„Csatlakozorendeles” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| + | |||
| + | Számos vitám volt a kereskedelmi vezetőséggel azzal kapcsolatban, hogy a rendeléseket nem szabad automatizálni, mert "nem valós" eredményeket kapunk és ez negatívan befolyásolja a termékellátottságot és rendelkezésre állást, egy időben. A vevő, mint mondják, nem hajlandó egy percet sem várni, a JIT filozófia pedig csak filozófia marad. Általában rendelések leadásakor az - általuk javasolt mennyiség osztva kettővel és kerekítve min. rendelési mennyiségnek megfelelőre - képlet szerint jártam el. Ha nem ezt a módszert alkalmazom, valószínűleg a szokásos módon, a fogyást figyelembe véve rendelek, amit 275-ben állapítottam volna meg. Természetesen, a módszer nem 100%-os, hiszen rengeteg tényezőt hagy figyelmen kívül, de ez mit sem von le annak jelentőségéből, hogy nem csak egy fajta technikai módszer igazolja az algoritmizálás és a költséghatékonyság közötti pozitív kapcsolatot. A kereskedelmi vezető tudniillik szerette volna a rendelkezésre állás elégtelenségére fogni az idei év sikertelenségét, holott COGS (cost of goods sold) oldalon 30%-os javulás mutatható ki a YTD adatokból. A feladat tanulsága szerint 300 fölé lenne érdemes helyezni a rendelési mennyiséget, azonban a rendelési tételnagyság miatt úgy gondolom, hogy 300 az ideálisnak nevezhető darabszám. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
A lap 2011. december 21., 20:02-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Algoritmizált vs. szakértői becslés csatlakozórendelésnél
A feladat előtörténete
Igazolni szerettem volna tényekkel érveimet, mely szerint nem lehet egy 120k Eurós raktárkészletet csupán a már több éve ott dolgozó "szakértők" prognózisára alapozni. Feladatom volt a cégnél a raktárkészlet-optimalizáció, melyet nem ezzel a módszerrel oldottam meg, azonban igazolni állításaimat könnyedén tudtam feladatommal. 10 csatlakozót emeltem ki a cikktörzsből, köztük a két legjobban fogyó terméket (Rastelli és Manuli), a becslést pedig a Manuli csatlakozóra hegyeztem ki, de előtte megkértem a kollégát, hogy becsülje meg a rendelési mennyiséget 2012 Január hónapjára a rendelkezésre álló adatokból. Ezt a becslést 3mp gondolkodási idő után meg is tette, 475 db-ot jelzett előre, hiszen ötvenesével viszik a vevők.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Számos vitám volt a kereskedelmi vezetőséggel azzal kapcsolatban, hogy a rendeléseket nem szabad automatizálni, mert "nem valós" eredményeket kapunk és ez negatívan befolyásolja a termékellátottságot és rendelkezésre állást, egy időben. A vevő, mint mondják, nem hajlandó egy percet sem várni, a JIT filozófia pedig csak filozófia marad. Általában rendelések leadásakor az - általuk javasolt mennyiség osztva kettővel és kerekítve min. rendelési mennyiségnek megfelelőre - képlet szerint jártam el. Ha nem ezt a módszert alkalmazom, valószínűleg a szokásos módon, a fogyást figyelembe véve rendelek, amit 275-ben állapítottam volna meg. Természetesen, a módszer nem 100%-os, hiszen rengeteg tényezőt hagy figyelmen kívül, de ez mit sem von le annak jelentőségéből, hogy nem csak egy fajta technikai módszer igazolja az algoritmizálás és a költséghatékonyság közötti pozitív kapcsolatot. A kereskedelmi vezető tudniillik szerette volna a rendelkezésre állás elégtelenségére fogni az idei év sikertelenségét, holott COGS (cost of goods sold) oldalon 30%-os javulás mutatható ki a YTD adatokból. A feladat tanulsága szerint 300 fölé lenne érdemes helyezni a rendelési mennyiséget, azonban a rendelési tételnagyság miatt úgy gondolom, hogy 300 az ideálisnak nevezhető darabszám.
