„Ellátási lánc menedzsment” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Ontológiai modul) |
(→Történeti modul) |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
− | * ... | + | * A vállalatok versenyképességét az 1980-as években még az határozta meg, hogy ki milyen minőségű árúval tudott megjelenni a piacon. Az 1990-es évekre jól megfigyelhető átalakulás ment végbe a termék- és szolgáltatás piacon egyaránt. A piac telítődött, a minőség és a vevőkiszolgálás „képesítő kritériummá” vált (azaz olyan versenyelőnnyé, amely a piacra lépés vagy a versenybe maradás feltételét jelentheti). A tömegtermelés helyett egyre inkább a személyre szabott termelés, az egyedi fogyasztói igények kielégítése került előtérbe. Ennek hatására a szervezetek és a folyamatok rugalmasságára, a folyamatok irányítására helyeződött a hangsúly. |
+ | * A vállalatok továbbra is önálló egységek maradnak, ám ellátási láncokba szerveződnek. Manapság egyre szorosabb kapcsolatok alakulnak ki az ellátási láncokon belül (stratégiai partnerkapcsolat, vertikális integráció). A „hagyományos” egydimenziós ellátási lánccal szemben a jövő ellátási lánca egy szerteágazó kapcsolati háló. | ||
+ | |||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
* '''Az ellátási menedzsment napjainkban az alábbi részekből tevődik össze:''' | * '''Az ellátási menedzsment napjainkban az alábbi részekből tevődik össze:''' |
A lap 2005. november 18., 14:59-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- A vállalatok versenyképességét az 1980-as években még az határozta meg, hogy ki milyen minőségű árúval tudott megjelenni a piacon. Az 1990-es évekre jól megfigyelhető átalakulás ment végbe a termék- és szolgáltatás piacon egyaránt. A piac telítődött, a minőség és a vevőkiszolgálás „képesítő kritériummá” vált (azaz olyan versenyelőnnyé, amely a piacra lépés vagy a versenybe maradás feltételét jelentheti). A tömegtermelés helyett egyre inkább a személyre szabott termelés, az egyedi fogyasztói igények kielégítése került előtérbe. Ennek hatására a szervezetek és a folyamatok rugalmasságára, a folyamatok irányítására helyeződött a hangsúly.
- A vállalatok továbbra is önálló egységek maradnak, ám ellátási láncokba szerveződnek. Manapság egyre szorosabb kapcsolatok alakulnak ki az ellátási láncokon belül (stratégiai partnerkapcsolat, vertikális integráció). A „hagyományos” egydimenziós ellátási lánccal szemben a jövő ellátási lánca egy szerteágazó kapcsolati háló.
Ontológiai modul
- Az ellátási menedzsment napjainkban az alábbi részekből tevődik össze:
- A vállalati gazdálkodás alapfogalmai
- Szükségletek és az ellátás tervezése
- Beszállítói piacok elemzése
- Beszállítói stratégia kialakítása
- Beszállítók értékelése és elemzése
- Ajánlatok beszerzése és értékelése
- Tárgyalástechnika
- Jogi háttér
- A beszállítói szerződések menedzsmentje
- Nemzetközi logisztika
- Készletgazdálkodás
- Teljesítménymérés
- Környezettudatos beszerzés
- Csoportos beszerzés
- E-beszerzés
- Ellátási lánc
- Újabban a logisztika szó helyett az ellátási lánc kifejezést is használják. A logisztikai folyamat magában foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt - a beszerzéstől a termelés ellátásán, a raktározáson, áruelosztáson át - egészen az értékesítésig.
- Az ellátási láncban egymástól eltérő áramlások, az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munka-erőáramlás történik. Ezek összhangja meghatározó jellegű.
- Az ellátási lánc (szupply chain) szerepe az IT technológia rohamos fejlődése, az elektronikus kereskedelem térhódítása következtében jelentősen meg növekedett.
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- Az ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management - SCM) a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Alapvető különbség azonban a logisztika és az SCM között, hogy míg a logisztika gyakorlatilag csak a vállalaton belüli folyamatokra koncentrál, addig az SCM kitágítja a logisztika határait, és már a vállalaton kívüli kapcsolatokra, folyamatokra és azok működtetésére is ugyanakkora figyelmet fordít. Az SCM-en belüli egyes folyamatokkal kapcsolatos döntéseknél az egész SCM-re gyakorolt hatást vizsgáljuk és az alapján optimalizálunk a kis részterületen is (pl. egy részterület működtetése esetleg más megoldással magasabb költséggel jár, de a gyártástól vevőig húzódó lánc egészében ez a megoldás hatékonyabb, a részterületen jelentkező többletköltségnél nagyobb megtakarítást jelent, ezért ezt választjuk). Bizonyos esetekben összefolynak a határok a saját vállalat logisztikai folyamatai, ill. a beszállító és/vagy vevő logisztikai folyamatai között. Erre tág lehetőségeket biztosít az informatikai háttér fejlődése (pl. az EDI, ill. egyéb internetes technológiák).
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- Szegedi Zoltán - Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó 2003
- A vállalati stratégia hatása az ellátási lánc menedzsment eszközeire / Demeter Krisztina, Gelei Andrea, Jenei István. - Bp. : BKÁE Vállalatgazd. Tansz., 2004.