Hallgatói Információs Rendszer

Angol megnevezés: The Informaiton System of Stundent

Történeti modul

• 2000: "200/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet A kreditrendszer célja az ország felsőoktatási intézményeiben folytatott tanulmányok azonos szempontok alapján történő nyilvántartása, az intézményen belüli és intézmények közötti nagyobb hallgatói mozgásszabadság és a különböző szintű szakok egymáshoz illeszkedésének elősegítése. Mindez összhangban áll a European Credit Transfer System-mel, vagyis az európai kreditátviteli rendszerrel, mely megkönnyíti a hallgatók számára az európai felsőoktatási intézmények közötti mozgást."1.

• A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásárólAz internet alapú oktatás egy kommunikációs folyamat, mely túlnyomórészt internetes eszközökön keresztül zajlik, átviteli közegként az internet ill. intranet hálózatok szolgálnak. A tanulási folyamat a tanár személyes jelenlétére már csak kis mértékben alapoz. Lényegében már nem annyira távoktatásról, mint inkább távtanulásról (e-learning) beszélünk. 2.

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:

- neptun

- e-learning

- Országos Hallgatói Nyílvántartás

- Országos Kreditrendszer

- intelligens diákigazolvány

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

- hallgató

- adat

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

- információ

- rendszer

- hírek

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Ha a hallgatói információs rendszeren a Neptun tanulmányi rendszert értjük szerintem tulajdonképpen nem adódik ok az ezzel kapcsolatos ellentmondások felvetésére. Mivel központilag bevezetett rendszerről van szó -mellyel néha talán akadnak gondok- fontosságát nem kérdőjelezhetjük meg. Egyszerűen szükség van rá és kész.

Definíciós modul

• Hallgató az, aki a felsőoktatási intézményben felsőfokú szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzésben, alapszakon, szakirányú továbbképzésben, valamint doktori képzésben vesz rész, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában (nappali, levelező, esti tagozat) végzi.

• Információnak nevezzük az adatokon végrehajtott gondolati műveletek értelemezett eredményét. Az információ tehát értelmezett ismeret. Nem maga az ismeret az információ, hanem annak az emberi gondolati folyamatnak az eredménye, amely az ismeret közlését követi.

• A rendszer olyan elemek összessége, amelyek között összefüggések állnak fenn. Mivel a világon "minden mindennel összefügg", ezért ez a meghatározás nem túl sokatmondó. Egyetlen dolgot azonban le kell szögeznünk: a rendszer technikai-módszertani kategória. A rendszer elemzőjének szuverén joga, hogy azt tekintse rendszernek, ami vizsgálati céljának megfelel.

• Az információ az embert szolgálja. Éppen ezért az információs rendszerrel működési kapcsolatban lévő embereket felhasználóknak szokás nevezni. A felhasználók azok az emberek, akik hasznot remélnek a kész rendszertől. Más megfogalmazásban az a személy, aki a a a leendő információs rendszert használni fogja, amint az rendelkezésre fog állni. A hallgatói információs rendszer esetén több ezer felhasználóról beszélünk. Ilyen esetekben meg kell különböztetni azok típusati, szerepköreit. A szervezetet jól ismerő, az adott területen nagy jártasságot szerzett felhasználókat kell a tervezési folyamatba bevonni, konzulátciók, interjúk, minőségi szemlék során. Végső felhasználónak nevezzük azt az embert, aki az információt közvetlenül felhasználja a valós rendszerre való ráhatás érdekében hozott döntéseihez. Végső felhasználó tehát csak ember lehet.

• Azt az embert, aki az információ ellőállításához szükséges adatokat meghatározza és rendelkezésre bocsátja, adatszolgáltatónak nevezzük.

• A kivitelező az a valaki, aki a rendszer kivitelezését, a tevspecifikálciókkal összhangban végrehajtja. Hagyományosan egy alkalmazásiprogram-fejlesztő, programozó lehet, de a magas szintű nyelvek terjedése (HTML, XML) a programozási tudás iránti igényt csökkentette.

• Azokat az utakat, amelyeken az adatok továbbítása végbemegy, kommunikációs csatronának nevezzük.

• Azon szabályok összességét, amelyek az információs rendszerben folyó tevékenységek tartalmi, formai, idő- és térbeli feltételeit és korlátait meghatározzák az információs rendszer szabvány- és eljárásrendszerének nevezzük.

• Központi (országos) felsőoktatási információs rendszerek:

- felvételi rendszer

- felsőoktatási elektronikai üzenetkezelő rendszer

- Felsőoktatási Statisztikai Rendszer

- Hallgatói Követési Rendszer

- Országos Kreditrendszer

- Országos Hallgatói Nyilvántartás

- Intelligens Diákigazolvány

Tesztkérdések modul

• Milyen információs rendszereket ismer? (rengeteg fajtája van, lehet internet alapú, könyvtári vagy területi is. Például: hallgatói, felsőoktatási, környezeti, raktári, monitoring, schengeni ....)

• Mikor vezették be Magyarországon a Neptun Tanulmányi Rendszert? (2000-ben)

• Mi szükséges az e-learning használatához? (internet illetve intranet elérhetőség)

Ajánlott irodalmak modulja

• Chris Edwards-John Ward-Andy Bytheway Az információs rendszerek alapjai 3.
• Dr. Halassy Béla Az információs rendszerek alapfogalmai 4.