„Tudásmenedzsment” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 29., 15:16-kori változata

Angol megnevezés: ... knowledge management (KM)

Német megnevezés: ... Wissensmanagement (WM)

Történeti modul

• 2003. február 5:A tudásmenedzsment feladata a rendelkezésre álló IT eszközök olyan módon való felhasználása, amely az adott szervezet részére versenyelőnyt biztosít.Sokan hajlamosak arra, hogy a technológiai oldalra helyezzék a hangsúlyt. Ez azért van, mert a műszaki oldal (Internet, intranet, elektronikus adatbázisok, adatbányászat, szakértői szoftverek, videokonferencia, stb.) a legkönnyebben megragadható része a tudásmenedzsmentnek. Az információ-technológia elsődleges szerepe azonban az, hogy az érdekeltek számára elérhetővé, egymással kombinálhatóvá tegyék a rögzített ismereteket. Az infrastruktúra keretet biztosít, amit az elkötelezett embereknek kell tartalommal megtölteni, hogy ne csak az információt, hanem a tudást is átadják egymásnak. A tudásmenedzsment elsődleges célja, hogy a hallgatag tudást felszínre hozza olyan formában, hogy mások számára is hasznosítható legyen. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek hajlandók legyenek megosztani tudásukat, ne érezzék úgy, hogy a tudás hatalom. Ezt segíthetik a közös célok és az ebből fakadó együttműködés légköre, vagyis a támogató szervezeti kultúra, ezen belül is a bizalom és a kommunikáció. Az emberek akkor dolgoznak leghatékonyabban együtt, ha bíznak egymásban.

• 2003. május 26:a szervezeti tanulás elméletének és perspektívájának pragmatikus továbbfejlődése a tudásmenedzsment. A tudás a piacokról, termékekről, folyamatokról és a versenyről egyre intenzívebb lesz. Egy jövőorientált menedzsmentnek reagálnia kell erre. A tudásmenedzsmentnek az a célja, hogy aktiválja a vállalatnál lévő megosztott, elrejtett tudást. Így gyorsabban és rugalmasabban lehet reagálni a piaci igényekre és a konkurencia lépéseire. A stratégiai tervezés is hatékonyabbá válik és jobb minőséget érhetünk el. Ezzel együtt ösztönözzük az innovációs készséget.

A tudásmenedzsment hat alapfolyamata:

• a tudás azonosítása(célok meghatározása, mely lehet:normatív,startégiai, operatív)
• a tudás megszerzése
• a tudás fejlesztése
• a tudás (el)osztása
• a tudás hasznosítása
• a tudás megőrzése.

A Management by Objectives (MbO) filozófiája itt is érvényes: először a célokat határozzuk meg, azután tervezzük, döntöttünk és megvalósítunk,az elért eredményeket feedback folyamatokkal felülvizsgáljuk, hogy ellenőrizhessük a tudást és ismét célokat határozhassuk meg.A tudásmenedzsment pénzbe kerül és menedzsmentforrásokat igényel. Nem lehet öncélú, hanem bizonyítania kell hozzájárulását a vállalati célok eléréséhez. Ezért folyamatosan ellenőrizni kell, hogy elérte-e a célokat, hogy ezek értelmesek és hatékonyak-e, hol vannak hibák és mit lehetne jobban csinálni.[1]

• 2004. október 12:A tudás hatalmi bázisként való vizsgálata fontos feladat. A tudás jelentőségét felismerve sok vállalat kezdett bele különféle tudásmenedzsment programokba, és az egyéb projektekben (pl. vezetői információs rendszer fejlesztése, ügyfélkapcsolatok menedzsmentje) is gyakran találunk tudásmenedzsment-elemeket és vonatkozásokat. A tudást persze mindig is menedzselték (fejlesztették, rögzítették, terjesztették stb.), amióta világ a világ, a gazdaság fejlődése azonban szükségessé, a modern technológia pedig lehetővé tette, hogy ezt egyre tudatosabban és módszeresebben csinálják.A tudásmenedzsmentnek azonban van egy sokkal nehezebben kezelhető szociológiai, kulturális, hatalmi vetülete is, és a projektek hajója éppen itt szokott gyakran zátonyra futni.

• 2004. november 19:A megszerzett vállalati és szervezeti tudásvagyon kiaknázása létfontosságú jelentőségű minden olyan szervezet számára, amely valamilyen tudásbázist hasznosít működése során. A kiaknázás módszertana, szemlélete alkalmazó szervezetenként eltérő. Egy lehetséges informatikai alternatíva pl.:a ConOrg tudásmenedzsment rendszer.A különböző tudásfajták tulajdonságaikból eredően más-más megközelítést igényelnek a tudásmenedzsment részéről:
• Kodifikációs (rendszerező): a tudás adatbázisokban, rendszerezett formában mindenki által hozzáférhető és felhasználható formában áll rendelkezésre
• Perszonalizációs (kapcsolati): a tudás szorosan kapcsolódik annak hordozójához, a fő prioritás ezen tudás kommunikálása a különböző csatornákon keresztül, az egyének együttműködésének és hatékony kommunikációjának támogatása.[2]

• 2004:tudásmenedzsment az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések összessége. E területen a könyvtári feladatok abban állnak, hogy tudatosítsák saját munkatársaik és a közvélemény számára, hogy milyen információkat birtokolnak és képesek szolgáltatni; szervezzék meg a könyvtári munka tanulságainak és tapasztalatainak megosztását a munkatársak között;adatbázis-szolgáltatásaikat összefogott, rendezett szervezeti és technikai keretek között kínálják fel;csökkentsék használóiknak azokat a nehézségeit, melyet a nagy tömegű, emészthetetlen keretek között áradó információ okoz, és ugyanakkor tegyék lehetővé, hogy az olvasók ismerethiányaikat célzott és támogatott formában feloldhassák.Mindehhez szükség van ún. tudástérképre. A tudástérkép annak ismerete, hogy adott intézményen belül mikor és hova (kikhez) érdemes fordulni. A legegyszerűbb tudástérkép az intézmény szervezeti felépítése. Az egyik legjelentősebb fejlemény a könyvtári eredmények sikeres „menedzselésében” az ún. digitális referensz. Egyik fajtája az elektronikus levelezésen, másik, rohamosan fejlődő fajtája az online „csevegésen” (chat), a „csevegőszobán” (chat-room) alapul. [3]

• 2005. február 8:Ha a szervezetek igazi értéke a tudása, akkor a tudatos tudásmenedzsment, vagyis a kollektív tudás és közös intelligencia megszerzésének folyamata, valamint azok felhasználása az állandó szervezeti tanuláson keresztül a versenyelőny alapja. A tudásmenedzsment előtt rendkívül izgalmas kihívások állnak, így például a szervezet számára ténylegesen lényeges, fontos információs és tudásigények felderítése és azonosítása.[4]

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus

• vállalati(jelző)alkalmazási terület
• könyvtári (jelző)alkalmazási terület
• agrár (jelző)alkalmazási terület
• logisztikai (jelző)alkalmazási terület
• egészségügyi (jelző)alkalmazási terület
• spontaneitás (jellemző)
• tudásbázisú keretrendszer (DoctuS - Baracskai Zoltán-BME )
• immateriális vagyon figyelő (IAM - Intangible Asset Monitor)
• láthatatlan tőkeelemek figyelése balanced scorecard módszertan felhasználásával (BSC modell-Norton és Kaplan féle módszertan)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus

• adatbányászat
• benchmarking
• E-learning
• Kategorizálás
• Szakértői keresés
• Dokumentumkezelés
• Kollaboráció
• Tudáscontrolling
• Tudásbázis
• Tudásbázisú rendszer
• Tudásáramlás
• Tudáspiac
• Menedzsment információs rendszer
• Tudásábrázolás
• Objektív tudás

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus

• Vállalati tudástőke
• Tudástárház
• Tudásmegosztás ösztönzése-motiválása

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

* Boda György: Tudásmenedzsment Magyarországon, megjelent: Sveiby, Karl Erik: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás, KJK. 2001. * Bőgel György: Tudásmenedzsment : a láthatatlan hatalom, megjelent: Magyar Távközlés, 1999. szeptember * Révai Nagy Lexikona - Révai testvérek Irodalmi Intézet Rt. 1925, XVIII. kötet * Magyar Értelmező Kéziszótár lektorálta Garamvölgyi József, 1982, * A Pallas Nagy Lexikona, 1897, XVI. Kötet * T. H. Davenport, L.Prusak: Tudásmenedzsment, Kossuth Kiadó Budapest, 2001