Jövőkutatás

Angol megnevezés: Futurology

Történeti modul

• 1913-1994. Robert Jungk a jövőkutatás úttörője volt. Nem a jobb és ígéretesebb jövőhöz segítő ujításokon dolgozott, hanem sokkal inkább annak a végiggondolására buzdított, hogy vajon milyen következményekkel járhat a frissen kipróbált technikák és technológiák bevetése. Az egyik ilyen aktuális kérdése az atomenergiára vonatkozott. Robert Jungk folyamatosan arra kívánt emlékeztetni bennünket, hogy a jövőt ma alakítjuk. [1]

• 1930-40. Ezekben az években Lewin a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Azóta kialakult az a módszertan és metodika, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. [[2]]

• 1940.-es években kidolgozott futurológiából (a természet és a kultúra jövojével való rendszeres foglalkozás – O. Flechtheim) és a két világháború között megjelent prognosztikából (gazdasági prognosztika – O. Morgenstern fejlődött ki.[3]

• 1968. ettől az évtől kezdve van hivatalos jövőkutatás.Ekkor alakult meg Aurelio Peccei vezetésével a Római Klub.
• 1972. óta több világmodell készült a klub szervezésében, ezek segítettek az emberiség figyelmét a jövő és a jövő problémái felé fordítani. [4]

• 1973. A jövőkutatás folyamata olyan sokszorosan összetet prorlémakomplexum, amelynek egyik fő jellemzője, hogy összetevőinek túlnyomó hányada az ún. rosszul strukturált problémák közé tartozik. Ezek megoldásához csak az elvileg nagy hatékonyságú, tehát az erős módszereknél gyengébb módszerekkel közelíthetünk a legcélszerűbben. A problémamegodó rendszerek hatékonysági rangsorában az első helyet elfoglaló matematikai és alegrosszabb hatásfokú "próbaszerencse" módszer között számos egyéb eljárás ismeretes. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, s így az erős módszerekhez legközelebb álló: a rendszeres heurisztika.(Kiss-Nováky).
• 1984.Amara R. rövid és találó definíciója szerint a jövőkutatás a komplexitásés a változás tudománya.
• 1987. A jövőkutatási tevékenység eredményeinek eltitkolásával nem oldható meg az anticipációnak a jövő folyamataiból való teljes kikapcsolása, mert az emberi tevékenységet mindig motiválják a célok, a jövőre vonatkozó várakozások is. (Grunberg-Modigliani)
• 1988. A jövőkutatás egy redszerbe foglalja és építi a prognosztikai és a jövőképalkotási tevékenységet, azaz az amerikai futurism-ot és a francia prospective-t.(Valaskakis)
• 1989. A produktum oldaláról, demár az alkalmazott módszerek és hasznosítási irányzatok figyelembevételével Linstone a jövőkutatás három szintjét és típusát különbözteti meg:a tehnikai-analitikust, a személyes-individuálist és a szervezeti-társadalmit.
• 1991. A jövőkutatás segíti a jövőorientált gondolkodás-prospective thinking-mind szélesebb körű terjedését, alkalmazását a társadalom különböző szintjein.
• A jövőkutatás tárgya a jövőnek olyan tartománya és felfogása, amely mindig kapcsolatban van az embernek, a társadalomnak a jövőre vonatkozó akcióival azok hatóköreivel, továbbá széles körű összefüggésrendszerével. A jövőkutatás tárgya ezért a humán elemet is tartalmazó valóságmetszetek-a homo sapiens vonalon szerveződő komplexitások-időbeli változás, meghatározottsága, alakíthatósága és hajlíthatósága képezi.(Mannermaa)[Nováky Erzsébet(szerk):Jövőkutatás]

• 1997. A jövőkutatásban a bizonytalanság ontológiai és gnoszeológiai értelmezésben egyaránt megjelenik (Nováky Erzsébet). Az ontológiai (lételméleti) bizonytalanság azt fejezi ki, hogy van-e és mekkora az esélye valamely folyamat, illetve jelenség létezésének, elhalásának vagy létrejöttének. Ekkor a hangsúly az előrejelzés tárgyával összefüggő bizonytalanságon van. A gnoszeológiai (ismeretelméleti) bizonytalanság az ismeretekkel összefüggő kijelentésekre utal, azaz valamely előrejelzési tárgyra vonatkozó tudás, ismeret bizonytalanságát (határozatlanságát) fejezi ki.
• A jövőkutatási elmélet és gyakorlat egyik központi kérdése: mennyire jó az előrejelzés abban az értelemben, hogy mennyire tükrözi már a jelenben a jövőbeni valóságot, és mennyire szolgálhat a jövőt nagymértékben meghatározható döntések, cselekvési programok alapjául. Ez vonatkozik a foresight típusú előrejelzésekre is. Egy előrejelzés akkor megbízható, ha olyan minőségű belső tartalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi a döntések optimális megalapozását, s következtetéseiben, hatásaiban a mindenkori környezeti feltételrendszerben a legjobban szolgálja a fejlődést vagy hárítja el a veszélyeket, s bekövetkezési valószínűsége nagy (Nováky Erzsébet, 1997).
• 1998. A jövőkutatás versengő irányzatai a paradigmaváltás szempontjából a káoszelmélet, az általános evolúciós elmélet és a posztmodern tudományelmélet köré szerveződnek (Hideg Éva)
• 2001. Instabil helyzetben a múlt, a jelen és a jövő kapcsolata nem olyan egyértelmű, mint amilyen az a stabil időszakban volt. Az egyértelmű, jól kezelhető, egymásra építhető múlt-jelen-jövő kapcsolatot - amit az okság és a determinizmus jellemzett - felváltja a természeti és társadalmi rendszerek nem-lineáris, körkörösen okozati, dinamikus és holisztikus jellegéből következő többértelműség (Nováky Erzsébet).
• A tudományos jövőkutatás azonban gyakran beleütközik olyan problémákba, amelyek a tudományosság kritériumainak nem teljes körű kielégítésére utalnak, miközben az előrejelzések sokszor a gyakorlati igényeket sem elégítik ki. A jövőkutatás ezért új filozófiai és tudományelméleti kutatások felé fordult, amelyek alapján a jövőkutatás elméletének és metodológiájának központi problémájává vált az evolúció, és benne az ember szerepe, valamint az, hogy az emberi előrelátás (foresight) milyen szerepet tölt be a különféle folyamatok végbemenetelében és azok jövőjének alakításában (Hideg Éva)
• 2004.Az egyének, bár érthetően segítséget várnak a kedvező jövő felismeréséhez és megvalósításához a tudománytól és a hatalomtól, maguk is részesei akarnak lenni annak, hogy miként változzon a társadalom és a gazdaság. Megnőtt tehát a jövő építésének, formálásának ún. participatív jellege (Nováky Erzsébet).
• Hosszú éveken, évtizedeken át a jövőkutatásban domináns szerepet töltöttek be a matematikai-statisztikai előrejelzési módszerek, modellek. Ehhez Magyarországon az is hozzájárult, hogy a 80-as évekig kizárólag a jövőkutatás prognosztikai irányvonalát ismerték el tudománynak, az intellektuális jövőképalkotással, forgatókönyvírással és intuitív megítélésekkel foglalkozó futurológiát burzsoá kezdeményezésnek tartották

