„Playometria” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Történeti modul)
(→‎Történeti modul)
24. sor: 24. sor:
 
akkor az A és B objektumok hasonlóságát a  
 
akkor az A és B objektumok hasonlóságát a  
  
−
                                                                      (10)
+
[[Kép:a10.jpg]]
−
[[Kép:Example.jpg]]
 
 
 
  
31. sor: 30. sor:
  
  
−
Ahol                         > 0 valós számok és
+
Ahol [[Kép:10a.jpg]] > 0 valós számok és [[Kép:10b.jpg]]
  
  
−
A (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy                       ,  
+
A [[Kép:10c.jpg]] (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy [[Kép:10d.jpg]]                      ,  
 
valamint  (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.
 
valamint  (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.
  
 
A szerzők a
 
A szerzők a
  
−
                                                      (11)
+
[[Kép:a11.jpg]]                                                      (11)
  
  
−
választással éltek, ahol  
+
választással éltek, ahol [[Kép:11a.jpg]]
  
 
   
 
   
−
A levezetést mellőzve, ha                     , akkor
+
A levezetést mellőzve, ha [[Kép:11b.jpg]], akkor
  
  
  
−
                                                      (12)
+
                        [[Kép:a12.jpg]]                              (12)
  
  
58. sor: 57. sor:
  
  
−
                                                      (13)
+
                      [[Kép:a13.jpg]]                                (13)
  
  
66. sor: 65. sor:
  
 
                                                                  (14)
 
                                                                  (14)
−
 
+
[[Kép:a14.jpg]]
  
 
Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép
 
Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép
72. sor: 71. sor:
  
  
−
Ha a           kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az  
+
Ha a [[Kép:14a.jpg]] kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az [[Kép:14b.jpg]]
  
 
kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző –  
 
kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző –  

A lap 2005. december 2., 21:42-kori változata

Angol megnevezés: play-o-metrics


Történeti modul

Fájl:Frisch.jpg

  • 1969: Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." Ragnar Frisch életrajza
  • 2000:A JOKER-módszer:

A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig ugyanazt a (> 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.

(Ha az arányszám > 1, akkor nagyításról, ha < 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról beszélünk.)

Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői

– az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn)

akkor az A és B objektumok hasonlóságát a

Fájl:A10.jpg


hasonlósági függvény írja le.


Ahol Fájl:10a.jpg > 0 valós számok és Fájl:10b.jpg


A Fájl:10c.jpg (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy Fájl:10d.jpg , valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.

A szerzők a

Fájl:A11.jpg (11)


választással éltek, ahol Fájl:11a.jpg


A levezetést mellőzve, ha Fájl:11b.jpg, akkor


Fájl:A12.jpg (12)


Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) hasonlósága.


Fájl:A13.jpg (13)


Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.

A hasonlóság hasonlósága. 

	                                                                (14)

Fájl:A14.jpg

Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép hasonlósága.


Ha a Fájl:14a.jpg kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az Fájl:14b.jpg

kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – való nagyfokú rokonság szembeötlő.

Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé. (JOKER kézikönyv, 1990)

Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.

Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a Jupiter holdat megtalálta.

Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.

A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.

  • 2000. október 15.: A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a playometria (számmisztika) negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.

Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.

  • 2002:kapcsolódó OGIL bejegyzés [1]

<math>Insert formula here</math>

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
  • "ad hoc" döntéstámogató rendszer
  • Hasonlóságelemzés
  • Ökonometria
  • "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • Joker
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Numerológia német angol
  • Számmisztika
  • A RENOAAR a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.

Definíciós modul

  • A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató "haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: playometria." (Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.), aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? (Hamis)
  • Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? (Igaz)
  • Igaz-e, hogy Bayes használta először a "playometria" kifejezést? (Nem, a kifejezést először Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria "helytelen" használatára.)
  • Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? (Nem, a Joker definiálja a playometria mágikus számait.)

Ajánlott irodalmak modulja

  • Papír alapú
    • Sillescu, Daniel PC-Lexikon Műszaki Könyvkiadó 1993.
    • Bődi Zoltán - Tóth József Számítástechnikai kisszótár Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998
    • Dobó Andor A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben Prodinfom 1992
    • Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint Információmenedzsment Aula Könyvkiadó 1997
    • Pető István Diplomamunka 2001
A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Playometria&oldid=3727”