„E-business” változatai közötti eltérés
Bp (vitalap | szerkesztései) |
Bp (vitalap | szerkesztései) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| − | + | A letölthető excel URL-je: | |
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe == | ||
| − | + | Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, | |
| + | az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján, | ||
| + | hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse. | ||
== A feladat előtörténete == | == A feladat előtörténete == | ||
| − | + | E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján. A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”. | |
| − | A | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| + | PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket. | ||
| − | |||
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | ||
| − | + | Általánosságban nagy fejtörést eredményez a vállalatvezetőknek az, hogy vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ: | |
| − | + | • A versenytársakhoz képest, az egyes vállalati jellemzők mentén milyen az információ ráfordításunk, mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve? | |
| − | + | • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők (objektum attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e az információra, vagy sem? | |
| − | + | • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban. | |
| − | + | Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez. | |
| − | - | + | Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: 1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők. |
| − | + | Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra. A következő objektum attribútumokat vettem a vizsgálatba: | |
| − | - | + | • I. Internet használat első éve |
| − | + | • II. Vállalkozás mérete | |
| − | + | • III. E-innovátor attitűd | |
| − | + | • IV. Elektronikus értékesítés aránya | |
| − | + | • V. Elektronikus beszerzés aránya | |
| − | + | • Cél: Üzleti információ vásárlására fordított összeg | |
| − | + | Az első, hogy melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának. | |
| − | Az | + | A cég mérete mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt. |
| − | + | Az e-innovátor attitűd azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. | |
| − | + | Az elektronikus tranzakciós jellemzők – beszerzés és értékesítés – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében. | |
| − | + | A cél jellemző. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat. | |
| − | - | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | - | ||
| − | |||
| − | - | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | - | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | A | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
A lap 2010. október 25., 13:46-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A letölthető excel URL-je:
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján, hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse.
A feladat előtörténete
E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján. A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.
PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Általánosságban nagy fejtörést eredményez a vállalatvezetőknek az, hogy vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ: • A versenytársakhoz képest, az egyes vállalati jellemzők mentén milyen az információ ráfordításunk, mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve? • A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők (objektum attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e az információra, vagy sem? • Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban. Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez. Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: 1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők. Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra. A következő objektum attribútumokat vettem a vizsgálatba: • I. Internet használat első éve • II. Vállalkozás mérete • III. E-innovátor attitűd • IV. Elektronikus értékesítés aránya • V. Elektronikus beszerzés aránya • Cél: Üzleti információ vásárlására fordított összeg Az első, hogy melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának. A cég mérete mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt. Az e-innovátor attitűd azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az elektronikus tranzakciós jellemzők – beszerzés és értékesítés – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében. A cél jellemző. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.
A feladat által érintett célcsoportok
A célcsoport a szállítók kiválasztásában, javaslattételében résztvevő munkatársak (feladatmenedzserek, igénylők)
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik az egyéni, saját preferenciarendszer szerinti értékelésre, amely azért jelent többletet a jelenlegi rendszerhez képest, mert a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni. Pl. egy projektmenedzser műszaki szemléletű megközelítésében irreleváns lehet az adott szállító számlakezelési gyakorlata, így azt, súlyát a „0” értékre állítva, figyelmen kívül hagyhatja.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Az egyéni súlyozás befolyásolhatja az értékelés objektivitását.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Objektumok meghatározása (Szállítók)
2. Attribútumok meghatározása (Műszaki paraméterek, Kivitelezés, Szerződéses feltételek, Ár, költségek, Minőségirányítás, Számlakezelés.)
3. Az adatok összegyűjtése a minősítő kérdőívekből értékoszlopos struktúrában.
4. Pivot tábla elkészítése.
5. Pivot táblából súlyozott eredmények
6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.
7. Solver tábla elkészítése HA függvény segítségével.
8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak: • 70% fölött: „megfelel” (előnyt élveznek a kiválasztásnál) • 41 – 70%: „elfogadható” (céget nyilvántartják az MSZK-ban, de fejlesztésre ösztönzik a céget) • 40% alatt: „nem felel meg” (az MSZK-ból törölni kell, ha nem mutat hajlandóságot a fejlesztésre).
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az összes szempontot figyelembe véve, megállapítható, hogy a vizsgált cégek közül egy cég teljesítménye felel meg a vállalat műszaki beszállítóival szemben támasztott követelményeknek. 4 cég minősítési eredménye elmarad az elvárttól, egy cégnek pedig a kizárása javasolt a jövőbeni foglalkoztatásból.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A minősítési rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy egy szállító kiválasztásánál az minősítési eredmények birtokában objektívabb döntést tudjunk meghozni. Azonban ha felhasználó a saját szempontrendszerét helyezi előtérbe, akkor a továbbfejlesztett rendszer erre is alternatívát kínál.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
HA a minősítés során a vizsgált cég 40% alatt teljesített, ÉS nem tett lépéseket a tevékenységének javítására, AKKOR a céggel meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot.
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Felhasznált dokumentum: Badinszky Péter PhD értekezés
