Machiavelli

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Igaza van-e Machiavellinek, vagyis igaz-e, hogy annál nagyobb a GDP, minél nagyobb a bűnözés?

A feladat előtörténete

Mindenkit érdekel a gazdasági fejlődés, mindenki tapasztalja a bűnözés negatív hatásait. Úgy gondoljuk, hogy mindkettő kihat és befolyásolja az emberek hétköznapjait, életét.

"Az emberiség a kezdetek óta küzd bűnei ellen, azért, hogy félelem és kiszolgáltatottság nélkül élhessen, megőrizhesse közösségének integritását és biztosítsa azok rendezett működését. A bűnös emberi magatartás burjánzásai, a közmorál koronként visszatérő válságai jól olvasható nyomokat hagytak történeti tudatunkban, a kultúra, a jog világában és a társadalom szocializációs rendszereinek működésében is. A bűn és bűnhődés dialektikája döntő befolyást gyakorolt a bűnügyi tudományok fejlődésére és a politizálás irányaira is, amelyek folytán a szakadatlanul megújuló kriminalitás kezelésének igénye új stratégiákat szült.” (Kacziba: Az önkormányzati bűnmegelőzés modellje, 2003. kézirat)

"Múltunk nyomait keresve igen hosszú úton kellene visszamenni ahhoz, hogy az egymást váltó generációk ösztönössé vált önvédő reflexeinek és áthagyományozott tudásának, tapasztalatainak forrásait felkutassuk. Amit biztosan tudunk: az emberi szükségletek genetikailag kódolt rendszerében a biztonsági szükségletek közvetlenül az ember biológiai szükségleteit követik és oly erőteljesen határozzák meg az ember viselkedését, hogy képesek más szükségleteket háttérbe szorítani. Az emberi szükségletek piramisában a biztonsági szükségletet követő egyéb szükségletek, mint például a szeretet- és közösséghez tartozás, a tisztelet és elismerés, a tudás és megértés iránti vágy csak akkor válnak jelentőssé, ha az egyén biztonságigénye kellő szinten kielégül. (Vö: A motiváció Maslow-féle szükséglet elmélete. Abraham Harold Maslow: Indíték és személyiség, 1954.) Mint ahogyan az éhes embert sem érdekli a szabadság, úgy a félelemben élő, szorongó ember sem tartja fontosnak azt. Sőt, biztonsága érdekében könnyen lemond szabadságáról, illetve annak fontos elemeiről. Ezt a reakciót láttuk a New York-i terrortámadás után és ezt igazolják hazánkban Ferge Zsuzsa kutatásai is." (Ferge Zsuzsa: A szétszakadó társadalom, Belügyi Szemle 2000. 6. szám)

• Megéri a becsületesnek lenni, vagy kifizetőbb az erkölcstelenség?
• Munkába járás vagy ferde utak?
• Érdemes példát mutatni a gyereknek?
• Szabálytalan közlekedés?
• Adózzunk, vagy csaljunk?

Témaválasztásunkat indokolja, hogy napjainkban még mindig érezzük a gazdasági válság hatásait, amely érzékenyen érint minket is,és az ország lakosságát is. Mindenki várja a kilábalást a válságból, várja a gazdasági fejlődést, de vajon az a bűnözés erősödését hozza magával? Nagyon érdekes és szinte az egész társadalmat érintő téma.

"Az illegális tevékenységek beépítése egy százalékkal emelte meg a folyóáras GDP-t, de a pénzügyi közvetítők szolgáltatási díjának figyelembe vétele is hozzájárult a nominális értékének növekedéséhez" – írta a Napi Online.

Az új európai uniós számítások változása eredményeként a Központi Statisztikai Hivatal jelentősebb és több tételt érintő módszertani változást vezetett be a nemzeti számla statisztikában, amely a magyar nemzeti számlák EU harmonizációját szolgálják. Így a fekete pénzek mintegy 1 százalékkal növelik a GDP-t.

