Tudásbázis

Történeti modul

• 1994: "A tudásbázis nagyrészt a szakértői ismeretet (egy adott szakterületre vonatkoző tudást, tapasztalatot), továbbá a konkrét alkalmazási szituációt jellemző tényadatokat, illetve a következtetési folyamat közbeeső- és végeredményeit találjuk. A tudásbázis építésénél felhasználható tudásábrázolási módszereknek számos változata létezik, de leginkább elterjedtek a szabály alapú rendszerek, amelyek az ismeretet szabályok formájában ábrázolják."[1]
• 1995: "A tudásbázis a „szakértői rendszer hosszú távú memóriája”, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol: - tényeket, amelyek bizonyos szituációkat írnak le, - és heurisztikákat, amelyek olyan szabályok, módszerek, amelyek a probléma megoldásánál közvetlenül használhatók."[2]
• 2005: "A tudásbázis a szakértői rendszer magja, amelyet a rendszer kialakítása során összegyűjtöttek és beépítettek. Kialakításkor a legmagasabb szintű szakértelmet használják. A rendszer újabb ismeretek hozzáadásával fejleszthető, viszont a kulcsemberek távozásával a tudás megmarad, így a gép az új munkatársak kiképzésén is segíthet."[3]
• 2005: "A tudásbázis a szakértői rendszer , azaz olyan mesterséges technológián alapuló szoftverkészlet, specializált, komplex programcsomag része, amelyet jól körülhatárolt, viszonylag szűk szakterület ismeretanyaga alkot (adatok, tények, szabályok, összefüggések, általános és különleges esetek stb.), s amely a felhasználó által szolgáltatott adatok alapján képes viszonylag bonyolult problémákat megoldani, döntéseket hozni, tanácsot adni, válaszolni a felhasználó kérdéseire. Ismeretalapjukat az esetek többségében a szabályalapú leírások képezik."[4]
• 2005: "A tárgyköri tudás elkülönített gyűjteményét tudásbázisnak nevezzük, mely a következtető rendszerrel együtt alkotja a szakértői rendszert. A tudásbázisban megkülönböztetünk tényekre vonatkozó konkrét ismereteket és szabályokat, amelyek a tényekkel kombinálva a döntések alapjául szolgálnak."[5]