„Környezetterhelés” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 21., 21:23-kori változata

Angol megnevezés: environmental load

Történeti modul

• 2005:"Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. "[1]
• 2004:"Példa nélkül álló kutatási program kezdődött, az ország teljes területére kiterjedően, egységes elvek alapján. Komplex felmérés készül természetes növényzeti örökségünkről, sor kerül az adatok összehasonlító értékelésére, s elkészül a térinformatikai adatbázis is...Az elindított munka nélkülözhetetlen ismereteket nyújt majd hazánk ökológiai állapotfelméréséhez, a természetvédelmi tervezéshez, az ökorégiók kialakításához...A program alapját két teljes vegetációperiódust felölelő orstágos terepbotanikai felmérés alkotja. az aktuális, valamint a szakirodalmi és herbáriumi forrásokból összegyűjtött archív adatokat adatbázisokba építik és az elemzésüket is elvégzik...Flóratérképezés ugyan Európa számos országában folyik, a honi program azonban komplexitása miatt egyedülálló, így a magyar botanikai kutatás nemzetközi rangját is növeli. A munka során az ország területét- a Közép-Európai Flóratérképezési Program (KEF)módszertanának megfelelően- a födrajzi fokhálózatot alapul véve 2800 négyzetre, ugynevezett kvadrátra osztották fel. A négyzetek- amelyek a felmérés alapegységei- öt földrajzi hosszúsági perc szélességűek és három földrajzi szélességi perc magasságúak, azaz a méretük hozzávetőlegesen 6x5 négyzetkilóméter. A terepi felmérések során minden négyzetben két-három bejárás alatt fajlistát készítenek és egységes adatlapon jegyzik fel a megtalált növényeket. A hazánkban eddig példátlan rácshálós térképezés eredményeként a növényfajok elterjedéséről egyenletes és országos képet kapunk. Önálló részprogram keretében mérik fel, amint egy negyven inváziós (özön-) növényfaj elterjedésének mértékét, állománynagyságának várható változásait."[2]
• 1992:"A Luftinfo Levegőtisztaság-védelmi Információs Szolgáltatás alapítványt szeretne létrehozni. Az alapítvány céljai:
  • levegőtisztaság-védelmi eszközök, műszerek beszerzésének támogatása
  • levegőtisztaság-védelmi kiadványok, ismertetők, brosúrák megjelentetésének támogatása
  • környezetvédelmi szakemberképzés támogatása."[3]
• 1992:Távközlés — közlekedés helyett

Az Egyesült Államokban felmérés készült arról, hogy a távközlés (számítógép, telefax és telefon) mennyiben járulhat hozzá az ország túlterhelt városi és elővárosi közlekedésének tehermentesítéséhez, a járművek karbantartási költségeinek csökkentéséhez és a környezetvédelemhez. A szerzők szerint ha a 10—20 százalékát azoknak az üzleti megbeszéléseknek, amelyek a felek fizikai együttlétét kívánnák meg, távközlés útján bonyolítanák le, megtakaríthatnának évi 13 milliárd liter benzint és nagy mennyiségű más energiafajtát, 3,1 milliárd munkaórát, a közlekedési eszközök kibocsátotta gáz alakú szennyezők tömege legalább 1,8 millió tonnával lenne kevesebb, és mindezek eredményeképpen nőne a termelékenység, a megtakarított dollárok összege pedig akár évi 23 milliárdra rúgna. A tanulmány külön kiemeli, hogy a távközlési eszközök használatának nagy haszonélvezői lehetnének azok az ingázók, akik a munkájukat otthon is el tudják látni. [4]

