A lap 2012. január 23., 00:09-kori változata

Hr vezetők cikk.

Forrás

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Igazságszolgáltatási intézmény különböző szintű vezetőinek megítélése a dolgozók szempontjából. Milyen tényezőknek köszönhetően lesz valakiből jó vezető?

A feladat előtörténete

A feladat elkészítésekor célként tűztem ki, hogy megpróbálom a dolgozók segítségével megtudni azt, hogy szerintük mitől válik valaki jó vezetővé.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az intézmény sikeressége a jó vezetésen múlik. Legyen az a versenyszférában vagy az állami szektorban. Úgy gondolom, hogy az utóbbiban jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a vezetőképzésre, valamint a megfelelő vezetés utánpótlásra.

Ezek a jellemzők, különböző súllyal figyelembe véve alkalmas lehet a vezető utánpótlás feladatának megoldására. Természetesen ebben a munkában fontos kérdés a minősítés objektivitása. Ezt a törvény is megpróbálja feloldani. Mindkét eljárás a köztisztviselő jelenlétében történik. A végleges értékeléshez szükséges az érdekelt egyetértése, illetve törvényi utat is biztosít egyet nem értés esetére. Így ez az eljárást megfelelően mentesít az ítéletet alkotó vezető szubjektivitásáról. A törvényben rögzített jellemzőket kiegészítettem az életkor kategóriával – ami a vezető utánpótlás kiválasztásban fontos szempont. A feladat megoldása – figyelembe véve az osztályzás típusú jellemzőket – kézenfekvővé teszi a hasonlóság elemzési módszerek alkalmazását. Ha az kiindulási adattábla adatai alapján egy egyszerű rangsort alkalmaznánk, akkor az egymáshoz közeli átlagértékek nem tennék lehetővé a megfelelő kiválasztást. További problémát okozna az a tény, hogy az intézmény környezeti hatásainak változása, a szervezeten belüli célok változása szükségessé tehetik a tulajdonságok másféle súlyozását. Az általam felvázolt módszer ezt könnyen lehetővé teszi. Ez a modell alkalmas az időbeli követésre is – a teljesítményértékelés adatok esetén erre példát is mutatok – mivel az életút során a köztisztviselő többször is átesik teljesítményértékelésen, és minősítésen. A feladat jellegéből adódóan a kiválasztott szervezeti egység dolgozóiból ki kell zárnunk a II besorolási osztályba tartozó köztisztviselőket ( középfokú végzettségűek ), mivel a jelenlegi törvényi szabályozás köztisztviselők vezetői kinevezésénél előírja az egyetemi illetve főiskolai végzettséget ( I besorolási osztály ). A jelenlegi gyakorlat szerint a kiválasztás a a súlyokkal számított átlag, vagy az egyszerű átlag alapján történne ami alapján a Dolgozó 7 illetve Dolgozó 3 választanám. ( ezt mutatja a PIVOT tábla rangsor C illetve D oszlopa ). Már ebből is látszik a hagyományos módszer korlátja ( UI. a két átlag más dolgozót hoz ki győztesnek ). A döntési folyamat során tehát nem elegendő egy, esetleg két szempontra fókuszálni, és azok alapján kiválasztani; Lehetőleg minél több szempont alapján kell meghozni a döntést, hogy minél ideálisabb megoldást találhassunk. Figyelembe kell venni olyan tulajdonságokat is, amelyekkel a dolgozó rendelkezik, azonban eddig kevéssé tartottuk fontosnak őket. Nem beszélve arról, hogy a fontosnak tartott tulajdonság több dolgozónál nagyon közeli, vagy azonos akkor még nehezebb jó döntést hoznunk.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az igazságszolgáltatási intézmény bizonyos munkavállaló csoportjának segítségével kitöltött kérdőívekből nyert adatok.

Objektumok (sorok)

Felső vezető Közép vezető Osztályvezető Csoportvezető

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Életkor Munkatapasztalat Személyiségjegyek

A feladat által érintett célcsoportok

A táblázat és annak eredményei elsősorban vezető kiválasztás, vezető utánpótlás nevelés, karriertervezés területén alkalmazható, illetve az adott feladatot ellátó személy részére nyújt segítséget. Az értékelési szempontok súlyait másként választva ill. bővítve további humán elemzésekre is alkalmazható.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A táblázat viszonylag rövid időráfordítással, alacsony áron úgy nyújt eredményt,a hasonlóság elemzés módszerének alkalmazása az eredmény torzítását minimalizálja, a vezetéssel kapcsolatosan új irányt mutathat.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Hipotézis felállítás 2. Alapadatok összegyűjtése /ALAPTÁBLÁZAT/ 3. Pivot táblázat elkészítése az alaptábla segítségével (a TÁBLÁZATOM adatait ebből a táblából képezi). 4. Rangsor meghatározása /excel-ben, alapadatok alapján, sorszám függvény segítségével/ 5. My-X factor, elemző modulok, COCO, méretezés: sorok:3, oszlopok: 4 lépcsők: 3, eltolás: 0,/ a mia.gau.hu weboldalon keresztül feltöltés segítségével számított táblázat/ 6. direkt, inverz táblázatok 7. wikiszócikk készítése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés a felső ill. a középvezetőt hozta ki győztesnek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés segítségével, egyszerű eszközökkel megvalósítható a vezetőképzés megfelelő irányának kijelölése, a továbbképzésben új célok kitűzése. Rávilágíthat hiányosságokra, igényekre, amelyeknek egy fejlődni kívánó intézmény eleget tehet. Világossá teheti, hogy milyen új ismeretekre, képességekre, készségekre elsajátítására lehet szükség a hatékony vezetés, ezáltal a hatékony munkavégzés érdekében.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok