Környezetterhelés

Angol megnevezés: environmental load

Történeti modul

• 2005:"Az ember és a környezet viszonyának történetét kutatva végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az ember az ősi harmonikus ember-környezet viszonyból annak ellentétéig jutott. Az ember saját környezetének ellenségévé vált...Az ember-természet viszonyának mai állapota a globális problémák egyre súlyosabb és fenyegetőbb jelenlétével jellemezhető. A megoldás lehetőségét kutatva a tudománynak és a politikának egyaránt megvan a feladata. A legeredményesebb megoldást a teljes szemléletváltozás jelentheti, ahol az ember-környezet viszony az uralkodó, kizsákmányoló pozíció helyett megtalálja az értékek mentén megvalósítható harmóniát. "[1]
• 2000:"Sokak szerint a fenntarthatóság feltétele az, hogy az emberiség lemondjon a további fejlődésről, mivel minden fejlődés plusz erőforrásokat kíván,így szükségképpen fenntarthatatlan. Az emberiség nagy hatású találmányai között kevés olyan akad, mely ilyen vagy olyan módon ne veszélyeztetne fenntarthatóságot, ne okozna valamilyen környezeti problémát... A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy úgy próbáljuk megoldani a felmerülő problémákat, hogy a lehető legkevesebb erőforrást használjuk fel adott cél elérése érdekében és a lehető legkevésbé avatkozzunk a bioszféra működésébe és közben figyelmet szentelünk arra is, hogy hosszú távon milyen következményei lehetnek tevékenységünknek... A földi élet fenntarthatóságának a cirkuláris működésen kívül további biztosítéka az evolúció során kialakult biológiai változatoasság."[2]
• 2002: "A nyolcvanas évek vége felé számos külső és belső folyamat jelezte, hogy "az idő érik, zajtalanul és félelmesen". Többek között ráébredtünk az ország kiszolgáltatottságára és környezeti állapotának tarthatatlanságára is... Vannak újabb keletű problémák,melyek súlyosbodnak. Ilyen például a főváros környéki zöldterületek rohamos csökkenése, a közúti tranzitforgalom okozta szinte elviselhetetlen környezetterhelés és annak számos kísérőjelensége (légszennyezés, hulladékok, zaj, rezgés, illegális szállítmányok, embercsempészet, növekvő balesetveszély stb.), a szabálytalan és illegális hulladéklerakók sokasága stb."[3]
• 2004:"A globális változásokat,a légköri üvegházhatást és ezzel a szélsőséges időjárási eseményeket közvetett módon előidéző környezetszennyezés forrása elsősorban az intenzív gazdálkodás, míg hatása főként az extenzív,alacsony ráfordítással működő gazdálkodási formákat terheli. Az állattenyésztés termelését és környezetkárosító hatását tehát elsősorban az alkalmazott rendszerek típusa és intenzitása határozza meg. Az iparosított mezőgazdasággal rendelkező, fejlett országokban a mezőgazdasági eredetű környezetterhelés a világ átlagánál lényegesen nagyobb, melyből az állattenyésztés közvetlen részesedése közelít az 50%-hoz. Mivel az ágazat jelenleg is a világ legnagyobb földhasználója, a hústermelés és- fogyasztás pedig tovább növekszik, környezetkárosító szerepe tovább nő.[4]"
• 2004:"A Föld ökológiai sorsára egyre nagyobb hatással vannak szegényebb országok. Fejlődő országok túlnépesedése miatt, illetve a fejletelen és ezért rossz hatásfokú termelés miatt jelentenek nagy környezeti terhet. A fejlett országok lakói azonban a túlfogyasztás miatt. Korunk nagy kérdése, hogy milyen gyorsan sikerül lefékezni a népességrobbanást, az elsivatagosodást, az erdőpusztítást, a fajok kihalási sebességét, a talaj vízsüllyedését és az üvegházhatású gázok kibocsátását. A fejlődő országok környezetvédő mozgalmaiban az ökológiai kérdések az emberi jogokkal, az etnikai problémákkal, az erőszak megfékezésének és az anygai javak igazságosabb elosztásának igényével kapcsolódnak össze. Azért tiltakoznak a nagyipari, környezetpusztító fakitermelés, olajfúrás, bányászat, monokultúra ültetvények, túllegeltetés, elárasztás, a folyókat szennyező, sőt, gyakran elaksztó, vízigényes ipar és ehhez hasonló tevékenységek ellen, mert azok az adott területen élő emberek egészségét, megélhetését, életét veszélyezteti."[5]
• 2005:"Ha az ember és természet viszonyának gazdasági összefüggéseit akarjuk vizsgálni, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy az ember különböző szükségletekkel rendelkezik, amelyek kielégítése a normális élet feltétele. Ezért mindenki arra törekszik, hogy szükségleteit minél magasabb szinten kielégítse.[6]"
• 2005:"Az elmúlt századok népességnövekedése igen lassú volt. Ennek okai jól ismertek: háborúk pusztítása, éhínségek, járványok. A magas születési arány mellett ezek a pusztító hatások történelmi időszakokat tekintve kiegyenlítették egymást, s a népesség összlétszáma alig vagy csekély mértékben növekedett. Ez a hosszú ideig tartó korszak tekinthető a demográfiai változások első modelljének, amelynek jellemzője a születések és a halálozások igen magas száma mellett a népesség viszonylagos állandósága.

A második korszakra jellemző a járványok tömegméretű pusztításának megfékezése, az életkörülmények és az orvosi ellátás javulása, amelyek eredménye a halálozási arány csökkenése, a változatlanul magas születési szám mellett a népesség nagyarányú növekedése. Ez jellemzi például a harmadik világ országait, ahol a rohamos népességnövekedés közvetlenné teszi a népességrobbanás veszélyét. A harmadik korszak a fejlett tőkés országok modellje. A születések és a halálozások arányának egyensúlyát úgy teremtik meg, hogy tudatosan csökkentik a születések számát, egyre jobb szociális körülményekkel és orvosi ellátással növelik az átlagéletkort, s így csökkentik a halálozások számát is. Ennek a modellnek további jellemzője a népesség állandósága mellett a társadalom relatív elöregedése. Mivel a Föld népessége egyenlőtlen eloszlású, a második modellbe tartozó fejlődő országok népesedésének egyre gyorsuló üteme felveti a túlnépesedés reális veszélyét. A megoldási kísérletek eddig nem vezettek eredményre, annál is inkább, mert míg a járványok elleni küzdelem jelentős összefogásra ösztönözte a fejlett országokat sikerrel, addig sem a túlnépesedés, sem az élelmiszerhiány nem mozgósítja megfelelően a világ segíteni tudó országait.[7] "

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus
  • csernobili katasztrófa, 1986. május (4 tomreaktrorból 1 felrobbant, megoldásra alternatíva: betonszarkofág)
  • Paks: 1983 nyara ( karbantartási munkálatok közben megsérült néhány építmény, nagy sugáérzásveszély, felvetődik egy komoly probléma: elhasznált elemek elhelyezése
  • Románia: ausztrál érdekeltségű cég aranybányaszásal foglalkozik, vízbe kerülő cián elpusztítja az állatállomány jelentős részét
  • Bős-Nagymarosi vízlépcső: vízi erőmű építése követeztében vízhiány, kiszáradás, ökológiai katasztrófa fenyegeti a térséget
  • 2005-ben orosz tengeralattjáró az Északi-sarkhoz közel beleakadt egy halászhálóba, és kormányozhatatlanná vált, de nemzetközi segítséggel a személyzet megmenekült és a sugárzásveszély is elhárult
• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus
  • Jövőkutatás
  • Liebig-féle minimum-elv
  • Kockázat
  • Következtető alrendszer
• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus
  • környezetszennyezés: pl.: víz-, levegő-, talajszennyezés, stb.
  • túlnépesedés
  • éghajlatváltozás
  • ózonpajzs elvékonyodása
  • őserdők kiírtása
  • savas esők
  • globális felmelegedés: üvegházhatás
  • bányászat okozta természeti károk
  • a környezet nem tudatos tönkretétele

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 2005:A világ népesség eloszlásának egyenlőtlenségéből következik az a paradox helyzet, hogy miközben a Föld túlnépesedésének globális problémája a megoldásra váró feladat, egyes országokban - így hazánkban is - a népesség fokozatos csökkenése jelent gondot.
• 2005:A szükségletek minél magasabb szinten való kielégítésének vágyából az következik, hogy a kényelmes élet feltételeinek megteremtése érdekében egyre nyilvánvalóbban szakadunk el a természetközeli életmódtól, és az új "kívánságokkal" újabb és újabb terheket róvunk a természetes környezetünkre.

Definíciós modul

• A környezetterhelés azoknak a tevékenységeknek az összefoglaló neve, amelyek veszélyeztetik "élhető" világunkat. Az ipari terhelés növekedése veszélyes anyagok gondatlan kezelése, a túlnépesedés, az urbanizáció, stb. következében féltenünk kell a tiszta levegőt és a vizet, a termőtalajt, a csendet, az egészséges táplálékot, erdeinket, és egy sor olyan dolgot, amire ma még nem is gondolunk.

Tesztkérdések modul

• Mi terheli a környezetünket? (pl.: túlnépesedés, ipari tevékenységek, fogyasztói társadalom, stb.)
• Mitől kell félnünk? (fejlődés nem lesz fenntartható, nem lesz élhető környezet, elfogy az ivóvíz, ..)
• Kell -e félnünk a környezet terheléstől? (igen, mert nem visszafordítható.)
• Hogyan védekezzünk? (pl.: energia takarékossággal)
• A probléma megoldés az állam dolga? Csak? (az államé is és a közembereké is, de más minőségben.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Pető Vilmos: Állattartás és Takarmányfeldolgozás Gépesítése -

Környezetszennyező műanyagok kiváltási lehetősége[8]

• Varga Attila - A biológiatanítása - A biológiatanítás lehetőségei a fenntarthatóság pedagógiájában[9]
• Biomassza – energia a mezőgazdaságból[10]
• EU-Georgikon[11]
• Környezetünk magazin - Környezeti nevelés[12]
• Híradó - Panoráma[13]
• Szalay István - Bognár Ferenc :Agrár környezetvédelem - Baromfitenyésztés és környezet[14]