. Egy szakemberekbõl álló csoportot küldött az egzisztenciálisan veszélyben lévõ japán konkurenciát látván ezzel a jelszóval: “Szükségem van egy trigonometrikus pontra amihez mérhetem magam, hogy megértsem, innét hova kell mennünk” (Leibfried-McNair, 1993). Az elsõ, konkurenciaharc szülte Benchmarking-projektnek nagy sikere volt. A hatékonyság több vonatkozásban is nõtt. A hibás gépek aránya 85 %-, az elõállítási költségek 50 %- és a fejlesztési idõ 66 %-kal csökkent (Leibfried-McNair, 1993). Ez a tapasztalat simává tette a Benchmarking managementet támogató eszközként való széleskörû bevezetésének útját.
- 3. A benchmarking mint menedzsment-módszer a szervezeti viselkedés, a termelési, az irányítási és szolgáltatási folyamatok jellemzőinek felmérését, a szervezetek és szervezeti egységek közötti információcserét jelenti abból a célból, hogy definiálják a "legjobb gyakorlatot", megértsék, és az adott cég adott szerkezeti egységéhez adaptálva reprodukálják ennek alapfeltételeit.
- 4. Evans 1994-es definíciója szerint "a benchmarking jó kezdet az üzleti gyakorlat megújításához". A benchmarking olyan speciális elemző-értékelő gyakorlat, amely a hasonló terméket gyártó, illetve hasonló vásárlói réteggel rendelkező cégekkel történő összehasonlításon alapul. A mérések középpontjában általában az idő, a költség és a minőség áll, de egyéb szempontok széles skálájából lehet még tényezőket választani.
- 5. “A benchmarking általános összehasonlítás: mások eredményeinek kritikus értékelése, önmagunk erényeinek és erős pontjainak keresése, ami nyitottsággal, őszinteséggel és a folyamatos, alkotó tanulás szándékával és gyakorlatával párosul."
A benchmarking tehát egy mérési, tanulási és hasznosítási folyamat, ennek egyik lépése az összehasonlítás, a vizsgált vállalat helyének, pozíciójának (bázisértékeinek) a meghatározása.
- 6. Szervezetek közötti (gyártási, szolgáltatási stb.) információcsere a „leghatékonyabb megoldások” megtalálása érdekében. Vállalati filozófia, amely kölcsönös segítségnyújtás révén kíván üzleti előnyöket elérni.
- 7. "A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában."
- 8. (Pantall, 2001) ,,a legjobb teljesítmény eléréséhez vezetõ legjobb gyakorlat folytonos, szisztematikus felkutatása és alkalmazása".
Ontológiai modul
- "van neki része a címszónak kapcsolattípus:"
Projekttervezés három szakasza:
1. Előkészítő szakasz
2. Adatgyűjtés
3. Megvalósítás
- "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)"
versenytárs figyelés
helyzet/folyamatelemzés
monitoring
marketing
- "ez egy kapcsolattípus:"
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- Tévhit:
A benchmarking egyszerű másolás.
Valóság:
A benchmarking megfigyelés, összehasonlítás, tanulás másoktól.
- Tévhit:
Az élvonalbeli cégek pénzügyi eredményeinek figyelemmel kísérése, és törekvés ezen eredmények elérésére.
Valóság:
Sokkal több, mint a pénzügyi mutatók elemzése. Célja a kiváló eredmények okainak a megismerése.
- Tévhit:
Legfontosabb célja a termelési folyamatok "karcsúsítása".
Valóság:
A cég valamennyi folyamatának hatékonyabbá tételét segíti. A cél a lehető legjobb gyakorlatok megkeresése, elemzése és lehetőség szerinti hasznosítása.
- Tévhit:
Ha sikerült megismerni a legjobb gyakorlatot, akkor hosszú ideig nincs mit tenni.
Valóság:
Nem "egyszeri feladat", hanem folyamatos elemző munka.
Definíciós modul
- A benchmarking egy olyan módszer, amely a szervezet eredményességét segíti olyan módon, hogy összehasonlítja a hasonló profillal rendelkező más szervezetek/ szervezeti egységek működését, hogy a “best practice”-t megtalálja. Így a leghatákonyabb módszer kiválasztására is alkalmas, segíti a hibát, hibás szokások kiszűrését.
Tesztkérdések modul
- Milyen típusai vannak a Benchmarkingnak?
Folyamati vagy általános-,
Funkcionális vagy területi-,
Verseny-,
Belső benchmarking
- Mik a benchmarkingprojektek szakaszai?
1. Előkészítő szakasz
2. Adatgyűjtés
3. Megvalósítás
Ajánlott irodalmak modulja
www.benchmarking.hu
