Termék felhasználás
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1995: "Az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint Magyarországon megkezdődik a Mezőgazdasági Számlarendszer kidolgozása, és ezen adatlapokra támaszkodó modellek, és szimulációk fejlesztése" [1]
- 2002: "A magyar mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR), melyet az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettel közösen dolgozott ki, és melyet rendszeresen publikál". [2]
- l98O-ban a bonni Egyetemen vette kezdetét az adatbázisok összehasonlíthatósága érdekében egy minden tagországra kiterjedõ, kötelezõ érvényû, egységes ,,integrált információs és modellrendszert,,megalkotása. A kutatócsoport mindvégig szorosan együttmûködött az EUROSTAT-tal (EK Statisztikai Hivatala) . A projekt fedõneve: ,,mezõgazdasági szektori termelékenységi és jövedelem modell,, volt (ebbõl ered a SPEL mozaikszó is). Ez a bázismunka eredményezte az alaprendszert (SPEL /EU-Base-System), amely különbözõ mezõgazdasági adatforrásokból egy konzisztens, ex-post képet képes felvázolni a mezõgazdasági struktúráról, az output és jövedelemtermelésrõl, ill. a termékfelhasználásról. A bázis rendszer magában foglalja a Mezõgazdasági Számlák rendszerét (MSZR, ill. Economic Accounts for Agriculture - EAA).[3]
- 2001:Az MSZR második része. A termékkeletkezési folyamat során létrejött termék felhasználási lehetőségeit foglalja magában.Öt módja van: 1,vetőmagnak felhasználás 2,takarmánynak felhasználás 3,termelőfogyasztás 4,ipari feldolgozás 5,piacon való értékesítés [4]
- a mezőgazdasági számlarendszeren MSZR en alapuló adatokat az Euorostat 1964-óta rendszeresen közzéteszi.[5]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus":
- vásárlás
- kibocsátás
- saját előállítású termék
- folyó termelő felhasználás
- hozzáadott érték
- mezőgazdasági jellegű ráfordítás
- termelési érték
- termékmérleg
- nettó koncepció
- "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- spel,bázismodul (termék-keletkezés,termék felhasználás,ráfordítás-felhasználás,ráfordítás-keletkezés,MSZR,agrárszektor,termékpálya)
- MSZR
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
Már az MTA Statisztikai Bizottságának Nemzetközi Albizottsága által 1998 tavaszán a KSH-ban tartott tanácskozásán felvetõdött egy konzisztencia projekt (team, testület) felállításának gon-dolata, mely javaslat pozitív visszhangot váltott ki. A konzisztencia-projekt lényege, hogy a szakmai/tudományos alapossággal feltárt alapadat-összeférhetetlenségeket, milyen szervezeti és jogi keretek között kell orvosolni, egy egységes agrárinformatikai adatbázis megteremtése érdekében.
A szaktanácsadási célból készített megyei bontású MSZR-CD-adatbázis számos konzisztencia problémát vet fel, melyek feloldása alapjaiban mozdítaná elõ a következõ évek munkáját.
Még egyszer kiemelendõ, hogy az alapadatok összevezetésekor felmerülõ inkonzisztenciák kiszûrése egyszerre informatikai és szakmai feladat, hiszen a meglévõ alapadatok inkonzisztenciája egy oldalról rontja az elõrejelzés esélyeit, más oldalról a prognosztizált jövõre vonatkozó konzisztencia-vizsgálat növeli a jövõkép hitelességét.
