Gyerekek

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy gyermek átlagosan mennyi időt tölt, tanulással, a barátaival,sportolással,a televízió nézésével illetve internetezéssel?

A feladat előtörténete

Azért választottam ezt a témát, mert folyton gyerkekekkel, fiatalokkal vagyok körbe véve és kíváncsi voltam, hogy mely tevékenységgel ütik el a napjaikat. És úgy gondoltam, hogy a médiával szoros összefüggésben van a fiatalok viselkedése.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Úgy gondolom, hogy a fiatolok tanulásra szánt ideje nagyon elenyésző, és ebből adódik, hogy a jegyek is rosszak, feltételezem, hogy minden a médiának köszönhető, ugyanis elferdítette már teljesen az emberek világszemléletét Szerintem nem sportolnak túl sokat a mai fiatalok, hanem inkább a televízió vagy az internet világát választják. Véleményem szerint a 13 éves gyerekek nagyon sok időt töltenek a barátaikkal, ugyis fontosnak tartják a kapcsolataik. Meglátásom szerint a 13 éves korosztály rengeteg televíziót néz, akár napi több órára is leköti őket. Az internet az amivel szerintem a legtöbb időt töltenek a fiatalok, és azon belül is a közösségi portálokat látogatják a leggyakrabban.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A medoldáshoz, a kérdőívet kell elemeznem, melyet 36 fiatal töltött ki. X1:Tanulásra-, X2:Sportolásra-, X3:Barátokra-, X4:Tv-nézésre-, X5:Internetezésre szánt idő napont, melyet 0-5 skálán jellemeztek attól függően, hogy mennyi időt szánnak a tevékenységre naponta, a 0:nem köti le az adott tevékenység, az 5:4-5 órát is eltöltenek a tevékenységgel

Objektumok (sorok)

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36

A feladat által érintett célcsoportok

A 13 éves korosztály a célcsoport, ugyanis az ő tevékenységükre voltam kíváncsi, arra hogyan töltenek egy hétköznap délutánt.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Úgy gondolom, hogy a szülőknek és a gyerekeknek is jó egyaránt ha szembesülnek azzal, hogy mire mennyi időt szánnak. Bár nem gondolom, hogy meglepetés az, hogy a fiatalok nem szeretnek tanulni, de úgy gondolom, hogy döbbenetes hogy az összes tekévenység megelőzte a tanulást. Ha ezzel tisztába kerülnek a szülők, akkor különféle módszerekkel, megvonásokkal rá tudnák bírni a gyerkekek a tanulásra, vagy akár kompromisszumokkal. Jól látszik, hogy nem csak szóbed az, hogy mennyire "besszippantotta" a fiatalokat a média világa.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

- A kérdések megfogalmazása

- A kérdőív kitöltetése 36 fiatallal, majd ennek feldolgozása

- A kérdőívben megfogalmazott kérdések feldolgozása, és az eredmények kiszámítása

- Objektumok meghatározása

- Attribútumok meghatározása

- Az adatok összegyűjtése és összefoglalása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket. A vizsgálat megmutatta, hogy a fiatalok legkevesebb időt a tanulással töltenek, de nem egységesen keveset hanem egyénenként eltérő az időintervallum melyet erre a tevékenységre szánnak.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jutott.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés segítségével olyan következtetéseket vonhatok le, amelyeket hasznosan tudnának a szülők felhasználni nevelés szempontjából. Ez nyilvánvalóvá teszi azt, hogy nem csak kitalát tézisek azok, hogy a fiatalok sokat foglalkoznak a médiával és kevet a tanulással, most egyértelműen kiderült, hogy a tanulással foglalkoznak a legkevesebbet. A nevelés szempontjából nagyon fontosak ezek az információk. Nem kell több ennél több vizsgálat, mivel a maguk a fiatalok szolgáltatták magukról az információkat.

Úgy gondolom nem mérhető pénzben.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet