„Mutatószám” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 17., 11:00-kori változata

Angol megnevezés: ...

"1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség: a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott ter.-en. Az 1961–1980 közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott mutatószám, a relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki ter.-éből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ ter.-i mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó ter.-ekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott ter. vízrendezésének szükségességét.

"1978–1980" agroökológiai potenciál: adott ter.-en (termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott ter.-en termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, ill. annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó max. termések 3 v. 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező mutatószám;

"1983" Hazánk ~jának felmérése 1978–1980 között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit 1983-ban publikálták „A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” c. A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[1]

A mutatószám: a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [2]

"ez egy" kapcsolattípus":
- Statisztika
- Közgazdaságtan
- Pénzügy
- Vállalatgazdaságtan

Versenyképesség mérésével már Adam Smith is foglalkozott, több definíciója is ismert. Különféle mutatószámok léteznek rá. A legismertebb talán a GDP, de van, amely indexben nem csak a mérhető nemzeti termelés, hanem más életszínvonal mérce is bekerül, például ilyen a Human Developement Index, azaz HDI, vagy mérhetünk müködőtőke-beáramlást, FDI nagysága lakosság arányában. Felfoghatjuk a versenyképességet munkatermelékenységként, de akár alkalmazkodóképességként is. [3]

Versenyképességi index egy önkényesen kialakított mutatószám, amely nem más, mint egy szubjektív mérési kritériumrendszer alkalmazása objektív alkalmazása minden országra. [4]

"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- eredményváltozó
- indikátor
- attribútum
- arányszám
- együttható
- exponens [5]

Nehézséget okozott a rokonságkülönbség alapján,rovat kitöltése. Kevés információ állt rendelkezésre a szóval kapcsolatban, mindenhol csak utalások formájában van jelen. Eszközként alkalmazzák magát a szót, általában valaminek a kifejezésére vagy jelzésére. [6]

Társadalmi és gazdasági jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.

Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 == Definíciós modul ==
+Társadalmi és gazdasági jelenségeket számszerűsítő mennyiségi adat.
 == Tesztkérdések modul ==