„BA3:intézmény” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
(→Objektumok (sorok)) |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
| + | Az intézményben fellelhető részlegeket mutatja be. | ||
| + | |||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
A lap 2009. október 23., 14:25-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Több részlegből álló intézmény adott részlegében várható ügyfélforgalom előrejelzése
A feladat előtörténete
Az intézményben hónapról hónapra részlegenként keletkeznek ügyfélstatisztikák, melyek a több csatornán a részlegbe áramló ügyfelek számát adják meg. Ha előre megbecsülhető az ügyfelek száma az adott részlegben, akkor a részleg dolgozóinak munkarendje pontossabban kalkulálható (pl.: csökken a feleselegesen ügyeletbe hívott dolgozók száma-= költség csökkentés a cég szempontjából, vagy csökken az ad hoc ügyeletbehívások száma= stresszhelyzet minimalizálása a munkavállalóknál).
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Eddig a becsléseket az adminisztrátorok által feladott jelentések alapján tudtuk maghatározni a mindenkori döntéshozó intuitív képességeit alapul véve. A döntéshozó intuitív képessége alapján a becslések és a tények együttmozgásának aránya 93,22% volt a legutóbbi 100 becslés alapján. Szerintem ez a szám növelhető, ennek útját a következő dolgozat mutatja meg.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Az intézményben fellelhető részlegeket mutatja be.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A feladat által érintett célcsoportok
Az intézmény HR vezetője (illetőleg szakszervezet, munkavédelem).
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ha 10%-kal tudnánk növelni a találati arányt, akkor az ügyeleti díjak (feleslegesen behívott munkatársak díjazása) 1%-kal, a stresszre visszavezethető táppénzek értéke 3%-kal csökkenne. Ezen százalékok meghatározása több szakdolgozat feladata lenne.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A modell alkalmazása 5%-os találati arány többletet biztosított.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az 5%-os arány többlet elérése érdekében át kell alakítani a teljes adatvagyon gazdálkodást(új adatbázis, szerver, lekérdező algoritmusok, elemzési eljárások= 1000000 Ft, átfutási idő 1 hónap). Az 5%-os aránytöbblet elérésével a havi megtakarítás 100000Ft. Tehát 1 éven belül a döntéselőkészítés innovatív átalakítása megtérülhet.
