„Tudásbázis” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 18., 22:30-kori változata

Történeti modul

• 1994: "A tudásbázis nagyrészt a szakértői ismeretet (egy adott szakterületre vonatkoző tudást, tapasztalatot), továbbá a konkrét alkalmazási szituációt jellemző tényadatokat, illetve a következtetési folyamat közbeeső- és végeredményeit találjuk. A tudásbázis építésénél felhasználható tudásábrázolási módszereknek számos változata létezik, de leginkább elterjedtek a szabály alapú rendszerek, amelyek az ismeretet szabályok formájában ábrázolják."[1]
• 1995: "A tudásbázis a „szakértői rendszer hosszú távú memóriája”, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol: - tényeket, amelyek bizonyos szituációkat írnak le, - és heurisztikákat, amelyek olyan szabályok, módszerek, amelyek a probléma megoldásánál közvetlenül használhatók."[2]
• 1996: "A tudásbázis a szakértői rendszer , azaz olyan mesterséges technológián alapuló szoftverkészlet, specializált, komplex programcsomag része, amelyet jól körülhatárolt, viszonylag szűk szakterület ismeretanyaga alkot (adatok, tények, szabályok, összefüggések, általános és különleges esetek stb.), s amely a felhasználó által szolgáltatott adatok alapján képes viszonylag bonyolult problémákat megoldani, döntéseket hozni, tanácsot adni, válaszolni a felhasználó kérdéseire. Ismeretalapjukat az esetek többségében a szabályalapú leírások képezik."[3]
• 2005: "A tudásbázis a szakértői rendszer magja, amelyet a rendszer kialakítása során összegyűjtöttek és beépítettek. Kialakításkor a legmagasabb szintű szakértelmet használják. A rendszer újabb ismeretek hozzáadásával fejleszthető, viszont a kulcsemberek távozásával a tudás megmarad,így a gép az új munkatársak kiképzésén is segíthet."[4]
• 2005: "A tárgyköri tudás elkülönített gyűjteményét tudásbázisnak nevezzük, mely a következtető rendszerrel együtt alkotja a szakértői rendszert. A tudásbázisban megkülönböztetünk tényekre vonatkozó konkrét ismereteket és szabályokat, amelyek a tényekkel kombinálva a döntések alapjául szolgálnak."[5]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • tények
    • állítások
    • argumentumok
    • logikai értékek
  • szabályok/keretek

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • következtető alrendszer
  • magyarázó alrendszer
  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A tudásbázis ismeretanyagának folyamatos frissítése, bővítése szükséges ahoz, hogy egy szakértői rendszer hatékonyan tudjon működni.

Tesztkérdések modul

• Mi a különbség a hagyományos programcsomagok és a szakértői rendszerek között? (A hagyományos programcsomag adatot kezel, algoritmust alkalmaz, ismétlődő eljárásokon halad keresztül, nagy adatbázisokra épül. Ezzel szemben a szakértői rendszer tudást kezel, heurisztikát vagy szabályokat alkalmaz, következtetett eljárásokon halad keresztül, tudásbázisokra épül.)

• Mi tette lehetővé a szakértői rendszerek fejlődésének felgyorsulását? (A szakértői rendszerek fejlődése azután vált gyorssá, miután létrehozták a rendszerek burkait (shells), olyan fejlesztői környezetet, melyekben a konkrét tudásbázis és következtető 'gép' létrehozása leegyszerűsödött.)

• Lehetséges-e az, hogy ugyanazon következtető géppel különböző tudásbázisokat is fel lehet dolgozni? (Amíg a tudásbázis tartalma kifejezetten szűk szakterületre vonatkozik, addig a következtető gép a mesterséges gondolkozás általános szabályait követi. Így a feltett kérdésre a válasz igen, azaz lehetséges kölönböző tudásbázisokat ugyanazzal a következtető géppel feldolgozni.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Borgulya István: Szakértői Rendszerek, Technikák és Alkalmazások [6]
• dr. Kovács Gábor: Gazdasági Informatika Mezőgazdasági Alkalmazásokkal [7]
• Bátri Dénes []