„Predesztináció” változatai közötti eltérés
Ssgg (vitalap | szerkesztései) (→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
Ssgg (vitalap | szerkesztései) (→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
77. sor: | 77. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
x1 | x1 | ||
− | |||
x2 | x2 | ||
− | |||
x3 | x3 | ||
− | |||
x4 | x4 | ||
− | |||
x5 | x5 | ||
− | |||
x6 | x6 | ||
− | |||
x7 | x7 | ||
− | |||
x8 | x8 | ||
− | |||
x9 | x9 | ||
− | |||
y | y | ||
A lap 2012. május 21., 13:30-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténet
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Predesztinációs felmérés, avagy teljesítményünk a képességeink és lehetőségünk tükrében
A feladat előtörténet
A feladat a Szent István Egyetem Online kommunikáció előadásán merült fel először mint lehetséges projekt. Azt kívántuk eldönteni egy feladatban, hogy mely tanulók élvezhetnek előnyöket azáltal, hogy a nap későbbi részére eső előadásokon vehetnek részt, azokkal szemben akiknek a reggeli órákon kell megjelenniük elsősorban helyszűke miatt, és milyen szempontok alapján juthat bárki is kiváltságos helyzetbe. Így adódott az ötlet, hogy hozzunk létre egy olyan tágabb rendszert, amely igazságosan dönti azt el, hogy a tanulok mikor érdemelnek jutalmat, illetve elmarasztalást tanulmányaik alatt valamely szempont alapján. Számos ötlet után kialakult az a közös vélemény, hogy az egyén teljesítménye lehet az az értékelhető adat,azaz a szempont, amelynek meghatározónak kell lennie egy ilyen vitás kérdésben. Ugyanakkor az a szemléletmód is előtérbe került, hogy egy gyengébb képességű, de szorgalmasabb tanuló sem szenvedhet hátrány azzal szemben, aki jobb képességgel, de kevesebb befektetett munkával ér el hasonló eredményt, tehát az igazságos értékelésre törekedtünk. Így alakult ki a végső megoldás, melyben a hallgatók alapvető szellemi képességeit szándékoztunk felmérni egy intelligencia teszt segítségével, továbbá a szociális és családi helyzetükre vonatkozó adatok tükrében alakítottuk ki azt az értékelőrendszert, amely tükrözi a valós teljesítményüket a felsőoktatás világában. Miután körvonalazódott a feladat, és ráeszmélt minden ott lévő személy a feladatban megbúvó veszélyekre, hogy ez egy viszonylagosan pontos képet fog adni minden vizsgált személynek önmagáról a teljesítménye tükrében, a kezdeti jó hangulat elillant.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Feladatom a Szent István Egyetem hallgatóinak teljesítményszintjének a felmérése volt, a tanulmányi eredményeik tükrében. Abból a megközelítésből kiindulva, hogy szellemi, illetve anyagi fundamentumaik által predesztinált, illetve elvárhatónak vélt teljesítményt, milyen arányban voltak képesek hozni az eddig elért eredményeik tükrében. A feladat elvégzéséhez egy IQ teszt, illetve egy a személyes családi háttérre vonatkozó kérdőív kitöltése által kaphattam meg a kiindulási adatokat, majd később a megoldáshoz vezető utat. Az IQ teszt fontossága abban rejlett a feladat szempontjából, hogy a vizsgált hallgatók intelligens hányadosához tudtam viszonyítani teljesítményüket, illetve a szociális háttérre vonatkozó plusz információkkal együtt már egy komplex képet kaptam a hallgatók elvárható teljesítményszintről. Az így megkapott eredményekből alakítottam ki egy osztályzati rendszert, amelyben a legjobb IQ-val és családi háttérrel rendelkező hallgatók kapták a legmagasabb értékeket, mivel ők rendelkeztek képességeik alapján a legjobb kilátással a jó teljesítményre. Mindezek után már csak a predesztinációs eredmény, illetve a valós tanulmányi átlagok összehasonlítása kellett megtörténjen, ahol kiderült az, hogy mely hallgatók teljesítenek képességeikhez képest jól, illetve kik azok, akik eltékozolják tehetségüket, az elvárható szint alatt produkáltak. Fontos azt is kiemelnem, hogy a hallgatók elsősorban önmagukkal versenyeztek, így egy közepes képességű, de jeles érdemjegyátlagot produkáló hallgató magasabb pontszámot kapott, mint egy kimagasló képességű, de elégségesen teljesítő alany. A teszt tükrében, így mindenki szembesülhetett a képességeihez mért valós teljesítménnyel.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok alkották a vizsgált hallgatókat, amelyek az anonimitás fenntartása miatt vizsgált név alatt futnak.
x1->IQ -> IQ pontok 0-12-ig skála
x2-> szülői végzettség anya
x3-> szülői végzettség apa 0-12-ig skála
x4-> szülők beosztottainak száma anya
x5-> szülők beosztottainak száma apa 0-12-ig skála
x6-> havi jövedelem 0-12-ig skála
x7-> jogosítvány 0 vagy 2 közötti osztályzat
x8-> nyelvvizsga 0 vagy 4 közötti osztályzat
x9-> vélelmezhető érdemjegy 0-5 közötti skála
Objektumok (sorok)
Vizsgált 1
Vizsgált 3
Vizsgált 4
Vizsgált 5
Vizsgált 7
Vizsgált 8
Vizsgált 9
Vizsgált 10
Vizsgált 11
Vizsgált 12
Vizsgált 13
Vizsgált 14
Vizsgált 15
Vizsgált 17
Vizsgált 18
Vizsgált 19
Vizsgált 20
Vizsgált 21
Attribútumok (X, Y oszlopok)
x1 x2 x3 x4 x5 x6 x7 x8 x9 y
A feladat által érintett célcsoportok
Célcsoportom a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudomány szak hallgatói voltak