„Kosd” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Objektumok (sorok))
(A feladat által érintett célcsoportok)
135. sor: 135. sor:
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:  
 
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:  
 +
 
• Magyar Turizmus Zrt.,  
 
• Magyar Turizmus Zrt.,  
 +
 
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,  
 
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,  
 +
 
• MATUR,  
 
• MATUR,  
 +
 
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,  
 
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,  
 +
 
• Tourinform,  
 
• Tourinform,  
 +
 
• HSMAI Magyarország,  
 
• HSMAI Magyarország,  
 +
 
• Magyar Szálloda Szövetség,  
 
• Magyar Szálloda Szövetség,  
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége
 
  
 +
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

A lap 2012. december 6., 12:39-kori változata


Forrás

xls


A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A turisztikai látványosságok és a vendéglátóhelyek számának vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Váci kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei, gyengeségei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítésének tartalmilag része lehet az elkészített elemzés. Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:

• belső környezete, arculata

• helyi úthálózat kiépítettsége

• infrastruktúra

• látványosságok

• biztonságos, nyugodt környezet

• kommunikáció

• település szociális szolgáltatásai

• környezetvédelem

• közlekedés és közművek

Váci kistérség stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: "Az első lépés a figyelemfelkeltés • tervezési érintettek megkeresése

• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés • szakmai adatok gyűjtése

• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése • SWOT elemzés

• átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés • fő célok meghatározása

• célok ágazati felbontása

• részletek pontosítása

• egyeztetés a különféle csoportokkal

• programkészítés

Ötödik a jóváhagyás • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

• lakosság véleményének begyűjtése

• bizottsági véleményezés

• képviselő testületi döntés"

Forrás:http://www.vpmtt.hu, http://www.mnvh.hu

Amennyiben soha nem találkozom ezzel az elemzési módszerrel, akkor csupán kimutatások fül első táblájáig jutottam volna el, amely a kistérség településein fellelhető különböző turisztikai látványosságok darabszámát mutatja, valamint a vendéglátóhelyek számát!

KÉP!!

Ezek összehasonlítása azonban a hasonlóságelemzés nélkül teljesen semmit mondó számok, hiszen nem vethető össze Acsa 35 turisztikai látványosságára épülő 0 szálláshely és a Csörög 17 látványosságára jutó 0 vendéglátóegység! Ugyanezen adatbázis alapján, de a hasonlóságelemzés módszere nélkül nem tudunk semmilyen javaslatot megfogalmazni a városok településfejlesztési stratégiájához!


4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Lekérdezésre kerültek a kistérség településeinek a turisztikai látványosságai, valamint az egyes kistérségeken ezekre épülő turisztikai vendéglátóhelyek száma!

Objektumok (sorok)

A váci kistérség települései: Acsa

Csörög

Csővár

Galgagyörk

Kismaros

Kisnémedi

Kosd

Nagymaros

Penc

Püspökhatvan

Püspökszilágy

Rád

Szokolya

Sződ

Sződliget

Vác

Vácduka

Váchartyán

Verőce

Attribútumok (X, Y oszlopok)

egyházi épített egyházi természetes Emlékmű Épület, lakóház Folyóvíz Iskola mesterséges látványosság természeti látványosság Vízi közlekedés Vendéglátóhelyek

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

• Magyar Turizmus Zrt.,

• Országos Idegenforgalmi Bizottság,

• MATUR,

• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,

• Tourinform,

• HSMAI Magyarország,

• Magyar Szálloda Szövetség,

• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés során a piaci pozíciót befolyásoló tényezők számszerűsítésre kerülnek, illetve fontosságuk és a pozícióra gyakorolt hatásuk is megállapítható. Ezek az adatok nagyban segítik a vállalkozás vezetését abban, hogy milyen döntéseket hozzon – milyen tényezőkre fókuszáljon - a piaci pozíció leghatékonyabb javítása érdekében. Saját elemzés: • Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes) • Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése o Költsége: 3.000 Ft/óra o Ráfordított idő: 8 óra. • Adatok összehasonlítása o Költsége: 3.000 Ft/óra o Ráfordított idő: 10 óra. Összköltség: 54.000 Ft. Az elemzés piaci értéke: 80.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet (érdemes) értékesíteni az elemzést elsősorban nem a minőség, hanem a befektetett munka alapján.

COCO hasonlóságelemzés: • Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes). • Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése o Költsége: 3.000 Ft/óra o Ráfordított idő: 8 óra • Speciális program (COCO)használata (ingyenes). • A szakértői munka: o Költsége: 3.000Ft/óra o Ráfordított idő: 1 óra Összköltség: 27.000 Ft. Az elemzés piaci értéke 100.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést megalapozottsága és minősége alapján. Fikcióként véve a váci kistérség vendéglátóhelyeire vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 50 férőhelyes vendéglátóhelyet példának véve, 12 hónapos nyitva tartással, szobánként napi átlag 20 euroval számolva 270 Ft-os árfolyam mellett minden 80%-os telítettséget feltételezve egy váci vendéglátóhely éves bevétele 78.840.000 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló vendéglátóegységeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató vendéglátóegységek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő szállásadó lesz. Hasznosság-különbözet a két megoldás között: Költségkülönbözet: 54.000-27.000 = 27.000 Ft – ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás Megoldások értékkülönbözete: 100.000-80.000 = 20.000 Ft – ennyivel drágábban értékesíthető a COCO elemzés. Értéktöbblet forrása: a COCO elemzésnél az attribútumok számszerűsítettek, a sok tapasztalat miatt a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről a piaci pozíció elérésében. Összes haszon: 47.000 Ft. – E 8.000 Ft reményében kezdem el a tanultak alkalmazását.


A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatokat legyűjtöttem a tajertektar.hu-ról, illetve a különböző szállásadó helyeket összegyűjtő oldalakról! A feladat a turisztikai látványosságok és a vendéglátóhelyek számára vonatkozott, ebből építettem fel az adatbázist. Ezután elkészítettem az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A kapott adatok kiértékeléséhez HA() függvények segítségével gyártottam le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

KÉP!!!


Következtetések, javaslatok

A kistérség vizsgált 19 települése közül az alábbi 10 városban az indokoltnál magasabb a vendéglátóhelyek száma: Kismaros Kisnémedi Kosd Nagymaros Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Szokolya Sződ Sződliget Vác Vácduka Váchartyán Verőce Az itt említett városok turisztikai menedzsmentje tehát kiemelendő és követendő a jövőben az alul mard másik vizsgált 9 településnek, közöttük Kosdnak is!


Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb. • A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 50%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 25%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot. • Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot. • Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között: o Tényeken alapuló költségkülönbözet: 27.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 54.000 – 27.000 Ft o Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 20.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 100.000 – 80.000 Ft o Tényeken alapuló összes különbözet: 47.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (54.000 – 27.000) + (100.000 – 80.000) • Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon. • A piacon kapható elemzési módszerek legtöbbször szubjektívek, így biztonságuk nem garantált! E hiányossága miatt következtetések kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így a saját módszerünk által kínált hasznosságot ezen szempontból is teljesültnek tartom! • A két hasznossági szint közötti tervezett különbség nagyságrendjéből látszik a módszer által elérhető eredmény! Az eredményeket szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, hiszen abban a tervezett hasznosság jól láthatóan megvalósult.