„Tudásmenedzsment” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Ajánlott irodalmak modulja)
87. sor: 87. sor:
 
Humán Fókusz, 2001. március
 
Humán Fókusz, 2001. március
 
Harvard Business Manager 2001/1
 
Harvard Business Manager 2001/1
 +
 +
[http://www.menedzsmentforum.hu/cikk.php?article=10327&page=6]

A lap 2005. november 29., 14:03-kori változata

Angol megnevezés: ... knowledge management (KM)

Német megnevezés: ... Wissensmanagement (WM)

Történeti modul

  • 2003. február 5:A tudásmenedzsment feladata a rendelkezésre álló IT eszközök olyan módon való felhasználása, amely az adott szervezet részére versenyelőnyt biztosít.Sokan hajlamosak arra, hogy a technológiai oldalra helyezzék a hangsúlyt. Ez azért van, mert a műszaki oldal (Internet, intranet, elektronikus adatbázisok, adatbányászat, szakértői szoftverek, videokonferencia, stb.) a legkönnyebben megragadható része a tudásmenedzsmentnek. Az információ-technológia elsődleges szerepe azonban az, hogy az érdekeltek számára elérhetővé, egymással kombinálhatóvá tegyék a rögzített ismereteket. Az infrastruktúra keretet biztosít, amit az elkötelezett embereknek kell tartalommal megtölteni, hogy ne csak az információt, hanem a tudást is átadják egymásnak. A tudásmenedzsment elsődleges célja, hogy a hallgatag tudást felszínre hozza olyan formában, hogy mások számára is hasznosítható legyen. Ehhez pedig az kell, hogy az emberek hajlandók legyenek megosztani tudásukat, ne érezzék úgy, hogy a tudás hatalom. Ezt segíthetik a közös célok és az ebből fakadó együttműködés légköre, vagyis a támogató szervezeti kultúra, ezen belül is a bizalom és a kommunikáció. Az emberek akkor dolgoznak leghatékonyabban együtt, ha bíznak egymásban.
  • 2003. május 26:a szervezeti tanulás elméletének és perspektívájának pragmatikus továbbfejlődése a tudásmenedzsment. A tudás a piacokról, termékekről, folyamatokról és a versenyről egyre intenzívebb lesz. Egy jövőorientált menedzsmentnek reagálnia kell erre. A tudásmenedzsmentnek az a célja, hogy aktiválja a vállalatnál lévő megosztott, elrejtett tudást. Így gyorsabban és rugalmasabban lehet reagálni a piaci igényekre és a konkurencia lépéseire. A stratégiai tervezés is hatékonyabbá válik és jobb minőséget érhetünk el. Ezzel együtt ösztönözzük az innovációs készséget.

A tudásmenedzsment hat alapfolyamata:

  • a tudás azonosítása(célok meghatározása, mely lehet:normatív,startégiai, operatív)
  • a tudás megszerzése
  • a tudás fejlesztése
  • a tudás (el)osztása
  • a tudás hasznosítása
  • a tudás megőrzése.

A Management by Objectives (MbO) filozófiája itt is érvényes: először a célokat határozzuk meg, azután tervezzük, döntöttünk és megvalósítunk,az elért eredményeket feedback folyamatokkal felülvizsgáljuk, hogy ellenőrizhessük a tudást és ismét célokat határozhassuk meg.A tudásmenedzsment pénzbe kerül és menedzsmentforrásokat igényel. Nem lehet öncélú, hanem bizonyítania kell hozzájárulását a vállalati célok eléréséhez. Ezért folyamatosan ellenőrizni kell, hogy elérte-e a célokat, hogy ezek értelmesek és hatékonyak-e, hol vannak hibák és mit lehetne jobban csinálni. http://www.menedzsmentforum.hu/cikk.php?article=10327&page=6