Tisztában vagyunk vele, hogy az új európai számítási szabályok változása miatt kerültek a fekete pénzek a GDP statisztikákba, azt is tudjuk, hogy nem csak Magyarországon, hanem szinte mindenütt benne vannak az illegális tevékenységek. Ettől függetlenül nem értünk egyet vele, mert a feketegazdaság hozzájárulását a GDP-hez, csak becsülni lehet, nem lehet pontosan megmondani az arányt.

Nem tartjuk helyesnek, hogy a olyan dolog is szerepeljen a nemzeti számlák készítésekor, amelyről nincs pontos adat, csak találgatás. Azzal is problémánk van, hogy az illegális tevékenységek, a fekete gazdaság, a bűnözés hasznot hoz egy országnak, és ezt el is ismerik, ahelyett, hogy a kártékony mivoltját hangsúlyoznák és a felszámolására törekedjenek.

"Rendszeresen mérni fogja a brit lakosság boldogságszintjét a brit kormány. David Cameron miniszterelnök csütörtökön indította el hivatalosan is a programot, azzal az érvvel, hogy a nemzet általános anyagi és lelki jólétének feltérképezésére az eddig használt mérce, vagyis a hazai össztermék (GDP) nem alkalmas."

Teljesen egyetértünk a cikkben lévő kijelentéssel, hogy a GDP nem alkalmas a nemzet általános anyagi jólétének felmérésére. A valóságban az életünk minőségét romboló tevékenységek, köztük a bűnözés is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. A GDP szerint, ha több a bűnözés, a gazdaság növekedik, ha kevesebb a bűnözés, akkor a gazdaság visszaesik. Sajnos a GDP-t elferdítve, arra használjuk, hogy a fejlődést mérjük vele. Nagy hiba, hogy a GDP szerinti gazdasági növekedést együtt emlegetjük a jóléttel. Hatalmas tévhit a társadalmunkban, hogy "minél több, annál jobb." Minél többet termelünk, kereskedünk és költünk, annál inkább növekszik a GDP, és azt hisszük, ez egyúttal azt jelenti, hogy jobban élünk. De ez nem fedi a valóságot, mert növekedési statisztikáink nem tesznek különbséget az olyan tevékenységek között, amelyek hozzájárulnak a jóllétünkhöz, illetve amelyek ártalmasak.

Kiemelnénk, Defoe: A londoni pestis c.könyvéből egy idézetet, amely az 1665-ös pestisjárvány következményeit írja le.

„…Londont egyik szerencsétlensége szegénységbe döntötte, megnyomorította a vidéket, viszont a másik – a maga nemében nem kevésbé rettenetes – szerencsétlenség kárpótolta, újból felvirágoztatta, mert e sorscsapást követő esztendőben a londoni tűzvész mérhetetlen háztartási és ruházati cikket meg egyéb holmit, valamint Anglia minden részéből érkezett áruval és készítményekkel teli raktárházakat emésztett el. És ez országszerte hihetetlen mértékben fellendítette a kereskedelmet, jóvátette az okozott károkat, pótolta a veszteséget; azért azután – röviden szólva – minden épkézláb honpolgárt munkába állítottak, de még így is hosszú éveken át alig tudták ellátni a piacokat, kielégíteni a keresletet. És a pestis okozta fennakadás miatt a külföldi piacokon is hiány mutatkozott áruinkban, mígcsak a szabad forgalmat újból nem engedélyezték, és ez a körülmény a hatalmas belföldi kereslettel párosulva valamennyi áru gyors áramlását eredményezte; és ennek folytán a londoni pestist és tűzvészt követő hét esztendőben egész Anglia oly élénk kereskedelemnek örvendett, amelyhez hasonlót sose láttunk.”

Ez az idézet is rámutat, hogy mekkora természeti katasztrófa, micsoda gazdasági fellendülést eredményez. Világosan látható és mi is látjuk és egyetértünk azzal, hogy a GDP nem való a jólét mérésére. A GDP helyett szükség lenne egy jóléti mutatóra, amely a tényleges fejlődést mutatja meg.

