HR:ber
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A személyi alapbér kialakításának tényezői
A feladat előtörténete
A munkavállalók közötti bérfeszültség a foglalkoztatottak elégedettségére negatív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált, a kollegális kapcsolatokat nagyban ronthatja. A munkavállalók részére biztosított kompenzációs rendszer legfőbb eleme a személyi alapbér, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a besorolási bér meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, munkakörök, illetve munkahelyek jellemzői milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre, az egyes munkavállalók részére meghatározott bérek okozhatnak-e bérfeszültséget, szükség van-e beavatkozásra.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az XY vállalatnál felmerült teljesítményromlás okaként a bérfeszültséget nevezték meg. A piaci versenyképesség megőrzéséhez szükséges a humánerőforrás felhasználás (munkaigényes terméket előállító vállalat esetén ez jelentős!) optimális kihasználása, a teljesítmény javítása. Ehhez elengedhetetlen a bérfeszültséget okozó ellentmondások meghatározása és korrigálása. A munkavállalók és munkáltatók számára is elfogadható tényezők kerültek meghatározásra, melyek függvényében egy „igazságos” bérrendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek továbbgondolására.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladatban felhasznált adatok fiktívek.. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, bér megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.
Objektumok (sorok)
Az elemzéshez 19 objektumot határoztam meg. Az objektumok 19 munkavállalót jelentenek.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az adathalmazom 10 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok: 1. NEM - A munkavállaló nemét (férfi-nő) jelenti. Mivel a vállalat termelő egységeiben jellemzően nehéz fizikai munka végzése történik, így a férfi munkaerő alkalmazása előnyösebb. A férfi munkaerő alkatát, erejét tekintve az egyes munkakörök és munkafázisok között könnyebben mozgatható, azok szélesebb körének ellátására képes. 2. ÉLETKOR - A munkavállaló életkorát (év) jelenti. Mivel a munkavégzés jellemzően betanított munkát takar, így a fiatal kor előnyt jelent. A fiatal munkaerő könnyen betanítható, illetve a munkafázisok hatékony végrehajtásához kellő „gyorsasággal”, „mozgékonysággal” rendelkeznek. 3. ÜZEM – EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁS - A munkavégzés helyének egészségre gyakorolt hatását vettem figyelembe tényezőként. A munkavégzés során fontos szempontot jelentenek a munkakörülmények, az, hogy a munkavégzés szabadtéren (hidegben, melegben, esőben, hóban stb.), porban, vegyi anyagok között, vagy egy tiszta, rendezett üzemben, esetleg irodában történik-e. A szervezetet jobban terhelő munkakörülmény a vállalatnak „drágább”. 4. ÜZEM – MINŐSÉGI GYÁRTÁS - A termék-előállítás során támasztott minőségi követelmények szintjét jelenti. Vagyis azt, hogy az adott üzemegységben előállított termék minőségi terméknek, vagy esetleg alacsonyabb színvonalú terméknek minősül-e. Természetesen a magasabb minőségi követelményeknek jellemzően magasabb kvalitású munkavállalók felelnek meg, Így kompenzáció tekintetében előnyt élveznek. 5. MUNKAKÖR - A munkavállaló által ellátott munkakört jelenti. Ezek között a szakmunkát ellátó munkavállalók felvétele nehezebb. Ezek a munkakörök jellemzően a munkáltató számára többet érnek, így magasabb bért hajlandó fizetni az azt ellátó munkavállalónak. A kódolásnál ezért a szakmunkások kapták a magasabb pontot. 6. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA – A munkavállaló munkaviszonya fennállásának időtartamát (év) jelenti. A munkáltatóval szembeni elkötelezettség, a munkafolyamatok szélesebb körű ismerete, a munkáltató elvárásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás segíti a munkavállaló munkahelyi kapcsolatrendszerét, szervezetismeretét, helyismeretét stb., mely a munkavégzés hatékonyságát, rugalmasságát növeli. A másik oldalról pedig a munkahelyi vezetője is megismeri a munkavállaló képességeit, hogy mely munkafolyamatok elvégzésére alkalmas. 7. VÉGZETTSÉG - A munkavállaló végzettségét tartalmazza, mely a munkaköréhez köthető. Ezt a munkavégzése során pozitívan tudja használni. A magasabb iskolai végzettség segíti a munkavállaló kreativitását, önállóságát, jobb és pontosabb munkavégzését. 8. GYAKORLAT - A munkavállaló által hasonló munkakörben szerzett gyakorlat idejét tartalmazza. A munkavállaló tapasztalata előnyös a munkáltató számára. 9. MUNKAVÉGZÉS – A munkavállaló teljesítményértékelése során a vállalati elvárásokat figyelembe véve kerülnek meghatározásra a szempontok, melyek összeállítása és értékelése a szubjektivitást hordozza magában, ezért a vizsgált elemek kidolgozására nagy hangsúlyt kell fektetni, és az objektivitásra törekedni.. Figyelembe vételre kerülhet a munkavállaló önálló munkavégzési készsége, kreativitása, csapatszellem építése, a munkavégzésének minősége, megbízhatósága, terhelhetősége, rugalmasság. A jobb eredmény elérése a munkavállaló jobb megítélését jelenti. 10. BESOROLÁSI BÉR – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér. Ez az Y tényező, ennek „igazságos” voltát kívánom elemezni.
A feladat által érintett célcsoportok
Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés fiktív volta miatt a lehetőséget mutatja be arra vonatkozóan, hogy a bér-meghatározási rendszer hogyan működtethető „igazságosabban”. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a munkabérben jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak az ellentmondások, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a bérrendszer „igazságosabbá” tehető, mely a munkavégzés teljesítményét, annak eredményességét javíthatja.