  • 2004. október 12:A tudás hatalmi bázisként való vizsgálata fontos feladat. A tudás jelentőségét felismerve sok vállalat kezdett bele különféle tudásmenedzsment programokba, és az egyéb projektekben (pl. vezetői információs rendszer fejlesztése, ügyfélkapcsolatok menedzsmentje) is gyakran találunk tudásmenedzsment-elemeket és vonatkozásokat. A tudást persze mindig is menedzselték (fejlesztették, rögzítették, terjesztették stb.), amióta világ a világ, a gazdaság fejlődése azonban szükségessé, a modern technológia pedig lehetővé tette, hogy ezt egyre tudatosabban és módszeresebben csinálják.A tudásmenedzsmentnek azonban van egy sokkal nehezebben kezelhető szociológiai, kulturális, hatalmi vetülete is, és a projektek hajója éppen itt szokott gyakran zátonyra futni.
  • 2004. november 19:A megszerzett vállalati és szervezeti tudásvagyon kiaknázása létfontosságú jelentőségű minden olyan szervezet számára, amely valamilyen tudásbázist hasznosít működése során. A kiaknázás módszertana, szemlélete alkalmazó szervezetenként eltérő. Egy lehetséges informatikai alternatíva pl.:a ConOrg tudásmenedzsment rendszer.A különböző tudásfajták tulajdonságaikból eredően más-más megközelítést igényelnek a tudásmenedzsment részéről:
  • Kodifikációs (rendszerező): a tudás adatbázisokban, rendszerezett formában mindenki által hozzáférhető és felhasználható formában áll rendelkezésre
  • Perszonalizációs (kapcsolati): a tudás szorosan kapcsolódik annak hordozójához, a fő prioritás ezen tudás kommunikálása a különböző csatornákon keresztül, az egyének együttműködésének és hatékony kommunikációjának támogatása.

http://www.menedzsmentforum.hu/cikk.php?article=17118&page=8

  • 2004:tudásmenedzsment az intézményi szellemi tőke növelését célzó törekvések összessége. E területen a könyvtári feladatok abban állnak, hogy tudatosítsák saját munkatársaik és a közvélemény számára, hogy milyen információkat birtokolnak és képesek szolgáltatni; szervezzék meg a könyvtári munka tanulságainak és tapasztalatainak megosztását a munkatársak között;adatbázis-szolgáltatásaikat összefogott, rendezett szervezeti és technikai keretek között kínálják fel;csökkentsék használóiknak azokat a nehézségeit, melyet a nagy tömegű, emészthetetlen keretek között áradó információ okoz, és ugyanakkor tegyék lehetővé, hogy az olvasók ismerethiányaikat célzott és támogatott formában feloldhassák.Mindehhez szükség van ún. tudástérképre. A tudástérkép annak ismerete, hogy adott intézményen belül mikor és hova (kikhez) érdemes fordulni. A legegyszerűbb tudástérkép az intézmény szervezeti felépítése. Az egyik legjelentősebb fejlemény a könyvtári eredmények sikeres „menedzselésében” az ún. digitális referensz. Egyik fajtája az elektronikus levelezésen, másik, rohamosan fejlődő fajtája az online „csevegésen” (chat), a „csevegőszobán” (chat-room) alapul.

http://www.loc.gov/rr/digiref/). http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b153/sec-4.3.html

  • 2005. február 8:Ha a szervezetek igazi értéke a tudása, akkor a tudatos tudásmenedzsment, vagyis a kollektív tudás és közös intelligencia megszerzésének folyamata, valamint azok felhasználása az állandó szervezeti tanuláson keresztül a versenyelőny alapja. A tudásmenedzsment előtt rendkívül izgalmas kihívások állnak, így például a szervezet számára ténylegesen lényeges, fontos információs és tudásigények felderítése és azonosítása.

http://www.menedzsmentforum.hu/cikk.php?article=18151&pat=14

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus

  • vállalati(jelző)alkalmazási terület
  • könyvtári (jelző)alkalmazási terület
  • agrár (jelző)alkalmazási terület
  • logisztikai (jelző)alkalmazási terület
  • egészségügyi (jelző)alkalmazási terület
  • spontaneitás (jellemző)
  • tudásbázisú keretrendszer (DoctuS - Baracskai Zoltán-BME )
  • immateriális vagyon figyelő (IAM - Intangible Asset Monitor)
  • láthatatlan tőkeelemek figyelése balanced scorecard módszertan felhasználásával (BSC modell-Norton és Kaplan féle módszertan)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus

  • Vállalati tudástőke
  • Tudástárház
  • Tudásmegosztás ösztönzése-motiválása

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • ...

Tesztkérdések modul

  • ...


Ajánlott irodalmak modulja

Humán Fókusz, 2001. március Harvard Business Manager 2001/1

[1]

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Tudásmenedzsment&oldid=7927”