„Kritikusszulo” változatai közötti eltérés
Jkv3 (vitalap | szerkesztései) (→Szakertoi javaslatok) |
Jkv3 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
A férfiak én-állapotának vizsgálata és a kapott eredmények kihatással vannak és felhasználhatóak az emberi kapcsolatok jobbá tételére, a könnyebb, harmónikusabb együttélésre | A férfiak én-állapotának vizsgálata és a kapott eredmények kihatással vannak és felhasználhatóak az emberi kapcsolatok jobbá tételére, a könnyebb, harmónikusabb együttélésre | ||
| − | ==A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája== | + | == A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája == |
| + | Abban az esetben ha sosem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a kapott eredményekből számoltam volna átlagot. Megfigyeltem volna, hogy a lányokhoz képest milyen eredményeket kaptak a férfiak, milyen adatok állnak rendelkezésemre. Az adatokat ugyanúgy, ahogy azt ebben az esetben is tettem, anonim módon, tetszőlegesen választottam volna ki, magyarul ugyanúgy 10 darab fiút és 10 darab lányt. Az egyes én-üzenetekre kapott válaszokat átlagoltam volna, majd ezeket az átlagokat összehasonlítottam volna. | ||
| + | |||
| + | Ha egy fiú 8 kritikus szülő én-állapot állításra 4, 25-ös átlagot ért el, míg egy lány csak 3,125-öt (ugyanarról a 8 állításról beszélünk), akkor ez azt erősíti, hogy valóban a fiúk használják többször ezt az én-állapotot a sztereotípia és a társadalmi szokások ellenére is. | ||
| + | |||
| + | |||
| + | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása == | ||
| + | |||
| + | Nehézésg volt számomra, mikor a mértékegység beazonosításánál, hogy mivel emberi válaszok érkeztek, amik belső motiváció alapján mutattak egy számot 1 és 5 között, ezért nem nagyon lehetett mértékegységet megadni. | ||
| + | Az OAM során tetszőlegesen 10 fiú és 10 lány lett kiválasztva az előzőleg végzett átfogó kutatásból. A tesztet kizárólag egy korosztályból (19-25) töltötték ki. A kitöltök midnegyike a nagy teszt során 48 állítást pontozott 1-5-ös skálán, az OAM-ban egy én-álapot kérdéseit vettem ki, vagyis 8-at és ezek adatvagyonát használtam fel. | ||
| − | + | Az OAM '''Objektumai''', vagyis '''sorai''' az a 10-10 fiú és lány, akik kitöltötték a tesztet, az '''Attribútumok''', vagyis az '''X,Y oszlopok''' pedig a 8 állítás, valamit az egy fő kérdésünk. | |
| − | + | Egy Attribútum során az illető mennél magasabb választ adott vagyis pl 5-öt, annál jobban igaznak véli saját magára az adott állítást. | |
A lap 2013. május 21., 13:46-kori változata
Tartalomjegyzék
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A kritikus férfiak
A férfiaknál jelentkező kritikus szülő én-állapot gyakoriságának vizsgálata
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
Az általam kiválasztott téma a szakdolgozatom (melynek során az összes én-állapot eloszlását megvizsgáltam, férfiak és nők között) egy kis része csupán. Választásom azért esett erre a szegmensre, mert ez volt az egyik olyan hipotézis, ami megcáfolódott. Az eredeti hipotézis szerint a nők többször használják a kritikus szülő én-állapotot, ennek ellenére a kutatásom azt bizonyította, hogy a férfiak vannak többször ezen én-állapotban. Annak tudatában, hogy a férfiak inkább problémamegoldóak, érdekes eredménynek mutatkozik kritikusságuk, mely véleményem szerint többször is gátat szabhat a problémamegoldásnak.
Szakertoi javaslatok
A férfiak én-állapotának vizsgálata és a kapott eredmények kihatással vannak és felhasználhatóak az emberi kapcsolatok jobbá tételére, a könnyebb, harmónikusabb együttélésre
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Abban az esetben ha sosem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a kapott eredményekből számoltam volna átlagot. Megfigyeltem volna, hogy a lányokhoz képest milyen eredményeket kaptak a férfiak, milyen adatok állnak rendelkezésemre. Az adatokat ugyanúgy, ahogy azt ebben az esetben is tettem, anonim módon, tetszőlegesen választottam volna ki, magyarul ugyanúgy 10 darab fiút és 10 darab lányt. Az egyes én-üzenetekre kapott válaszokat átlagoltam volna, majd ezeket az átlagokat összehasonlítottam volna.
Ha egy fiú 8 kritikus szülő én-állapot állításra 4, 25-ös átlagot ért el, míg egy lány csak 3,125-öt (ugyanarról a 8 állításról beszélünk), akkor ez azt erősíti, hogy valóban a fiúk használják többször ezt az én-állapotot a sztereotípia és a társadalmi szokások ellenére is.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
Nehézésg volt számomra, mikor a mértékegység beazonosításánál, hogy mivel emberi válaszok érkeztek, amik belső motiváció alapján mutattak egy számot 1 és 5 között, ezért nem nagyon lehetett mértékegységet megadni.
Az OAM során tetszőlegesen 10 fiú és 10 lány lett kiválasztva az előzőleg végzett átfogó kutatásból. A tesztet kizárólag egy korosztályból (19-25) töltötték ki. A kitöltök midnegyike a nagy teszt során 48 állítást pontozott 1-5-ös skálán, az OAM-ban egy én-álapot kérdéseit vettem ki, vagyis 8-at és ezek adatvagyonát használtam fel.
Az OAM Objektumai, vagyis sorai az a 10-10 fiú és lány, akik kitöltötték a tesztet, az Attribútumok, vagyis az X,Y oszlopok pedig a 8 állítás, valamit az egy fő kérdésünk.
Egy Attribútum során az illető mennél magasabb választ adott vagyis pl 5-öt, annál jobban igaznak véli saját magára az adott állítást.