Véleményünk szerint, szükséges, a gazdaság átláthatósága, az elemzések érhetősége, a kimutatások, számítások pontossága. Fontos lenne a pontos statisztikák mellett, ha megváltozna az emberek értékrendje, az élethez való hozzáállása. Egy élhető, bűnözés, betegségek, katasztrófák nélkül gazdagodó országot kellene teremteni. Természetesen, ezek a dolgok nem kikerülhetőek, de ne könyveljük el pozitívumként, hogy növelik a GDP-t.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• Ki mondja meg, hogy mit és hogyan kell, tenni? – a törvényalkotóknak talán sikerül?

• Mit rontunk el, amiért nem működnek a dolgok?

• Merre van a helyes út?

• Mi a megoldás? – új törvények, szankciók kellenek?

• Meghatározható- e az ok- okozat szerepkör?

Ezek olyan kérdések, amelyekre nagyon régóta keresik a válaszokat. Szorosan kapcsolódnak a gazdasági fejlődéshez és a bűnözéshez.

A GDP-vel és a bűnözéssel kapcsolatban témánként külön rengeteg elemezés, tanulmány, kimutatás foglalkozik, és találhatunk is bőven az interneten, az újságokban, a híradásokban.

Néhány példa:

A bűnözők is megtámogatják a magyar GDP-t [2]

GDP helyett boldogságindexet használnának a britek [3]

GDP [4]

Viszont az is elmondható, hogy kutatásaink során nem találtunk olyan elemzést, amely a GDP és a bűnözés szoros kapcsolatát bemutatja, vagy vizsgálja.

Általánosságban el szokták mondani, hogy a bűnözés is beleszámít a GDP nagyságába, de a GDP nagyságát még számos tényező is befolyásolja,

mint pl. a természeti katasztrófák, a betegségek, stb.

Mivel a feladatunk eléggé összetett és nem találtunk hasonló kutatásokat, így csak a hasonlóságelemzés bizonyul a legjobb módszernek a téma kivizsgálására.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatokat online forrásból gyűjtöttük össze:

Felhasználtuk a HVG internetes forrását: A magyarországi helyzet, és az elmúlt években végbement változások megismeréséhez:[5].

A Központi Statisztikai Hivatal honlapján található adatokból:

Az egy főre jutó bruttó hazai termékek értékét 1995-2008. év között. [6]

A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlását 2001-2011. év között. [7]

A magyarországi bűnözési helyzet és bűnözési statisztikai adatok megismeréséhez a következőket:

[8]

[9]

[10]

A témához kapcsolódó adatgyűjtés során nehézséget okozott, hogy nem találtunk a GPD-vel és bűnözéssel közös statisztikai adatot, külön-külön témánként kellett összegyűjteni az adatokat, mert a GDP-vel kapcsolatos statisztikai adatokat leginkább a termeléssel, a mezőgazdasággal, a lakossággal hozzák összefüggésbe.

Az viszont elmondható, hogy a bűnözési statisztikai adatok, és a GDP statisztikai adatok mennyiségében nincs hiány.

Objektumok (sorok)

A megyék és az évek kombinációi, azaz 19*2 = 38?!

Megyék:

1. Baranya

2. Bács-Kiskun

3. Békés

4. Borsod-Abaúj-Zemplén

5. Csongrád

6. Fejér

7. Győr-Moson-Sopron

8. Hajdú-Bihar

9. Heves

10. Komárom-Esztergom

11. Nógrád

12. Pest

13. Somogy

14. Szabolcs-Szatmár

15. Jász-Nagykun-Szolnok

16. Tolna

17. Vas

18. Veszprém

19. Zala

Év:

1. 2003

2. 2008

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Betörés-lopás (db) (X)

2. Ismertté vált (db) (X)

3. Közszeméremsértés (db) (X)

4. Testisértés-gyilkosság (db) (X)

5. GDP nagysága megyénként (%) (Y)

A feladat megoldásához felhasznált adatok, mind statisztikai jellegűek. A feladat elvégzéséhez Olap megközelítés szükséges.

A 19 megyében (objektumokban) 5 tényezőt (attribútumot) vizsgáltunk.

A vizsgálat szerint:

Irány:

0 = minél nagyobb bűnözés, annál nagyobb a GDP.

1 = minél kisebb a bűnözés, annál kisebb a GDP.

A feladat által érintett célcsoportok

• a Magyarországon működő Rendvédelmi - és Pénzügyi szervezetek.

