Babysitter
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/hr.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Norvegiaba jelentkezo babysitterek kozul a legalkalmasabb jelolt kivalasztasa.
A feladat előtörténete
Norvegiaban elo dolgozo anyakent fontosnak tartom, hogy a tarsadalom magas elvarasainak megfelelni vagyo szulonek is legyen lehetosege a gyermeket biztonsagban tudni. Nalunk nincsen bolcsodei szolgatatas igy gyermekeink felugyelete babysitterek ill. nanny-k altal oldhato meg.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- Ezt az otletet uj munkahelyem ihlette, amely az Adecconal van mint personal consultant. Feladataim koze fog tartozni interjuztatas, munkaerokozvetites. Mivel kisfiam most masfel eves ezert szemelyesen erint az a kihivas, hogy hogyan lehet csaladot es teljes iduju munkat egyszerre csinalni.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Elsőként azt kell megadni:
- milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
- vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
- miként sikerült a problémákat megoldani
- ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
- ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis
Objektumok (sorok)
- Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
- és semmi mást
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Attribútumok:
Ide meg kell adni:
- az attribútumok egzakt meghatározását
- a használt mértékegységet attribútumonként
- és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
A feladat által érintett célcsoportok
Ide fel kell listázni (*)
- a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
- ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
- melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
- mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
- S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
- milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
- mennyit ér ez az állapot
- milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
- mennyit ér ez az állapot
- mennyit a két érték közötti különbség
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
Virtuális témaváltás:
- legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
- legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
Állapotkülönbségek
- energiafelhasználás-különbözet
- időfelhasználás-különbözet
- égett része tömeg-arányának különbözete
- ízélmény-különbözet
- stb.
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
- adatbázis
- sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
- solver ill. MY-X paraméterek
- egyéb lépések
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ide
- CSAK és
- kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
- felsorolásszerűen
- a számítás releváns eredményei kellenek.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
- meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
- végső győztest kell hirdetni
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
- melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
- hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
- mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
- mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
- mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Ide kell megadni:
- milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
- milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
- Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
- Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
- Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
- Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...