„Információs többletérték” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Definíciós modul)
(Történeti modul)
2. sor: 2. sor:
 
__TOC__
 
__TOC__
 
== Történeti modul ==
 
== Történeti modul ==
* Az információtudomány hosszú "keresgélés" után napjainkra végre gyakorlatiasan körülhatárolta, s ily módon el is fogadtatta vizsgálódásának tárgyát: az információs többletérték mibenlétét, előállításának folyamatát. Mint azt számos eddigi felmérés tanúsította a gazdálkodó szervezetek eredményessége és az informatikai jellegű invesztíciók között pozitív korreláció semmiképpen sem igazolható vissza. Sőt néhány esetben szinte ennek ellenkezője látszik bebizonyosodni. Ez a jelenség az információtechnológia termelékenységi paradoxonaként került be a szakmai köztudatba. Ez a tény irritáló - mondja Rauch, hiszen az informáltság és a hatékonyság közötti kényszerű, elemi összefüggés cáfolataként fogható fel. A mai tapasztalat tehát arra mutat rá, hogy a vélhetően gyorsabban és helyesebben informált döntéshozó semmivel sem eredményesebb, mint a hatékonyságnövelés eszközének tartott információtechnológiát kevésbé hasznosító versenytársa. Természetesen a szakma hiszi, hogy a fent említett paradoxon arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy az információtechnológiára költött befektetések többnyire helytelen módon akarják segíteni a gazdálkodást. De a kérdés továbbra is nyitott: Ha nem így, akkor hogyan kell az információtechnológia nyújtotta lehetőségekkel helyesebben élni? Az agrárinformatika felhasználó-orientált koncepciójának szempontjából az utóbb megfogalmazott kérdés alapveto fontossággal bír. Hiszen mindaddig, míg egyértelműen nem igazolható vissza, hogy a "helyesen" alkalmazott információtechnológia valóban többletérték előállítására képes, addig nincs értelme az intuícióval szemben, illetőleg ennek kiegészítéseként úgy nevezett módszeres, számítógéppel támogatott technikák alkalmazását bármely döntéshozón számon kérni. E technikák ugyanis egyértelműen az információtechnológia fogalomkörébe sorolhatók
+
* Az informatikai/számítástechnikai jellegű (számvitelileg relatíve jól leolvasható) költségekkel (pl.: hardver, szoftver, licencek) szemben nem jelentkezik a vállalatoknál egyértelmű hatékonyságnövekedés az üzleti folyamatokban.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20320]
  
* Az információs többletérték megjelenésében elsősorban az a döntő, hogy a felhasználó a források széles körét integráló rendszer használatával kisebb ráfordítással (idő és pénz) jusson hozzá a számára szükséges információkhoz, mint ezt megelőzően. Emellett többlet haszonhoz juthat a felhasználó oly módon is, hogy sokkal szélesebb körben tájékozódhat, így a számára legkedvezőbb lehetőségekkel élhet pl. az erőforrás beszerzés, pályázati lehetőségek terén.  
+
*A téma gyakorlati hasznosságát az az információs többletérték jelenti, amely ideális döntéshozói magatartás esetén (önkontroll és módszeres prognosztika) növeli a döntéshozó és munkatársainak informáltságát és ezzel a vállalkozás - valamint tágabb értelemben a piac - gazdasági fejlődésére nézve pozitív hatást gyakorolhat - nemcsak az újraelosztás (tőzsde), hanem valós hatékonyság-növekedés révén is (természeti kockázatok kivédése).[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20322]
  
*A téma gyakorlati hasznosságát az az információs többletérték jelenti, amely ideális döntéshozói magatartás esetén (önkontroll és módszeres prognosztika) növeli a döntéshozó és munkatársainak informáltságát és ezzel a vállalkozás - valamint tágabb értelemben a piac - gazdasági fejlődésére nézve pozitív hatást gyakorolhat - nemcsak az újraelosztás (tőzsde), hanem valós hatékonyság-növekedés révén is (természeti kockázatok kivédése).
+
*Információs többletértékről akkor érdemes beszélni egy tartalommenedzsment projekt esetében, ha a felkínált tartalom strukturálása révén többlethasznosság alakul ki. Ezen hasznosság alapvetően az adott esetben (döntési helyzetben, keresés kapcsán) elvárt/szükséges találatok fellelésének gyorsaságában (időmegtakarítás), teljes körűségében (tartalmi/mennyiségi biztonság), hitelességében (tartalmi/minőségi biztonság) ölt testet.
 +
http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20321]
  
 
*....
 
*....
...
 