• 2000:"Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság."[5]
• 2002: "Előre látó gondolkodók régóta figyelmeztetnek bennünket: pl.Malthus angol lelkész már a XIX.századelején arra a következtetésre jutott, hogy az emberiség létszáma mértani haladvány szerint növekszik, míg az anyagi javak termelése számtani haladvány szerint halad, ezért az emberiség elnyomorodása elkerülhetetlen. A XX. század második felében tudós körökben egyre többen foglalkoztak "a növekedés korlátaival", aminek egyik ereménye, hogy U Thant ENSZ-főtitkár 1969-ben megdöbbentő bejelentést tett: "Ha ajelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a bolygónkon."... Környezetvédő körök az IUCN égisze alatt megfogalmazták "A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmányát", amely először öntötte formába a környezetvédelem világetikáját, első helyen kiemelve, hogy "az élet bármely formája tiszteletre méltó és védelemre érdemes". Nemzetközi egyezményekben szokatlan részletességgel szabélyozza a részes államok és az állampolgárok jogait és kötelességeit, az együttműködés szabályait, az egyes környezeti elemekkel és a környezeti ártalmakkal (ideértve a határokon túlterjedő környezeti hatásokat is) kapcsolatos feladatokat. Megalkotta a globalizáció okozta környezeti problémákkal kapcsolatos szabályokat, a fejlődéshez, a tanuláshoz, az egészséges életkörülményekhez való jogok biztosításának keretszabályait, a szegénység felszámolásával és a szükséges források biztosításával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a fentiekhez a felelősségi elveket.A nemzetközi gazdasági körök kevésbé voltak lelkesek a Riói Konferencia eredményeitől. Ők is megalkották a maguk egyezségokmányát, melynek fő feladata, hogy kiküszöbölje a világgazdaság folyamatos növekedése elé a környezetvédők és más közügyekben tevékenykedő csoportok által gördített akadályokat. Mindenek előtt a tőke és a javak szabad áramlását kívánják biztosítani, valamint a természeti erőforrások korlátlan kiaknázásának lehetőségét... Kofi Annan, az ENSZ főtitkára azt mondta a Johannesburgi Csúcs előtt: " Környezet kontra fejlődés - ellenkezőleg, mint ahogy a közvélemény hiszi, össze tudjuk hangolni e két dolgot". Programját a WEHAB angol mozaikszóban foglalta össze, és az alábbi eredmények sikerében bízott:W, mint water, azaz víz: egymilliárd embernek nincs tiszta ivóvize, kétmilliárd ember higiéés körülményei tarthatatlanok, ezt belátható időn belül a felére kell csökkenteni. E, mint energy, azaz energia: több mint egymilliárd embr számára kell modern energiaszolgáltatást biztosítani, segíteni a megújuló energiaforrások használatát, csökkenteni a túlfogyasztást. H, mint health, azaz egészség: napirendre venni a mérgező és veszélyes anyagok kérdését, csökkenteni a légszennyezést, leszorítani a malária és más, nagy tömegeket érintő betegségek hatását. A, mint agriculture, azaz mezőgazdaság: megállítani és visszafordítani a talajpusztulást, ami jelenleg a világ termőterületének kétharmadát érinti. B, mint biodiversity, vagyis az élővilág változatossága: visszafordítani a trópusi esőerdők és mangroveerdők pusztítását, a korallzátonyok 70%-a veszélyeztetett, megtizedelni a világ halászatát... Késlekedésre nincs ok. Mindent meg kell tenni, amit csak lehet, és a fenntarthatóság irányába hat. Achim Steiner, az IUCN főtitkára szavaival: " Számos faj, élőhely és közösség számára már így is késő. A környezetvédelem nem végzet és a borúlátás hangja, hanem a társadalmi változások forrása, ami segít a jó megoldások kiválasztásában, miközben megértjük a fenntarthatóság árát. A csúcstalálkozó lehetséges sikertelensége nem jelenti majd a világ végét, csak megnöveli a nem fenntartható fejlődésért fizetendő borzalmas árat." Kérdés, mennyire tanulékony az emberiség. A jelek szerint még mindig nem eléggé."[6]
• 2002: "A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy "az idő érik, zajtalanul és félelmesen". Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb."[7]
• 2004:"A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[8]"
• 2004:"A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti."[9]
• 2005:"Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse. Ennek tényszerű bizonyítékairól számos szakirodalom tudósít, számol be, de napjainkban már régiesnek hat, ha valamire azt mondják, hogy szakirodalom. Korunk interneten felnőtt gyermekei azt hiszik, hogy ami a világhálón nem található meg, az nincs is, s ami mégis megjelenik a képernyőn, az valami névtelen eredetű szentírás. A vibráló betűk olvasója nehezen tudja eldönteni, vagy nem is akarja tudni, hogy kitől, milyen forrásból származnak a hírek."[10]"
• 2005:"Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága.

A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[11] "

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus
  • csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)
  • Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése
  • Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét
  • Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget
  • 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult
• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus
  • Jövőkutatás
  • Liebig-féle minimum-elv
  • Kockázat
  • Következtető alrendszer
• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus
  • környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.
  • túlnépesedés
  • éghajlatváltozás
  • ózonpajzs elvékonyodása
  • őserdők kiírtása
  • savas esők
  • globális felmelegedés: üvegházhatás
  • bányászat okozta természeti károk
  • a környezet nem tudatos tönkretétele

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 2005:A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.
• 2005:A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új "kívánságokkal" újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.

Definíciós modul

• A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik "élhető" világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.

Tesztkérdések modul

• Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)
• Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)
• Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)
• Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)
• A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése -

Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége[12]

• Varga Attila - A biológiatanítása - A biológiatanítás lehetőségei a fenntarthatóság pedagógiájában[13]
• Biomassza – energia a mezőgazdaságból[14]
• EU-Georgikon[15]
• Környezetünk magazin - Környezeti nevelés[16]
• Híradó - Panoráma[17]
• Szalay István - Bognár Ferenc :Agrár környezetvédelem - Baromfitenyésztés és környezet[18]