A lap 2009. október 10., 16:20-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy hipermarket pénztársorán megfelelő számú nyitva tartott kasszák számának tervezése, hatékony beosztás készítésének támogatása.

A feladat előtörténete

Az eddigi tapasztalatok alapján, azt elmúlt heti adatok átlagának számításával valósult meg a tárgyheti/tárgyhavi kasszaszámok tervezése.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• Hogyan tervezzünk megfelelő kasszaszámokat a várható forgalomra?

• Megfelelő számú nyitott kasszával elkerülhetjük, hogy sorok álljanak, ami jelentősen csökkenti a vásárlói elégedettséget.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

• Előző évi forgalmi, és nyitott kasszák adatainak feldolgozása.

• Vásárlószámot befolyásoló tényezők számbavétele:
  • akciók
    • időjárási szélsőségek
      • fizetések időpontjai

A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)

Hipermarketek, nagyobb kereskedelmi egységek vevőszolgálati, ügyfélszolgálati vezetői, akik a pénztárosok beosztásával foglalkoznak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.
• Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48
• Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat.
• A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Kiindulási mátrix

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Cellákra történő hivatkozás
• Az eredmények értékelése alapján az első öt sorozat szerkesztője hajlamosabb a szélsőségekre, vagyis vásárolt jól eladható sorozatokat, melyek hasznot hoztak a társaságnak, de volt olyan döntése is melynél ráfizetett a cég. A második öt sorozat szerkesztője viszont nem lépte át azt a bizonyos határvonalat, tehát hosszú távon az ő munkája bizonyul kielégítőnek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Az eredményszámok mit jelentenek
• A management számára objektív képet ad az elemzés a két szerkesztőről és eredményességükről. Mivel Szerkesztő1-nél megfigyelhető a jó/rossz döntések közötti ingadozás, a HR osztály javasolhatna továbbképzést a munkavállaló számára, a management pedig dönthetne arról hogy a rossz döntés során keletkezet kár miatt érdemes-e megválni a munkavállalótól.
• A management számara a vizsgálat egy átfogó képet nyújt a sorozatok reális értékéről,piaci áráról így a tv csatorna realizálhatja a sorozatokért kifizetett kiadásait ebből kifolyólag a tv csatorna hatékonyabban illetve nagyobb nyereséggel tud működni.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet