„Playometria” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Szerkesztette)
(→‎Történeti modul)
6. sor: 6. sor:
 
[[Kép:Frisch.jpg]]
 
[[Kép:Frisch.jpg]]
 
* '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id.php3.htm Ragnar Frisch életrajza]
 
* '''1969:''' Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id.php3.htm Ragnar Frisch életrajza]
−
* '''Joker:'''
+
* '''2000''':''A JOKER-módszer:''
−
** '''1994:''' ''(számtech)'' Tetszőleges karakterek helyettesítésére alkalmas szimbólum a DOS operációs rendszerben. ''pl.'' a ''dir *.txt'' utasítás hatására az aktuális alkönyvtárban lévő valamennyi .txt kiterjesztésű file kilistázódik a képernyőre. A csillag tehát több ismeretlen karaktert helyettesíthet. A ''dir me?er.txt'' utasítás hatására ezzel szemben csak azok a file-ok listázódnak ki, amelyeknek a nevében szereplő karakterek, a kérdőjelet tartalmazó pozíciótól eltekintve, megegyeznek a megadott file-név karakterekkel. ''pl.'' meyer.txt, meter.txt stb. [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id2.php3.htm]
+
 
−
** '''1998:''' ''(számtech)'' Joker karakter. Tetszőleges karakterek, karaktersorozatok helyettesítésére alkalmas szimbólum. A DOS-ban két ilyen joker karakter van: ?-lel egy karaktert, *-gal egy tetszőleges karaktersorozatot lehet helyettesíteni. a DOS csak a névben, az első csillagig vizsgálja az egyezést, a csillag után írt karaktereket már nem. UNIX operációs rendszerben a burok kezeli a joker karaktereket, amely pontos illesztést végez, tehát a csillag után írt karaktereknek is egyezniük kell. [http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id3.php3.htm]
+
A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha
 +
bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig
 +
ugyanazt a (> 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív
 +
számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.
 +
 
 +
(Ha az arányszám > 1, akkor nagyításról, ha < 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról
 +
beszélünk.)
 +
 
 +
Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság
 +
jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői
 +
 
 +
– az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn)
 +
– a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn)
 +
 
 +
akkor az A és B objektumok hasonlóságát a  
 +
 
 +
                                                                      (10)
 +
[[Kép:Example.jpg]]
 +
 +
 
 +
hasonlósági függvény írja le.
 +
 
 +
 
 +
Ahol                          > 0 valós számok és 
 +
 
 +
 
 +
A  (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy                        ,
 +
valamint  (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.
 +
 
 +
A szerzők a
 +
 
 +
                                                      (11)
 +
 
 +
 
 +
választással éltek, ahol
 +
 
 +
 +
A levezetést mellőzve, ha                      , akkor
 +
 
 +
 
 +
 
 +
                                                      (12)
 +
 
 +
 
 +
 +
Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum)
 +
hasonlósága.
 +
 
 +
 
 +
 
 +
                                                      (13)
 +
 
 +
 
 +
Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.
 +
 
 +
A hasonlóság hasonlósága.
 +
 
 +
                                                                (14)
 +
 
 +
 
 +
Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép
 +
hasonlósága.
 +
 
 +
 
 +
Ha a          kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az
 +
 
 +
kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző –
 +
való nagyfokú rokonság  szembeötlő.
 +
 
 +
Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban
 +
lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem
 +
közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé.
 +
(JOKER kézikönyv, 1990)
 +
 
 +
Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak
 +
elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter
 +
közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.
 +
 
 +
Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és
 +
1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi
 +
csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a  
 +
Jupiter holdat megtalálta.
 +
 
 +
Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs
 +
törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben
 +
is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of
 +
Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.
 +
 
 +
''A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.''
 +
 
 
* '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.
 
* '''2000. október 15.:''' A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a '''playometria (számmisztika)''' negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.
 
[http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id4.php3.htm Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]
 
[http://www.geocities.com/picibarakc/l2003_id4.php3.htm Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.]
 
* '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]
 
* '''2002:'''kapcsolódó OGIL bejegyzés [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20201]
 +
<math>Insert formula here</math>
  
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==

A lap 2005. december 2., 21:22-kori változata

Angol megnevezés: play-o-metrics


Történeti modul

Fájl:Frisch.jpg

  • 1969: Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." Ragnar Frisch életrajza
  • 2000:A JOKER-módszer:

A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig ugyanazt a (> 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.

(Ha az arányszám > 1, akkor nagyításról, ha < 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról beszélünk.)

Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői

– az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn)

akkor az A és B objektumok hasonlóságát a 

                                                                      (10)

Fájl:Example.jpg


hasonlósági függvény írja le.


Ahol > 0 valós számok és


A (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy , valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.

A szerzők a

(11)


választással éltek, ahol


A levezetést mellőzve, ha , akkor


(12)


Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) hasonlósága.


(13)


Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.

A hasonlóság hasonlósága. 

	                                                                (14)


Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép hasonlósága.


Ha a kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az

kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – való nagyfokú rokonság szembeötlő.

Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé. (JOKER kézikönyv, 1990)

Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.

Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a Jupiter holdat megtalálta.

Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.

A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.

  • 2000. október 15.: A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a playometria (számmisztika) negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.

Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.

  • 2002:kapcsolódó OGIL bejegyzés [1]

<math>Insert formula here</math>

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
  • "ad hoc" döntéstámogató rendszer
  • Hasonlóságelemzés
  • Ökonometria
  • "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • Joker
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Numerológia német angol
  • Számmisztika
  • A RENOAAR a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.

Definíciós modul

  • A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató "haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: playometria." (Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.), aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? (Hamis)
  • Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? (Igaz)
  • Igaz-e, hogy Bayes használta először a "playometria" kifejezést? (Nem, a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria "helytelen" használatára.)
  • Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? (Nem, a Joker definiálja a playometria mágikus számait.)

Ajánlott irodalmak modulja

  • Papír alapú
    • Sillescu, Daniel PC-Lexikon Műszaki Könyvkiadó 1993.
    • Bődi Zoltán - Tóth József Számítástechnikai kisszótár Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998
    • Dobó Andor A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben Prodinfom 1992
    • Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint Információmenedzsment Aula Könyvkiadó 1997
    • Pető István Diplomamunka 2001
A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&oldid=3726”