„Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 10., 15:20-kori változata

Angol megnevezés: artifical intelligence

Történeti modul

• Ókor: Az emberiséget már az ókortól izgatta az ember gépként való megformálása. A krónikák feljegyeztek több olyan mestert, aki képes volt az eredetire megszólalásig hasonló, és egyúttal ugyanúgy funkcionáló, élőlényeket alkotni.[1]

• A felvilágosodás: A felvilágosodás korában, a mechanikus világkép keretében La Mettrier egyenesen odáig ment, hogy kijelentette; az ember maga is egy gép. Most már tudjuk, a helyzet ennél kissé bonyolultabb. Az ember és a gép különbsége több, nehezen áthidalható jellegbeli és funkcionális különbségből fakad.[2]

• Neumann János (1903-1957): Neumann Jánosról kevesen tudják, hogy nemcsak a számítógép szülőatyja volt, hanem a (számítógépes) mesterséges intelligenciának is. Erről szóló műve, A számológép és az agy, valóságos alapművé vált a szakmabeliek körében.[3]

• 1987: A mesterséges intelligencia lényegében a számítógép-tudomány viszonylag új alkalmazási területe. Ahogy Mihaela és Mircea Malita fogalmazott: "Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan műveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk" (Malita ­ Malita, 1987).[4]

• 1999:' A mesterséges intelligencia története' az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség. Végül nem a legkifinomultabb mesterséges intelligencia technikák, inkább a hatalmas kombinációs kapacitás eredményeképp néhány gép legyőzte a világbajnokot.[5]

• 2001: A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[6]

• 2005: Napjainkban – a kialakulóban lévõ információs társadalom – az iparhoz hasonlóan tömegtermeléssel állítja elõ az új információkat.Az új ismeretanyag birtoklása, tudása válik a gazdaság motorjává.

Az emberek többsége nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a társadalmi és technikai átalakulásokhoz , mivel az átlagos felfogás határait sokszorosan átlépõ ütemben kapjuk a különbözõ – számunkra fontos – információkat minden irányból. Az információs robbanás “katasztrófa” elkerüléséhez olyan eszközökre van szükség, amelyek képesek az adattömeg gyors értelmezésére és elõzetes feldolgozására, amelyet azután személyre, a megoldandó problémára szabottan juttatnak el az emberekhez. Ezen feladatok végrehajtásában kap szerepet a Mesterséges Intelligencia, a szakértõi rendszerek.A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlõdõ, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges intelligencia az alkalmazott informatika egyik részterülete. A feladata az, hogy olyan számítógéprogramokat hozzon létre, amelyek az ember intelligens viselkedését utánozzák.

Az elektronikus számítógépet megalkotói már eleve arra szánták, hogy olyan mûveletek elvégzésére legyen alkalmas, amelyeket az ember a fejével végez.

A mesterséges intelligencia- melynek kutatását a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték elõre-kutatói, a kognitív pszichológia elméleteibõl kiindulva, minél inkább intelligens módon mûködõ számítógépeket próbálnak létrehozni.[7]

• A mesterséges intelligencia egyik jól jövedelmező és széles körben használatos területe a szakértői rendszerek. Ezek olyan programok, amelyek főként bizonyos szakterületeken dolgozó felhasználóknak adnak szakmai tanácsokat. [8]

• Azt szokták mondani, hogy minden kezdet nehéz. A mesterséges intelligenciára azonban épp a fordítottja áll; ez ugyanis az ígéretes kezdetek tudománya. A hatvanas-hetvenes években, amikor ez a tudomány még igencsak gyerekcipőben járt, igen gyorsan, mindenkit meglepő módon zajlottak a fejlesztések. Hirtelen sikerült nagy eredményeket elérni. Mindenki azt várta, hogy legfeljebb húsz éven belül sikerülhet kifejleszteni emberi intellektusú vagy azokat túlszárnyaló lényeket.

• A mesterséges intelligenciának jelentős, igencsak fejlődő területei a képfelismerés és a szövegfelismerés.

Ontológiai modul

"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus

• szakértői rendszerek (szakterületek kérdéseivel foglalkozik)

• mesterséges látás (alapfelismerés: a látványfelismerés megoldott)

• programozás (LIST és PROLOG- logika alapú programozási nyelv)

• gépi tanulás (saját ismereteit tudja fejleszteni)

• automatikus tételbizonyítás (állítás feltételekkel)

• Robotika (ember helyettesítése bizonyos körülmények között)

• természetes nyelv megértése

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• Egy virtuális teremtmény, mondjuk egy digitális színész vagy egy internetavatár,válhat-e gondolkodó, intelligens lénnyé?

Ajánlott irodalmak modulja

• Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe/József Kelemen, Nagy Sára; [közread.az]Eötvös Lóránd Tudományegyetem Twemészettudományi Kar [könyv]; 1994(165)[9]

• Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás/ Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára [könyv]; 1990(135.184)[10]

• Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia [könyv]; 1989(159.955.)[11]

• Mesterséges intelligencia A-Z/Jenny Raggett; William Bains [könyv]; 1994 (681.3.01.)[12]

• A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról/Darab Tamás[könyv]; 199 (681.3)[13]

• Pitlik László egyetemi adjunktus Digitális Agrárinformatikai Szöveggyűjtemény (Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság 6. Szám)[[14]]

• Mesterséges intelligencia alapú progrosztikai modulok adaptálása az EU/SPEL-Hungary rendszerhez az alapadatbázisok konzisztennciájának egyidejű ellenőrzésével[[15]]

• Mesterséges intelligencia kutatások az előrejelzésben [[16]]