Az elmúlt tíz év - jórészt külföldön végzett - kutatásai alapján a GINT-en kialakult elméleti eredmények (szoftvercsalád) és esettanulmány jelleggel, mozaikszerûen gyûjtött gyakorlati tapasztalatok (megoldható problémák típusai), valamint az EU-agrárinformatikai rendszerének hazai adaptálásában végzett vezetõszerep alapján a ma Magyarországon létezõ agrárjellegû (élõ) adatbázisokra (a magyar Market Information System-re és az árutõzsdére, ill. az EUROSTAT magyar adatokkal is kiegészülõ SPEL/EU-DATA-rendszerére, valamint az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, ill. KSH, az OMSZ és egyéb szervezetek adataira) támaszkodva célul tûzzük ki egy prognosztikai jellegû GPS-keretrendszer felállítását az agrárszektor szereplõi részére, ezek taktikai és stratégiai döntéshozatalának támogatására úgy a felhasznált múltbeli, mint a generált prognosztikai adatok konzisztenciájának egyidejû vizsgálatával. A PhD-kutatás során a keretrendszer agrárenergetikai vetülete kerül tüzetesebb feltérképezésre.
A téma szakmai jelentõsége az adatbázisok tartalmának megfelelõen sokrétû. Az agrárenergetika kérdésköre mellet az EU csatlakozás támogatása az 1973-1997 közötti SPEL adatokból következõ általános “közeljövõkép” kidolgozásával, ill. az EU-adatbázis konzisztencia-szintjének ellenõrzésével, valamint a hazai árinformációs rendszer adataira támaszkodva egy fajta - a piac életét elõrevetítõ - prognosztikai rendszer felállításával, az operatív döntések megalapozására. Ezen kívül - a KSH és a meteorológiai adatok alapján – felmerül a kérdés, hogy az idõjárás a gazdálkodás szempontjából nem teljesen kaotikus rendszer, s ezért az éves mezõgazdasági tervezésnél számolni kell az ún. évtípusok hatásával. Esettanulmány-jellegû vizsgálatok a konzisztencia-ellenõrzés mellet az alábbi fõbb témakörökben látszik érdemesnek elvégezni: agrárenergetika, az EU-árak és az EU termelési potenciál éves alakulása, hazai árak heti-havi-negyedéves és éves ütemezésû trendjei, a hazai termelési potenciál és idõjárási típushelyzetek várható értékei megyei szintre bontva is.
A mai kutatási gyakorlat - a klasszikus ismeretszerzési tanokra alapozva - jórészt elveti annak lehetõségét, hogy a jövõbeli folyamatokat érdemben le lehet írni, noha a döntéshozatal elmélete és gyakorlata szükségszerûen ennek éppen az ellenkezõjét fogalmazza meg igényként. Ezért mindenképpen hasznos lenne végre tisztázni, hogy az új módszerekre támaszkodva elérhetõ elõrejelzési pontosság a szakma által fontosnak tartott kérdések esetén mekkora, s ez a szint meghaladja-e a gyakorlati alkalmazhatóság határát. Ennek tisztázása nélkül a természeti törvényeknek kitett gazdálkodás eredménytermelõ-képességét, s ennek fejlõdését továbbra is a gazdasági és politikai szubjektivizmus határozza meg, noha a természeti erõforrásokkal való hozzáértõ bánásmód hosszabb távon semmiképpen nem kerülhetõ meg.
A PIT egy olyan központi adatbázis/adattárház létrehozását célozza meg, melyben a mezôgazdasági termékek termelése és a termelés érdekében felhasznált ráfordítások/költségek (vö. FADN) egységes, mérlegszerû, ellentmondás-mentességet biztosító összefüggéseket alkotnak. (Egyszerûbben kifejezve: pl. csak annyit lehet felhasználni/elkölteni, amennyi megtermelésre került, ill. ahhoz, hogy bizonyos mennyiségû pl. állati termék keletkezhessen a biológiai törvényszerûségeknek megfelelô mennyiségû és minôségû takarmányt kell rendelkezésre bocsátani, stb.) A PIT adatbázisa egyszerre tartalmaz naturális és monetáris adatokat. A konzisztencia, vagyis az ellentmondás-mentesség elvárása egyszerûnek hangzik, de annál nehezebb megvalósítani. A konzisztenciát, s ezáltal az adatbázis minôségét csak akkor lehet biztosítani, ha minden adat és ezek keletkezési módja pontosan dokumentált (adatvagyon-felmérés, auditálhatóság), ill. az egymással oksági kapcsolatba hozható adatok kapcsolatrendszerét leíró táblázat adott, mely alapján a szakmai (kézi és számítógépes) hibaelemzés elvégezhetô (vö. ISO normák).