[5]

Ontológiai modul

• "ez egy"kapcsolattípus:
  • MCM(megoldáskereső rendszer )
  • kontingencia-koefficiens(alkalmazási terület)
  • tudományos-technikai forradalom
• "van neki,része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • heurisztika
  • prognosztika
  • előrejelzés
  • jövőgenerátor
  • jövőkép

• "a szócikk része valaminek(a szócikkel egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
  • futurológia(elméleti síkon)
  • Jövőképalkotás
  • prognózis
  • eszközök(brainstorming,Delphi-módszer)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• A jövőkutatás a társadalommal kapcsolatos jövő előzetes megismerésére irányuló intellektuális tevékenység, a jövőfeltárás problémaköreivel foglalkozó tudományterület. Feladata, hogy feltárja a lehetséges jövőket, ismereteket nyújtva az időben később várható folyamatok, események változásáról.
• A jövővel való foglalkozás még le nem zajlott folyamatok, meg nem történt események és ki nem alakult állapotok kutatását jelenti.A jövőkutatás ezeknek,valamint ezek feltételeinek feltárásával, felkutatásával csökkentheti a jővővel kapcsolatos bizonytalanságot.A jövő sokféleképpen alakulhat,hiszen tényezői más-más jövőváltozat kialakulását idézhetik elő.Egyik jövőelképzelésről sem tudhatjuk bizonyosan, hogy kialakul.
• A jövőt senki sem képes pontosan megjósolni.A társadalom egyre több tagja, csoportja kíván részt venni a jövő alakításában.A jövőkutatásnak, mint tudománynak arra a kérdésre kell válaszolnia, hogyan lehetne előrejelezni.Ez a tudományterület többnyire komplex rendszerek előrejelzésével foglalkozik.
• A jövőkutatás két területe a prognosztika és futurológia.A prognosztika prognózist,azaz előzetes számítást készít a jövőre vonatkozóan akár 50 évre is.Megalapozott tényeket,információkat, elemzéseket felhasználva készít előrejelzést.A futurológia,azaz jövőképalkotás a társadalomban végbemenő változásokat vizsgálja, ezáltal vázol fel jövőképet és megoldandó problémákat.Nem a jelen tényeire alapozva,hanem logikai úton közelíti meg a jövőt 20-40 év távlatában.

Tesztkérdések modul

• Fontos szerepe van-e a heurisztikának a jövőkutatásban? IGEN
• Igaz-e,hogy a futurológia és a prognosztika a jövőkutatás része? IGAZ
• A társadalomtudományok közé tartozik a jövőkutatás? IGEN, mint tudomány a tárgya alapján
• A sci-fi tekinthető-e a jövőkutatás részének? NEM, mert tudományos- fantasztikus irodalmi műfaj, előrejelzések paródiája révén mutatja be a lehetséges jövőt.
• A XX. században vált-e tudománnyá a jövőkutatás? IGEN
• A céltalanság tétele szerint nem lehet tudni,hogy két modell közül melyik a jobb? De, el lehet dönteni.

Ajánlott irodalmak modulja

• Gidai Erzsébet - Tóth Attiláné: Beveztés a jövõkutatás elméleti és módszertani kérdéseibe (Arisztotelész, 2001)
• Nováky E. (1995b). Jövőkutatás kaotikus körülmények között.In: Nováky E. (szerk.): Káosz és jövőkutatás. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jövőkutatás Tanszék
• Nováky Erzsébet (szerk.) (1997): Jövőkutatás. AULA, Budapest
• Jövőkutatási fogalomtár / Készült az MTA Tudományszervezési Csoport Prognosztikai Munkacsoportja keretében. Szerk. Schmidt Ádám irányításával Fodor Judit és Haraszthy Ágnes [könyv], 1976 (001)
• Jövőkutatás / [írták Hideg Éva, Korompai Attila et al.] ; [szerk. Nováky Erzsébet] ; [közread. a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Jövőkutatás Tanszék] [könyv], 1999 (C57455-C57456)