„Jövőkutatás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 11., 12:40-kori változata

Angol megnevezés: Futurology

Történeti modul

• 1913-1994. Robert Jungk a jövőkutatás úttörője volt. Nem a jobb és ígéretesebb jövőhöz segítő ujításokon dolgozott, hanem sokkal inkább annak a végiggondolására buzdított, hogy vajon milyen következményekkel járhat a frissen kipróbált technikák és technológiák bevetése. Az egyik ilyen aktuális kérdése az atomenergiára vonatkozott. Legelső, 1955-ben megjelent könyvének címe is ezt tükrözte: "A jövő már elkezdődött". Utolsó, 1993-ban kiadott könyvének címe ugyanebben a szellemben íródott "Mégis. Életem a jövő szolgálatában" címmel. Robert Jungk folyamatosan arra kívánt emlékeztetni bennünket, hogy a jövőt ma alakítjuk. [1]

• 1930-40. Ezekben az években Lewin a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Azóta kialakult az a módszertan és metodika, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. [[2]]

• 1940.-es években kidolgozott futurológiából (a természet és a kultúra jövojével való rendszeres foglalkozás – O. Flechtheim) és a két világháború között megjelent prognosztikából (gazdasági prognosztika – O. Morgenstern fejlődött ki.[3]

• 1968. ettől az évtől kezdve van hivatalos jövőkutatás.Ekkor alakult meg Aurelio Peccei vezetésével a Római Klub.
• 1972. óta több világmodell készült a klub szervezésében, ezek segítettek az emberiség figyelmét a jövő és a jövő problémái felé fordítani. [4]

• 1976.A Magyar Tudományos Akadémia megalapította a Jövőkutatási Bizottságot a IX. Osztály – a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya – keretében. Ez nyilvánvaló kifejeződése volt annak, hogy közel 10 év után a hazai tudományos közélet is elfogadta a jövőkutatást mint új tudományterületet.A Jövőkutatási Bizottság első elnöke Kovács Géza egyetemi tanár, a magyar jövőkutatás megalapítója volt 12 éven át (1976-1988 között). Abban az időben erősödött meg a hazai jövőkutatás. A Bizottság tudományos eszközökkel vizsgálta a Római Klub által kezdeményezett világmodelleket és azok tartalmát, s következtetéseket fogalmazott meg hazánk jövőjére vonatkozóan.
• 1988-tól a Bizottság elnöke Gidai Erzsébet egyetemi tanár volt, akinek nevéhez nemcsak újabb két hazai jövőkutatási konferencia sikeres megrendezése fűződik, hanem az 1987-ben megrendezett Európai Regionális Konferencia (témaköre: A jövő technikája és társadalmi hatásai) és a World Futures Studies Federation 1990-ben megrendezett 11. Jövőkutatási Világkonferenciája (témaköre: A jelenbeli döntések és a hosszú távú jövőképek kapcsolata) is.
• 1999-2005 között a Bizottság elnöke Besenyei Lajos egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem rektora volt, aki nagy súlyt helyezett arra, hogy a hazai jövőkutatók – akik a jövő különböző aspektusaival foglalkoztak – évente egy-egy komolyabb fórumon eszmét cserélhessenek a jövő nagy kérdéseiről.
• 2005. szeptemberétől a Bizottság elnöke Nováky Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem Jövőkutatás Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.[5]Megfigyelései:
• A jövőkutatásban a bizonytalanság ontológiai és gnoszeológiai értelmezésben egyaránt megjelenik (Nováky, 1997). Az ontológiai (lételméleti) bizonytalanság azt fejezi ki, hogy van-e és mekkora az esélye valamely folyamat, illetve jelenség létezésének, elhalásának vagy létrejöttének. Ekkor a hangsúly az előrejelzés tárgyával összefüggő bizonytalanságon van. A gnoszeológiai (ismeretelméleti) bizonytalanság az ismeretekkel összefüggő kijelentésekre utal, azaz valamely előrejelzési tárgyra vonatkozó tudás, ismeret bizonytalanságát (határozatlanságát) fejezi ki.
• A jövőkutatási elmélet és gyakorlat egyik központi kérdése: mennyire jó az előrejelzés abban az értelemben, hogy mennyire tükrözi már a jelenben a jövőbeni valóságot, és mennyire szolgálhat a jövőt nagymértékben meghatározható döntések, cselekvési programok alapjául. Ez vonatkozik a foresight típusú előrejelzésekre is. Egy előrejelzés akkor megbízható, ha olyan minőségű belső tartalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi a döntések optimális megalapozását, s következtetéseiben, hatásaiban a mindenkori környezeti feltételrendszerben a legjobban szolgálja a fejlődést vagy hárítja el a veszélyeket, s bekövetkezési valószínűsége nagy (Nováky, 1997).
• Instabil helyzetben a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata nem olyan egyértelmű, mint amilyen az a stabil időszakban volt. Az egyértelmű, jól kezelhető, egymásra építhető múlt-jelen-jövő kapcsolatot - amit az okság és a determinizmus jellemzett - felváltja a természeti és társadalmi rendszerek nem-lineáris, körkörösen okozati, dinamikus és holisztikus jellegéből következő többértelműség (Nováky, 2001).
• Az egyének, bár érthetően segítséget várnak a kedvező jövő felismeréséhez és megvalósításához a tudománytól és a hatalomtól, maguk is részesei akarnak lenni annak, hogy miként változzon a társadalom és a gazdaság. Megnőtt tehát a jövő építésének, formálásának ún. participatív jellege (Nováky, 2004).
• Hideg Éva megfigyelései:
• A jövőkutatás versengő irányzatai a paradigmaváltás szempontjából a káoszelmélet, az általános evolúciós elmélet és a posztmodern tudományelmélet köré szerveződnek (Hideg, 1998).