A konzisztens adatbázis egyben azt is jelenti, hogy nincs még egy alternatív, ill. mást sugalló adat semmilyen forrásból érvényben, vagyis minden kérdésre csak egyetlen válasz létezik, mely igazságtartalmát/valósághûségét a többi adat léte szavatolja. Így képzelhetô csak el, hogy az országról vagy annak tetszôleges részérôl egy egységes képpel rendelkezzünk, mely alapja az érdekegyeztetésnek hazai és nemzetközi szinten is. Az egységes és ellentmondásmentes országkép növeli az érvek súlyát, s gyorsítja a döntéselôkészítést. Teendôk: Az ellentmondás-mentesség biztosítása érdekében fel kell mérni a rendelkezésre álló adatvagyont, s létre kell hozni egy úgy nevezett metaadatbázist, mely visszamenôleg is leírja milyen objektum, milyen jellemzôje, mely szervezetnél, hogyan, mikor kerül(t) gyûjtésre. Ki kell dolgozni a PIT logikájából eredô adattartalmakra az ezek hátterében megbúvó egyszerûbb (aggregációs) és bonyolultabb (modellszerû) kapcsolatokat.
A konzisztencia kifejezésre juttatásának természetesen vannak határai. Ezen határok egyike a KSH Nemzeti Számláihoz (NSZR) való szerves illeszkedés, hiszen a mezôgazdaságot az Unióban nem az intézményi, hanem a tevékenységi elv szerint kell elszámolni, szemben az egyéb gazdasági ágakkal. Így kiindulásként el kell fogadni azt a kihívást, hogy a NSZR-bôl a mezôgazdasághoz kapcsolt tételeket (energia, takarmány, vetômag, stb.) a MIMIR keretein belül vissza kell tudni igazolni. Fontos problémát jelent ez esetben az összhang megteremtésének idôpontja. A KSH ugyanis egy adott naptári évrôl csak hónapokkal késôbb kell, hogy NSZR adatokkal rendelkezzen, míg a MIMIR alapvetô feladata, hogy szinte "naponta" frissítve a becsléseket, szakmai véleményeket, bármikor, bármely adatot a többivel összhangban ki tudja fejezni, akár prognosztikai jelleggel több hónapra/évre elôre is (a felhasználók legmesszebbmenô igényei szerint, dinamikusan változtatható formában). Teendô: Ki kell dolgozni az érintett szervezetek közötti szakmai egyeztetés, szakértôi kompetencia, döntéshozatal, adatáramlás, idôbeli kötelezettségek rendszerét, mely egyben a Konzisztencia Bizottság szervezeti és mûködési szabályzatának alapját is adja. A Bizottság felállítása és az SZMSZ kidolgozása azonnali intézkedést igényel.
Definíciós modul
- Az MSZR második része. A termékkeletkezési folyamat során létrejött termék felhasználási lehetőségeit foglalja magában.Öt módja van: 1,vetőmagnak felhasználás 2,takarmánynak felhasználás 3,termelőfogyasztás 4,ipari feldolgozás 5,piacon való értékesítés.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e hogy az MSZR részei: a termékkeletkezés, a termékfelhasználás, a ráfordítás-felhasználás, a ráfordítás keletkezés az árak, az ágazati méretek és a SPEL? Igaz, mert részei.
- Igaz-e,hogy a termelőfogyasztás a szinonímája a termék-felhasználásnak? Nem igaz,mert a termékmérleg a szinoníma
- Igaz-e, hogy az MSZR a Mezőgazdasági Számlarendszer rövidítése?Igaz
Ajánlott irodalmak modulja
- Gés [8]
