Playometria
Angol megnevezés: play-o-metrics
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1969: Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." Ragnar Frisch életrajza
- 2000:A JOKER-módszer:
A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig ugyanazt a (> 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.
(Ha az arányszám > 1, akkor nagyításról, ha < 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról beszélünk.)
Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői
– az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn)
akkor az A és B objektumok hasonlóságát a
hasonlósági függvény írja le.
Ahol Fájl:10a.jpg > 0 valós számok és Fájl:10b.jpg
A Fájl:10c.jpg (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy Fájl:10d.jpg ,
valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.
A szerzők a
Fájl:A11.jpg (11)
választással éltek, ahol Fájl:11a.jpg
A levezetést mellőzve, ha Fájl:11b.jpg, akkor
Fájl:A12.jpg (12)
Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) hasonlósága.
Fájl:A13.jpg (13)
Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.
A hasonlóság hasonlósága.
Fájl:A14.jpg (14)
Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép
hasonlósága.
Ha a Fájl:14a.jpg kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az Fájl:14b.jpg
kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – való nagyfokú rokonság szembeötlő.
Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé. (JOKER kézikönyv, 1990)
Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.
Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a Jupiter holdat megtalálta.
Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.
A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.
- 2000. október 15.: A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a playometria (számmisztika) negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.
Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.
- 2002:kapcsolódó OGIL bejegyzés [1]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- Hasonlóságelemzés
- Számmisztika
- "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- Joker
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Numerológia
- Döntéstámogatás (szubjektivitás, mesterséges inteligenciával rendelkező rendszerek, EIS, ESS)
- Ökonometria (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
Szerkesztői javaslat: Mi a kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között?
Definíciós modul
- A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató "haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: playometria." (Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.), aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e, hogy Bayes használta először a "playometria" kifejezést? (Nem, a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria "helytelen" használatára.)
- Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? (Nem, a Joker definiálja a playometria mágikus számait.)
Ajánlott irodalmak modulja
- Papír alapú
- Sillescu, Daniel PC-Lexikon Műszaki Könyvkiadó 1993.[2]
- Bődi Zoltán - Tóth József Számítástechnikai kisszótár Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998[3]
- Dobó Andor A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben Prodinfom 1992[4]
- Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint Információmenedzsment Aula Könyvkiadó 1997[5]
- Pető István Diplomamunka 2001[6]