• A tudományos jövőkutatás azonban gyakran beleütközik olyan problémákba, amelyek a tudományosság kritériumainak nem teljes körű kielégítésére utalnak, miközben az előrejelzések sokszor a gyakorlati igényeket sem elégítik ki. A jövőkutatás ezért új filozófiai és tudományelméleti kutatások felé fordult, amelyek alapján a jövőkutatás elméletének és metodológiájának központi problémájává vált az evolúció, és benne az ember szerepe, valamint az, hogy az emberi előrelátás (foresight) milyen szerepet tölt be a különféle folyamatok végbemenetelében és azok jövőjének alakításában (Hideg, 2001).
• Hosszú éveken, évtizedeken át a jövőkutatásban domináns szerepet töltöttek be a matematikai-statisztikai előrejelzési módszerek, modellek. Ehhez Magyarországon az is hozzájárult, hogy a 80-as évekig kizárólag a jövőkutatás prognosztikai irányvonalát ismerték el tudománynak, az intellektuális jövőképalkotással, forgatókönyvírással és intuitív megítélésekkel foglalkozó futurológiát burzsoá kezdeményezésnek tartották

[6]

Ontológiai modul

• "ez egy"kapcsolattípus:
  • MCM(megoldáskereső rendszer )
  • kontingencia-koefficiens(alkalmazási terület)
  • tudományos-technikai forradalom
• "van neki,része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • heurisztika
  • prognosztika
  • előrejelzés
  • jövőgenerátor
  • jövőkép

• "a szócikk része valaminek(a szócikkel egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
  • futurológia(elméleti síkon)
  • Jövőképalkotás
  • prognózis
  • eszközök(brainstorming,Delphi-módszer)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• A jövőkutatás a társadalommal kapcsolatos jövő előzetes megismerésére irányuló intellektuális tevékenység, a jövőfeltárás problémaköreivel foglalkozó tudományterület. Feladata, hogy feltárja a lehetséges jövőket, ismereteket nyújtva az időben később várható folyamatok, események változásáról.
• A jövőkutatás tárgya a jövő.A jövővel való foglalkozás még le nem zajlott folyamatok, meg nem történt események és ki nem alakult állapotok kutatását jelenti.A jövőkutatás ezeknek,valamint ezek feltételeinek feltárásával, felkutatásával csökkentheti a jővővel kapcsolatos bizonytalanságot.A jövő sokféleképpen alakulhat,hiszen tényezői más-más jövőváltozat kialakulását idézhetik elő.Egyik jövőváltozatról sem tudhatjuk bizonyosan, hogy kialakul.
• A jövőt senki sem képes pontosan megjósolni.A társadalom egyre több tagja, csoportja kíván részt venni a jövő alakításában.A jövőkutatásnak, mint tudománynak arra a kérdésre kell válaszolnia, hogyan lehetne előrejelezni.Ez a tudományterület többnyire komplex rendszerek előrejelzésével foglalkozik.
• A jövőkutatás két területe a prognosztika és futurológia.A prognosztika prognózist,azaz előzetes számítást készít a jövőre vonatkozóan akár 50 évre is.Megalapozott tényeket,információkat, elemzéseket felhasználva készít előrejelzést.A futurológia,azaz jövőképalkotás a társadalomban végbemenő változásokat vizsgálja, ezáltal vázol fel jövőképet és megoldandó problémákat.Nem a jelen tényeire alapozva,hanem logikai úton közelíti meg a jövőt 20-40 év távlatában.

Tesztkérdések modul

• Fontos szerepe van-e a heurisztikának a jövőkutatásban? IGEN
• Igaz-e,hogy a futurológia és a prognosztika a jövőkutatás része? IGAZ
• A társadalomtudományok közé tartozik a jövőkutatás? IGEN, mint tudomány a tárgya alapján
• A sci-fi tekinthető-e a jövőkutatás részének? NEM, mert tudományos- fantasztikus irodalmi műfaj, előrejelzések paródiája révén mutatja be a lehetséges jövőt.
• A XX. században vált-e tudománnyá a jövőkutatás? IGEN
• A céltalanság tétele szerint nem lehet tudni,hogy két modell közül melyik a jobb? De, el lehet dönteni.

Ajánlott irodalmak modulja

• Gidai Erzsébet - Tóth Attiláné: Beveztés a jövõkutatás elméleti és módszertani kérdéseibe

(Arisztotelész, 2001)

• Nováky E. (1995b). Jövőkutatás kaotikus körülmények között.In: Nováky E. (szerk.): Káosz és jövőkutatás. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jövőkutatás Tanszék
• Nováky Erzsébet (szerk.) (1997): Jövőkutatás. AULA, Budapest
• Jövőkutatási fogalomtár / Készült az MTA Tudományszervezési Csoport Prognosztikai Munkacsoportja keretében. Szerk. Schmidt Ádám irányításával Fodor Judit és Haraszthy Ágnes [könyv], 1976 (001)
• Jövőkutatás / [írták Hideg Éva, Korompai Attila et al.] ; [szerk. Nováky Erzsébet] ; [közread. a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatás Tanszék] [könyv], 1999 (C57455-C57456)