|
|
34. sor: |
34. sor: |
| * ... | | * ... |
| == Definíciós modul == | | == Definíciós modul == |
− | * Az információs többletérték fogalma úgy alakult ki, hogy napjainkban már az adatok száma intenzíven növekedett és a vállalatok melyeknek ezeket fel kell dolgozni, rendszerezni és tárolni, már szakember tudása nélkül nem képesek végrehajtani. Oka ennek hogy egy vezető beosztású ember nem képes a termelést és a vállalatot vezetni ezzel együtt a folyamatos információ áradatot figyelni és felügyelni. A vállalatok számára létfontosságú tény hogy megfelelő információkat gyűjtsenek mivel csak a megfelelő információ hozhat hasznot. Az információ korunkban egyik meghatározó tényező lett mindennapi életünk mellett, a napjaink egyik legfontosabb erőforrásává válik! És hozzá kell tenni, hogy az adott információs rendszereket úgy kell létrehozni, hogy adott feltételek és információs többletérték hatékony működése mellett, a lehető legkisebb költséggel járjanak a vállalat számára. Tehát a lehető legkisebb költséggel, a lehető legnagyobb eredményt lehessen elérni. | + | * |
− | | |
− | *Az információtudomány hosszú "keresgélés" után napjainkra végre gyakorlatiasan körülhatárolta, s ily módon el is fogadtatta vizsgálódásának tárgyát: az információs többletérték mibenlétét, előállításának folyamatát. Mint azt számos eddigi felmérés tanúsította a gazdálkodó szervezetek eredményessége és az informatikai jellegű invesztíciók között pozitív korreláció semmiképpen sem igazolható vissza. Sőt néhány esetben szinte ennek ellenkezője látszik bebizonyosodni. Ez a jelenség az információtechnológia termelékenységi paradoxonaként került be a szakmai köztudatba. Ez a tény irritáló - mondja Rauch, hiszen az informáltság és a hatékonyság közötti kényszerű, elemi összefüggés cáfolataként fogható fel. A mai tapasztalat tehát arra mutat rá, hogy a vélhetően gyorsabban és helyesebben informált döntéshozó semmivel sem eredményesebb, mint a hatékonyságnövelés eszközének tartott információtechnológiát kevésbé hasznosító versenytársa. Természetesen a szakma hiszi, hogy a fent említett paradoxon arra az egyszerű tényre vezethető vissza, hogy az információtechnológiára költött befektetések többnyire helytelen módon akarják segíteni a gazdálkodást. De a kérdés továbbra is nyitott: Ha nem így, akkor hogyan kell az információtechnológia nyújtotta lehetőségekkel helyesebben élni? Az agrárinformatika felhasználó-orientált koncepciójának szempontjából az utóbb megfogalmazott kérdés alapveto fontossággal bír. Hiszen mindaddig, míg egyértelműen nem igazolható vissza, hogy a "helyesen" alkalmazott információtechnológia valóban többletérték előállítására képes, addig nincs értelme az intuícióval szemben, illetőleg ennek kiegészítéseként úgy nevezett módszeres, számítógéppel támogatott technikák alkalmazását bármely döntéshozón számon kérni. E technikák ugyanis egyértelműen az információtechnológia fogalomkörébe sorolhatók
| |
| | | |
| == Tesztkérdések modul == | | == Tesztkérdések modul == |
A lap 2005. december 11., 20:12-kori változata
Angol megnevezés: ...
Történeti modul
- Az informatikai/számítástechnikai jellegű (számvitelileg relatíve jól leolvasható) költségekkel (pl.: hardver, szoftver, licencek) szemben nem jelentkezik a vállalatoknál egyértelmű hatékonyságnövekedés az üzleti folyamatokban.[1]
- A téma gyakorlati hasznosságát az az információs többletérték jelenti, amely ideális döntéshozói magatartás esetén (önkontroll és módszeres prognosztika) növeli a döntéshozó és munkatársainak informáltságát és ezzel a vállalkozás - valamint tágabb értelemben a piac - gazdasági fejlődésére nézve pozitív hatást gyakorolhat - nemcsak az újraelosztás (tőzsde), hanem valós hatékonyság-növekedés révén is (természeti kockázatok kivédése).[2]
- Információs többletértékről akkor érdemes beszélni egy tartalommenedzsment projekt esetében, ha a felkínált tartalom strukturálása révén többlethasznosság alakul ki. Ezen hasznosság alapvetően az adott esetben (döntési helyzetben, keresés kapcsán) elvárt/szükséges találatok fellelésének gyorsaságában (időmegtakarítás), teljes körűségében (tartalmi/mennyiségi biztonság), hitelességében (tartalmi/minőségi biztonság) ölt testet. [3]
Ontológiai modul
"ez egy" kapcsolattípus:
- EAF: Elektronikus adatfeldolgozó rendszer
- VIR: Vállalatirányítási információs rendszer
- DIR: Döntéstámogató rendszer
- SZR: Szakértői rendszer
- ...
"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- MIS: magyarul MIR: menedzsment információs rendszerek
- Helytelen reklámkampány
- Veblen-hatás (Sznob-hatás)
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
Definíciós modul
Tesztkérdések modul
- Az információs többletérték egy adatbázis kezelő rendszer.
(Hamis, mert ez egy fogalom amely azt mutatja hogy bizonyos információk gazdasági szempontból nagyobb hasznot hoznak a vállalatnak)
- Segít-e ez a "rendszer" eligazodni az infoglut(információs áradat)-ban való tájékozódást.
(Igen, hisz ez a lényege hogy gyorsabban, könnyebben és gazdasági szempontból hasznosan tájékozódjunk.)
- Ez a rendszer a '80-as évek egyik legjelentősebben segítette az információs feldolgozást.
(Hamis, hisz napjaink egyik legjelentősebb információs feldolgozási rendszere.)
Ajánlott irodalmak modulja
- GTK Gazdasági informatikai jegyzet [4]
- GTK tanulmány: WAM [5]
- Magyar Informatikusok II. Világtalálkozójának tanulmánya :HOM-E/O-MINING és online tudástranszfer [6]
- GTK Gazdasági informatikai jegyzet[7]
- Gazdasági Informatikai fogalom gyűjtemény [8]