Logisztika 2

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

A logisztika elsődlegesen, mint a hadseregek történelmét végigkísérő tudomány vált ismertté.

• Kr.e. I. század: Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. művében, mint a gyerekek teljes körű gondozását és ellátását jelentő tevékenységek összessége. A "logisták" pedig a légók élelemmmel való ellátásáról gondoskodtak, készleteket képeztek és intézték a légiók elszállásolását.

• 886: VI. Leó bizáci császár a "Háború művészetének összefoglaló magyarázata" c. művében írja: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól."

• XVIII. században a hadseregek létszámának jelentős megnövekedésével az ellátás problémája még nagyobb hangsúlyt kapott. Kialakult az az alapelv, hogy nem szabad öt napi menettávolságnál messzebbre vezényelni a saját központi utánpótlás bázistól.

• 1800-as évek elején, a napóleoni háborúk idejére ez az ún. "raktár-élelmezési" nem volt tovább tartható, mivel gátolta a hadsereg mozgékonyságát. A jelenlegi hadtápellátás alapjait Henri Jomini, Napóleon tábornoka fektette le. A legtöbb logisztikáról szóló tanulmányban őt nevezik meg, mint az első logisztikai mű szerzőjét. 1838-ban "A háború művészetének kézikönyve, avagy az új analitikus tábla" c. művében a logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezte.

• 1917 Cyrus Thorpe katonai szakíró Pure Logistics c. művében a logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadviselés 3. pilléreként mutatta be.

• 1918-tóI az amerikai katonai szótárban elterjedt a logisztika szó; az utánpótlásért , a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős Ordanance Department and Quatermaster Corps tevékenysége kapcsán meghatározóvá lett.

• a II. világháborúban minden 10 amerikai katonából 3 vett részt a harcban, s a többség logisztikai feladatot látott el.

• 1955: az első tanulmány, amely a logisztikát a gazdaságban való alkalmazásra ajánlja, az amerikai Oscar Morgenstein írta egy folyóiratban.

• 1960-as években jelent meg Európában, az üzemgazdaságtan területén

• 1970 a logisztika gazdasági alkalmazásának nagy lendületet adott, a japán tömegtermékek megjelenése az amerikai és európai piacokon.

• 1980-as években a logisztika már Európa fejlett gazdaságaiban is bevonult a mindennapok gyakorlatába.[1]

• 1993 a(Council of Logistics Management, ) szerint „… a logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.”[2]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • ellátási (beszerzési) logisztika (külső forrásból beszerzendő alap)
  • termelési logisztika (az alapanyag-raktártól a késztermék raktárig terjedő anyagáramlást irányítja)
  • elosztási logisztika (késztermék raktártól az értékesítési csatornákon át a felhasználókig terjedő áruáramlás + információáramlás tervezése)
  • hulladékkezelési logisztika (az elhasznált termékek, hulladékok áramlását vizsgálja)
• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
• "a szócikk része valaminek" kapcsolattípus:

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• A logisztika feladata, hogy a megfelelő árut a megfelelő mennyiségben, a megfelelő állapotban, a megfelelő helyre, a megfelelő időben juttassa el.

• A logisztika a nyersanyagok, félkésztermékek, késztermékek hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását, ellenőrzését szolgáló tevékenységek összessége, integrációja. Ezen tevékenységek magukban foglalják a vevőszolgálatot, a kereslet előrejelzését, az elosztás, a készletgazdálkodás, az anyagmozgatást, a szállítást, a termelésprogramozást és az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is.

• A logisztika legtágabb értelmezését Kirsch definíciója adja. A logisztikát a gazdaságban és a gazdaságon kívül, a termelő és nem termelő területekre is lehet értelmezni. Rendszeren belüli és rendszerek közötti folyamatokra nézve is vizsgálja a logisztikát, nem csupán az anyagok és termékek, valamint az információ áramlását jelöli meg, mint a logisztika által lefedhető folyamatokat, hanem logisztikai folyamatként fogja fel a személyek és az energia áramlását is: " A logisztika az energiának, az információnak, a személyeknek és különösen az anyagoknak (alapanyagok és késztermékek) az egyes rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának alakítása, irányítása, szabályozása és megvalósítása." /Kirsch/

• A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok - alapvetően anyagok, energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevő-kiszolgálási színvonal elérése.

• A logisztikai szervezet a logisztikai célkitűzésekkel összhangban és más vállalati szervezetekkel együttműködve – az anyag-és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi, valamint a gazdasági rendszer működtetéséhez szükséges további feltételek megteremtésében működik közre. A vállalat anyagáramlási szempontból olyan nyílt rendszernek tekinthető, amely a beszerzési és az értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez. Ehhez kapcsolódik a 6M elv: megfelelő
  • -anyag,
  • -időpontban,
  • -helyre,
  • -mennyiségben,
  • -minőségben
  • és -költséggel eljuttatható legyen

• A vállalati logisztika főbb részterületei:
  • ellátási (beszerzési) logisztika (külső forrásból beszerzendő alap)
  • termelési logisztika (az alapanyag-raktártól a késztermék raktárig terjedő anyagáramlást irányítja)
  • elosztási logisztika (késztermék raktártól az értékesítési csatornákon át a felhasználókig terjedő áruáramlás + információáramlás tervezése)
  • hulladékkezelési logisztika (az elhasznált termékek, hulladékok áramlását vizsgálja)[3]

• Más nézetek szerint a logisztika nem csak az anyagáramlások optimalizálása, illetve az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, koordinálása, hanem tudomány is. Eszerint a nézet szerint a logisztika olyan interdiszciplináris tudomány, amely a logisztika területét érintő valamennyi társtudomány, szakma eddigi és legaktuálisabb ismereteit szintetizálja, azokat saját céljai érdekében egy sajátságos rendszerbe rendezi és ezen tudományok és szakmák már meglévő eljárásait, módszereit alkalmazza folyamatai optimalizálására.[4]

Tesztkérdések modul

• Mivel foglalkoztak a logisták? (a légiók élelemmel való ellátásáról gondoskodtak, készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását)

• Mit tartalmaz a "raktár-élelmezési elv"? (nagyobb létszámú hadsereget nem volt szabad öt napi menettávolságnál messzebbre vezényelni a saját központi utánpótlás-bázistól)

• Igaz-e, hogy a logisztika csak áruk fuvarozásával foglalkozik? (Hamis, hiszen a logisztika nyersanyagok, félkészgyártmányok és késztermékek és az ezzel összefüggő információk szállításával is foglalkozik)

• Mit jelent a 6M elv? (megfelelő -anyag, -időpontban, -helyre, -mennyiségben, -minőségben és -költséggel eljuttatható legyen)

Ajánlott irodalmak modulja

• Kovács Zoltán (1998): Logisztika. Veszprémi Egyetemi Kiadó.
• Prezenszki József (szerk., 1999, 2000): Logisztika I–II. Budapesti Mûszaki Egyetem, Mérnöktovábbképzô Intézet.
• Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2003): Logisztika-menedzsment. Kossuth Könyvkiadó.
• Sebestyén László: Kiemelt szerep (Supply Chain Monitor 2005. május)
• Gyenge Balázs (szerk.): Logisztikai alapismeretek, Egyetemi jegyzet, SZIE GTK, Gödöllő 2002
• Szegedi Zoltán - Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó 2003
• Bolya Á.-Szabó Cs.: Logisztikus leszek, Management Kiadó 2004