A lap 2011. november 8., 10:26-kori változata

Forrás

XLS

A feladat előtörténete

Azt szerettem volna megvizsgálni, hogy a www.edigital.hu oldalon talalható 15 000 Ft és 25 000 Ft közötti fényképezőgépek közül melyik éri meg leginkább a megadott tulajdonságai alapján? A probléma felvetése onnan jött, hogy egy közelgő utazáshoz szerettem volna beszerezni egy fényképezőgépet és ezért vizsgáltam meg az adott készülékeket.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...

• demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/tur1.xls
• demo: http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/ab2.xls

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A fényképezőgépet a www.edigital.hu oldalról szerettem volna beszerezni, ezért a szükséges adatokat onna szereztem be ("adat" munkalap A1-A26). A kiinduló adatbázisomba 5 fényképezőgép került, az előzetes feltételem pedig (KO) az volt, hogy 15 000 és 25 000 Ft között legyenek a fényképezőgépek. A vizsgált tulajdonságokon kívül természetesen még rendelkeznek további egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek a fényképezőgépek, de úgy gondoltam ezek a legfontosabb és legáltalánosabb tulajdonságok, amelyek a vizsgálat szempontjából érdekesek lehetnek.

Objektumok (sorok)

Objektumok egzakt elnevezései

• Fujifilm FinePix AX300
• Nikon COOLPIX L23
• Olympus VG-120
• Panasonic Lumix DMC-LS5
• Sony Cyber-shot DSC-S3000

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:

• Megapixel (Mp);x1; irány: 0 Minél nagyobb a megapixel, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megveszik a fényképezőgépet, viszont ha alacsony a megapixel értéke, nem veszik meg a fényképezőgépet.
• LCD (");x2; irány: 0 Minél nagyobb a kijelző mérete, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megveszik a fényképezőgépet, viszont ha alacsony a kijelző mérete, nem veszik meg a fényképezőgépet.
• Optikai zoom (x);x3; irány: 0 Minél nagyobb az optikai zoom értéke, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megveszik a fényképezőgépet, viszont ha alacsony az optikai zoom, nem veszik meg a fényképezőgépet.
• Belső memória (MB);x4; irány: 0 Minél nagyobb a belső memória, annál nagyobb a valószínűsége, hogy megveszik a fényképezőgépet, viszont ha alacsony a belső memória értéke, nem veszik meg a fényképezőgépet.

• Ár (Ft);y

A feladat által érintett célcsoportok

Bár az elemzést főként magán célra szántam, de érdekes és releváns információkat tartalmazhat ez a vizsgálat a Edigitalnak, ahol akár marketing célokra is használhatja a tudást, hogy az ilyen kategóriás fényképezőgépek közül, melyik a legjobb, de érdekes lehet a Panasonicnak is, akik szintén hasznosíthatják marketing célokra a vizsgálat eredményét.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Egy hasonló elemzést találtam, amely a Mobiltelefonokra vonatkozott: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Mobiltelefon