  
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==

A lap 2005. november 16., 18:23-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

  • Az informatikai/számítástechnikai jellegű (számvitelileg relatíve jól leolvasható) költségekkel (pl.: hardver, szoftver, licencek) szemben nem jelentkezik a vállalatoknál egyértelmű hatékonyságnövekedés az üzleti folyamatokban.[1]
  • A téma gyakorlati hasznosságát az az információs többletérték jelenti, amely ideális döntéshozói magatartás esetén (önkontroll és módszeres prognosztika) növeli a döntéshozó és munkatársainak informáltságát és ezzel a vállalkozás - valamint tágabb értelemben a piac - gazdasági fejlődésére nézve pozitív hatást gyakorolhat - nemcsak az újraelosztás (tőzsde), hanem valós hatékonyság-növekedés révén is (természeti kockázatok kivédése).[2]
  • Információs többletértékről akkor érdemes beszélni egy tartalommenedzsment projekt esetében, ha a felkínált tartalom strukturálása révén többlethasznosság alakul ki. Ezen hasznosság alapvetően az adott esetben (döntési helyzetben, keresés kapcsán) elvárt/szükséges találatok fellelésének gyorsaságában (időmegtakarítás), teljes körűségében (tartalmi/mennyiségi biztonság), hitelességében (tartalmi/minőségi biztonság) ölt testet.

http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20321]

  • ....

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

    • EAF: Elektronikus adatfeldolgozó rendszer
    • VIR: Vállalatirányítási információs rendszer
    • DIR: Döntéstámogató rendszer
    • SZR: Szakértői rendszer
    • ...

"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

    • MIS: magyarul MIR: menedzsment információs rendszerek
    • Helytelen reklámkampány
    • Veblen-hatás (Sznob-hatás)
    • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • Az információs többletérték fogalma ugy alakult ki, hogy mai napjainkban már az adatok száma intenzíven nővekedett és a vállalatok melyeknek ezeket fel kell dolgozni, rendszerezni és tárolni, már szakember tudása nélkül nem képesek végrehajtani. Oka ennek hogy egy vezető beosztású ember nem képes a termelést és a vállalatot vezetni ezzel együtt a folyamatos információ áradatot figyelni és felügyelni. A vállalatok számár létfontosságú tény hogy megfelelő információkat gyűjtsenek mivel csak a megfelelő információ hozhat hasznot. Az információ korunkban egyik meghatározó tényező lett mindennapi életünk mellett, a napjaink egyik legfontosabb erőforrásává válik! És hozzá kell tenni, hogy az adott információs rendszereket úgy kell létrehozni, hogy adott feltételek és információs többletérték hatékony működése mellett, a lehető legkisebb költséggel járjanak a vállalat számára. Tehát a lehető legkisebb költséggel, a lehető legnagyobb eredményt lehessen elérni.
  • Az információtudomány hosszú "keresgélés" után napjainkra végre gyakorlatiasan körülhatárolta, s ily módon el is fogadtatta vizsgálódásának tárgyát: az információs többletérték mibenlétét, előállításának folyamatát. Mint azt számos eddigi felmérés tanúsította a gazdálkodó szervezetek eredményessége és az informatikai jellegű invesztíciók között pozitív korreláció semmiképpen sem igazolható vissza. Sőt néhány esetben szinte ennek ellenkezője látszik bebizonyosodni. Ez a jelenség az információtechnológia termelékenységi paradoxonaként került be a szakmai köztudatba. Ez a tény irritáló - mondja Rauch, hiszen az informáltság és a hatékonyság közötti kényszerű, elemi összefüggés cáfolataként fogható fel. A mai tapasztalat tehát arra mutat rá, hogy a vélhetően gyorsabban és helyesebben informált döntéshozó semmivel sem eredményesebb, mint a hatékonyságnövelés eszközének tartott információtechnológiát kevésbé hasznosító versenytársa. Természetesen a szakma hiszi, hogy a fent említett paradoxon arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy az információtechnológiára költött befektetések többnyire helytelen módon akarják segíteni a gazdálkodást. De a kérdés továbbra is nyitott: Ha nem így, akkor hogyan kell az információtechnológia nyújtotta lehetőségekkel helyesebben élni? Az agrárinformatika felhasználó-orientált koncepciójának szempontjából az utóbb megfogalmazott kérdés alapveto fontossággal bír. Hiszen mindaddig, míg egyértelműen nem igazolható vissza, hogy a "helyesen" alkalmazott információtechnológia valóban többletérték előállítására képes, addig nincs értelme az intuícióval szemben, illetőleg ennek kiegészítéseként úgy nevezett módszeres, számítógéppel támogatott technikák alkalmazását bármely döntéshozón számon kérni. E technikák ugyanis egyértelműen az információtechnológia fogalomkörébe sorolhatók

Tesztkérdések modul

  • Az információs többletérték egy adatbázis kezelő rendszer.

(Hamis, mert ez egy fogalom amely azt mutatja hogy bizonyos információk gazdasági szempontból nagyobb hasznot hoznak a vállalatnak)

  • Segít-e ez a "rendszer" eligazodni az infoglut(információs áradat)-ban való tájékozódást.

(Igen, hisz ez a lényege hogy gyorsabban, könnyebben és gazdasági szempontból hasznosan tájékozódjunk.)

  • Ez a rendszer a '80-as évek egyik legjelentősebben segítette az információs feldolgozást.

(Hamis, hisz napjaink egyik legjelentősebb információs feldolgozási rendszere.)

Ajánlott irodalmak modulja

  • GTK Gazdasági informatikai jegyzet [3]
  • GTK tanulmány: WAM [4]
  • Magyar Informatikusok II. Világtalálkozójának tanulmánya :HOM-E/O-MINING és online tudástranszfer [5]
  • GTK Gazdasági informatikai jegyzet[6]
  • Gazdasági Informatikai fogalom gyüjtemény [7]