„Kilépés” változatai közötti eltérés
Szam (vitalap | szerkesztései) (→A feladat által érintett célcsoportok) |
Szam (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | Az eddig egy viszonylag szubjektív megítélés alapján történő változtatások bevezetése helyett egy újítási, megtartási programban alátámasztott objektivítás dominálhat. | ||
| + | |||
=A válaszokat befolyásoló tényezők= | =A válaszokat befolyásoló tényezők= | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A lap 2008. január 23., 11:54-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Munkatársak kilépési veszélyeztetettsége. Egy multinacionális termelő vállalat felmondott dolgozói adatainak elemzése, mely segíti a HR osztály munkáját.
A feladat előtörténete
A magas kilépési ráta miatt a vállalatnál több ízben készítettek elégedettségi felméréseket, és bevezették a kilépési interjú alkalmazását is. Így kialakult egy álatlános kép arról, hogy melyek azok a területek ahol legnagyobb a fluktuáció, illetve hogy mit tehet a szervezet alkalmazottai elégedettségi, elkötelezettségi szintjének növelése érdekében. Számos intézkedést vezettek be: emelték a béreket, bevezették a lakhatási támogatást, több tréningre küldték el az alkalmazottakat, de a kilépettek száma nem csökkent az elvárt mértékben.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A felhasznált elégedettségi kérdőívek egy általános képet rajzoltak a vállalatról. Rávilágítottak az adott szervezet gyengeségeire alkalmazottai meglátásában, csoportokra, melyek különböző területeken kimagaslóan elégedettek vagy jelzésszerűen elégedetlenek valamivel. Azonban arra a kérdésre nem tudtak konkrét választ adni, hogy az adott helyzetben mely munkavállalók azok akik biztosan el fognak menni, bármilyen módosítás bevezetése mellett, és melyek azok akiknek kilépése még megelőzhető. A kilépési interjúk bevezetése részben segített pontosabban feltárni a cégen belüli problémákat, de ettől az ezköztől sem kapott kielégítő választ a cég. A feladat célja megállapítani a munkatársak kilépési kockázatát a már kilépett munkatársak rendelkezésre álló adatainak elemzése segítségével.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatban szereplő nevek és adatok fiktívek. A pontozás véletleszerű. A feladat megoldása során olyan adatokat gyűjöttem, melyeket valós foglalkoztatás során a munkaadónak tudni kell a munkavállalóról. Ezek a következők: Név Születési idő Lakcím Nem
Az adott pozícióhoz szükséges további adatok: Végzettség Bér Túlóraszám
Ezek az információk szükségesek a kilépési kockázat megállapításához, az általam említetett munkavállalók és adataik azonban fiktívek, a képzelet szüleménye.
A feladat által érintett célcsoportok
A kutatás konkrét csoportja egy a magyar piacon kis múlttal rendelkező termelő multinacionális vállalat felmondott emberei. A modell bármely vállalat esetében alkalmazható, mely gondos figyelmet fordít alkalmazottai megtartására. A szükséges információk a munkatársak céghez való belépésekor rögzített adataiból nyerhetők. Véleményem szerint a módszer egy szélesebbkörű felhasználásra adhat alapot. Segítségével nemcsak előre tudjuk jelezni a várható felmondásokat, de a cég számára egy optimális rendszer kidolgozására is lehetőségyet nyújt. Meg lehet állapítani, hogy az adott szervezeti kultúrához, felépítéshez, munkastílushoz mely végzettség, életkor, fizetési sáv, tréningmennyiség a megfelelő.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az eddig egy viszonylag szubjektív megítélés alapján történő változtatások bevezetése helyett egy újítási, megtartási programban alátámasztott objektivítás dominálhat.
