„Emergencia” változatai közötti eltérés
TR3S (vitalap | szerkesztései) a (→Ontológiai modul) |
TR3S (vitalap | szerkesztései) a (→Tesztkérdések modul) |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
− | -'''Igaz-e, hogy''' az emergencia három esetben bír rendkívüli jelentőséggel?(''Igaz, ez a három eset a következő: | + | -'''Igaz-e, hogy''' az emergencia három esetben bír rendkívüli jelentőséggel? (''Igaz, ez a három eset a következő: |
− | ''1. Ha a rendszer szerveződése (= globális rendje) lényegesen előrébbmutató, teljesen más jellegű, mint a komponensek önmagukban. | + | ''1. Ha a rendszer szerveződése ( = globális rendje ) lényegesen előrébbmutató, teljesen más jellegű, mint a komponensek önmagukban. |
''2. Ha a komponensek – okozatként – a rendszer egészének az összeomlása nélkül helyettesíthetők. | ''2. Ha a komponensek – okozatként – a rendszer egészének az összeomlása nélkül helyettesíthetők. |
A lap 2006. január 19., 00:37-kori változata
Angol megnevezés: artificial intelligence
Tartalomjegyzék
Történeti modul
NA::"A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és ellenörzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a mesterséges élet legkifinomultabb alkalmazását napjainkban."
1977:A metarendszer-átmenet ( metasystem transition, MST ) koncepciót Valentin Turcsin, orosz számítógép-tudós dolgozta ki a hetvenes években ( The Phenomenon of Science, A tudomány jelenség, 1977 – a címválasztás szándékos utalás az evolúciós gondolat és a keresztény világkép szintetizálására törekvő jezsuita paleontológus, Pierre Teilhard de Chardin Az emberi jelenség című 1955-ös, nagyhatású könyvére ).[1]
1996. július 5: "...kilehelte a lelkét a "klónkirálynő", az 1996. július 5-én megszületett és 1997-ben bemutatott Dolly. A hat éves korában elpusztult birka a világ első felnőtt sejtből klónozott emlősállata volt."[2]
2002: "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a "gépi intelligencia" ? " [3]
2002: "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[4]
2004: "Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet egy formájának megalkotása felé. Teremtményük, egy kis szintetikus vesicula - azaz egy folyadékkal teli hólyagocska, ami képes gének feldolgozására - egy csiszolatlan biológiai sejtre emlékeztet. A kutatók által "vesicula bioreaktornak" nevezett képződmény részei az élet különböző birodalmaiból származnak. A puha sejtfalak tojásfehérjéből vett zsírmolekulákból készültek, a sejt belseje az E.coli baktérium egy, az összes genetikai anyagától megfosztott kivonata. Ez az élet esszencia készen tartalmazza a proteinek előállításához szükséges biológiai szerkezetek többségét, valamint egy vírustól kölcsönzött enzim hozzáadásával a vesicula képes DNS kódot "fordítani". Amikor géneket adtak hozzá, a sejtfolyadék elkezdett proteineket termelni, pontosan úgy, ahogy egy hagyományos sejt tenné. Az első kipróbált gén egy medúzafaj zöld fluoreszkáló proteinjéért felelős génje volt. A proteinből nyert ragyogás bebizonyította, hogy a bioreaktornak sikerült lemásolnia a géneket. A második gén egy baktériumtól, a Staphylococcus aureustól származott, ami apró pórusokat hozott létre a sejtfalakon. Ezek képessé tették a sejteket, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz az őket körülvevő "levesből", így akár már napokig is képesek voltak működni." [5]
2005: "Neumann János önreprodukáló automatákkal foglalkozó tanulmányában fogalmazódik meg először az A-life. [6]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés ( Talkie.Com, Xerox, Improv Technologies )
Evolúciós és genetikus algoritmusok ( mutáció,szelekció )
Digitális élet ( alkalmazási terület ),
Robotika ( alkalmazási terület ).
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- "a címszó része valaminek ( a címszóval egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:
mesterséges intelligencia alkalmazások ( viselkedésmodellek,forgalomirányítás,gépi tanulás,természetes nyelvek kezelése, robotika )
mesterséges élet alkalmazások ( biológia, modellezés, genetika, génsebészet )
Definíciós modul
Olyan tudományág, melynek célja olyan mesterséges ágensek, illetve ezekből álló rendszerek létrehozása, amelyek valamilyen szempontból hasonlóságot mutatnak az élet bizonyos aspektusaival, tehát életszerűen viselkednek.
Tesztkérdések modul
-Igaz-e, hogy az emergencia három esetben bír rendkívüli jelentőséggel? (Igaz, ez a három eset a következő:
1. Ha a rendszer szerveződése ( = globális rendje ) lényegesen előrébbmutató, teljesen más jellegű, mint a komponensek önmagukban.
2. Ha a komponensek – okozatként – a rendszer egészének az összeomlása nélkül helyettesíthetők.
3. Ha az eddigi komponensekhez viszonyítva szélsőségesen mások és újak a frissen keletkezett minták és tulajdonságok. Mindez azt jelenti, hogy a részekből nem következtethetünk a felbukkanó mintákra, s viszont: a minták nem vezethetők vissza, nem egyszerűsíthetők a részekre.)
-Igaz-e, hogy a celluláris automata indentikus sejtek hálózatából áll, valamint az automata szabálya csak az, hogy a sejt csak szabad vagy foglalt lehet? (Első igaz, az utóbbi nem. Lehet minden sejt szabad vagy foglalt; ha a három szomszédos sejt foglalt, akkor a sejt szabad kell, hogy maradjon; egy szabad sejt, melyet 3 szomszédos foglalt sejt vesz körül a következő generációban foglalt lesz; egy foglalt sejt foglalt marad, ha két vagy három tőle észomszédos sejt is éppen úgyis foglalt;más esetben a következő generációban szabad lesz.
-Igaz-e, hogy Dolly ( az első klónállat ) 1992-én született, és 2003-ban elaltatták? (Az első hamis mert, 1996. július 5-én született. A második viszont igaz)
Ajánlott irodalmak modulja
Daniel Goleman: Érzelmi Intelligencia, Háttér Kiadó, Budapest, 1997. [7]
Futó Iván: Mesterséges Intelligencia, Aula Kiadó 1999.[8]
Simons, Geoff L.: (Expert systems and micros) Szakértői rendszerek és mikrók Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1987.[9]
Néhány online forrás:
- [10]
- [11]
- [12]