• a magánszférában a találhatóak, mint Érdekvédelmi-, Non- profit- és Civil szervezetek.

• azok a munkanélkülivé vált emberek érintettek, akik a családjuk fenntartása érdekében esetlegesen bűnözővé válhatnak.

• jogalkotók?

• jogfilozófusok?

• gazdasági szakértők, stb…

A felsorolt szervezetek és személyek mindegyikét érzékenyen érinti a gazdasági fejlődés és a bűnözés is. Egyesek a statisztika adatokkal, mások pedig a bűnözök elfogásával foglalatoskodnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat hasonlóságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet:

• Költségmegtakarítás

• Infrastruktúra minimalizálása (vö. outsourcing)

• HR-költségek csökkentése (vö. „percdíjas szakértés”)

• Döntések helyességének növelése

• Objektivitás szintjének növelése (több „biztonság”)

• Hibaarány csökkentése

• Életminőség javítása

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás lépései:

• 1. lépés: a feladat alapjául szolgáló statisztikai adatok táblázatban való összesítése

• 2. lépés: az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése

• 3. lépés: a rendelkezésre álló adatok, és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás

• 4. lépés: coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel

• 5. lépés: solver program alkalmazása, ellenőrzés (hiba kiküszöbölése)

• 6. lépés: a kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Hipotézisünk szerint annál nagyobb a GDP, minél nagyobb a bűnözés.

• A két vizsgálatunk ezt alá is támasztotta, valamint azt is, hogy ez fordítva is igaz,hogy annál kisebb a GDP, minél kisebb a bűnözés.

• Mind a két összefüggésünk:

az "annál nagyobb, minél nagyobb (ANMN)és az "annál kisebb, minél kisebb (AKMK)összefüggésünk stabil képet mutatott. Mert sem a 0-ás munkalap H216-H253 közötti sorok értékei, sem a az 1-es munkalap H217-H254 közötti sorok értékei között nem találunk nulla értéket.

A modellhiba:

• nagyobb, abban az esetben, ha minden irány egy,
• kisebb, abban az esetben, ha minden irány nulla.

Mert az 1-es munkalap H217-H254 értékeinek összege nagyobb.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• a 0- ás és 0vs1- es munkalapok összehasonlításával arra jutottunk, hogy bűncselekmények illetve az összesen kategória hatása a GDP- re 0 vagy kiemelkedően magas (Lásd fentebb említett 3 megye.)

• A vagyon elleni bűncselekmények a legmagasabb értékre futottak ki: mert nagy valószínűséggel a recesszió okozta munkanélküliség eredménye, hogy már olyan társadalmi rétegek is bűnözésre adják a fejüket, akik régebben nem tartoztak a bűnözési körbe.

• Véleményünk szerint megoldás lehetne: természetesen csak a megélhetési bűnözök esetén, új munkahelyek teremtése. A nagystílű bűnözök esetében, pedig a büntetések szigorítása.

• Lássunk példát: Jó példa, hogy Bakács Tibor Settenkedő is büntetést kapott a téliszalámi lopásért.

• Jó intézkedésnek tartjuk, ha valaki a megélhetési bűnözés miatt pénzbírságot kap, akkor azt kiválthassa közmunkával is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A bűnözés gyors növekedésével párhuzamosan a bűnözésen belül strukturális átalakulás zajlott, amely a vagyon elleni bűncselekmények arányának jelentős emelkedését eredményezte. A bűnözés növekedésével párhuzamosan eddig nem tapasztalt mértékben csökkentek a bűncselekmények felderítési mutatói. A nyomozás hatékonyságának értékelésekor fegyelemmel kell lenni arra, hogy jelentősen növekedett a bűnhalmazatok gyakorisága. Mindezek érdekében fokozni kell a felderítés eredményességét.

A közbiztonságérzet csökkenése és a bűnözés megváltozott szerkezete társadalmi elvárást keletkeztet, amelyre az állami büntetőpolitikának reagálni kell. Az állami büntetőpolitikusok emellett gondot kell fordítani a bűnözés, okozta sérelmek, a bűncselekmények elszenvedői és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet